tiborcazigaz blogja

Most akkor a besenyőkről írok. Akik olyan hatalmas nép voltak, hogy világverő őseink hosszú időn keresztül rettegtek tőlük. Erről a fura kapcsolatról Bíborbanszületett Konstantin, a nagy Konstantin bizánci császár ír egyes - egyedül, rajta kívül senki nem tud erről a témáról. Ő viszont első kézből hallotta, maguktól a besenyőktől. Elmesélték, hogy nekik kedves időtöltésük időröl - időre jól elpáholni az ekkor már Európa - szerte rettegett magyarokat, megtették ezt a minap is, vagy ötven éve. Ezzel bizony alkupozícióba kerültek,mert jól meg kell ám fizetni egy ilyen erős, bátor népet. Akiket ekkor fogadtak fel a bizánciak, éppen a magyaroktól való félelmükben.

Nagy-Nagy Konstantin jóleső érzéssel hallgatta végig új alkalmazottjait (nem ismerte az ősi magyar mondást: az öndicséret mindig büdös) ,magyargyűlölete pedig elfeledtette vele, hogy őseink 907-ben úgy tönkreverték az össz - európai haderőt, hogy hírmondó is alig maradt belőle.

Azért ne nagyon haragudjatok a jó öreg Konstantinra elfogultsága miatt, gondoljátok meg: hány normális ember szereti az APEH-ot adófizetés napján? Bizánc pedig ez idő tájt adófizetője volt hosszú ideig a magyaroknak.

A nevezetes magyar - besenyő csatáról az adott időben senki sem tud. 9.századi források szerint amikor mi 20000 lovast tudtunk kiállítani, a besenyők 5000-et.

De gondoljunk bele: adott egy csatákban edzett nagy nép, a 7 törzs szövetségéből álló magyar. Indulásra készen, a régi - új hazába készülnek vissza. Tudják, hogy csaták várnak rájuk: élet - halál harcok. És akkor megjelenik néhány besenyő, ők pedig asszonyaikat, gyermekeiket, szüleiket hátrahagyva elmenekülnek? Hagyják lemészárolni a hozzátartozóikat, hagyják elhajtani a megélhetésüket jelentő állatállományukat?

Azért néhány besenyőt írtam, mert állatrablásra egy pusztai nép ebben az időben nem állt össze törzsszövetséggé, tehát a környéken sok besenyő nem volt. A többség ekkor még a Kaszpi - tenger partján élt.

Nem is támadta meg a magyarokat senki. De ha esetleg mégis.....Hát el tudja képzelni magyar ember Honszerző Árpád vezérünket és hős fiait embereik élén ilyen csúf futás közben? Legszentebb hőseinket, akik néhány év múlva a pozsonyi csatában habozás nélkül feláldozták az életüket értünk?Mennyire magyar az, aki még mindig ilyen aljasságot mer hirdetni?

Azt még a finnugristáksem tagadják, hogy a magyar befogadó nép. Befogadtuk a honfoglalás után a besenyőket is. Több csoportban jöttek. Hát akármilyen befogadó nép vagyunk: el tudja képzelni bárki, hogy néhány évvel azután, hogy orvul lemészárolták az összes védtelen hozzátartozójukat, menedéket adnak az orvgyilkosoknak? Van nép a világon, amelyik ennyire megbocsájtó tud lenni, bármennyire befogadó is? Ide mertek volna jönni a besenyők a magyarok közé lakni? Azonkívül: hol van ez a hatalmas világ - verő nép? Felszívódtak, eltűntek .Köztünk, bennünk élnek a maradékaik. Kár hazudozni róluk.

Egy kultúrtörténeti szenzációt kell megosztanom Veletek. Megtalálták Anonymusz unokaöccse, Pannon Imrusz krónikáját. A címe: Az igazi Geszta Hungarum, alcím: Rozmárok közül jöttem én.
Végre megnyugodhatnak az Akadémiánál: elmebeteg finnugor elméletük (először az életben) független forrásból megerősítést nyer. Nem kell ledózerolni az Akadémia épületét, lakóit nem kell szurokba és tollba forgatni.
Most végre kiderül az igazság. Pannon Imrusz elmondja nekünk a valót.
Ugye ismeritek Kurszán kende történetét, aki minden magyarok elnök - vezérigazgatója volt a 895-ös rendszerváltás idején (a finnugristák szerint).
Anonymusz azt írja: Árpád vezér földet adományozott Attila városától Százhalomig és Diósdig Kondnak, a fiának, Kurszánnak pedig egy várat népe őrizetére.
Hát nem egészen így történt. Imruszunk szerint Árpád azt mondta Kurszánnak: főnök,tudom, hogy itt minden a tied, de én adok neked belőle egy várat.
A vérszerződés igazi szövege pedig így hangzik: Amíg Árpádnak nemzetsége él, mindig közülük legyen az alvezér, a kisgóré, a segédnacsalnyik 
Másképp nem történhetett ,hiszen az igaz, hogy Árpádnak és leszármazottjainak fogadtak örök hűséget a hétvezérek, mégis Kurszán volt a honfoglaláskori magyarok első embere (a finnugristák szerint).