Pflugerfefi blogja
VéleményÈrtelem
A síron túl már csak a csend dübörög,
nincs vihar , s az ég sem dörög,
nyugalom àrad , s a bazár bezárt,
az èlet kàrvalottan is rátalàlt,
a síron túl nincs mosoly, sem érzés,
nem feszít tovàbb a féltés,
nem keres szìvet a vàgyra,
s nem dönt senkit az àgyra,
a síron túl álom a valósàg,
ellentètje mind hazugság,
teliholdon is àlom ragyog,
s azon túl is múló vagyok,
a sírón túl is veled àlmodom,
elmúlva sem tőled tàvozom,
s ha mindezt csak lelkemben cipelem
felold a lehengerlő emberi èrtelem.
Búsongàs
Elmenni fáj,
maradni vètek,
tisztátlan homàly,
amit èn èŕzek,
ma embere vagyok,
szèl sodor tova,
a nap sem ragyog,
haladunk... de hova?
Utazàs
Ha látni kell , hát látom,
az élet múlása szenvedő,nem neked, a maradóknak,vagy gyorsan felejtő,a még tovább haladóknak,
tovàbbélést nyögnek a napok,de nem lehetsz már szép,nem sirsz, és már nem kapokmosolyt, homályt fest a kép,,
távolodóban int a tovàbb,mint bakter a vonatnak,a maradàs így ostobábbgondolat ha tolatnak,
múlúnk és menni kell,várhatsz másra, valami jóra,talán úgy lesz , ahogy lenni kell,felülünk az utolsó hajóra,
Húsvèti gondolatok
Nem írok én verset a húsvéti nyúlnak,
átadom a tyúknak a tojás festésèt,a jővő tyúkjainak tojásból kikelését,a nyúl nem èrti, mire ez a paláver,a tyúk tudja , hisz a kakas aláver,
a tyúk kèpes a tojásokon ülni,a nyúl útvonalát végleg kikerülni,hisz hogy nézne ki, a kakas a nyulatbúbol, s a kannyúl a tyúkon mulat,
húsvétkor a tyúkhúsleves , mennyei,nyúlpörköltet maga után engedi,ne keresd , hisz nincs konklúzió,a nyúl és a tojás közt , sosem lesz fúzió!
Halottak napja
Lélek a lèlekbe bújik ekkortájt,
múltat kajtat a gondolat, mi akkor fájt
mikor jövőbe költözött a fáradt test,
az emlékezés sírhantra könnyeket fest,
emlékek képei már keresztre várnak,
temetők apró fényei, kölykei a lángnak,
mècsek sóhajtanak,lobbannak végleg,
s lehullnak az életről ragadt kérgek,
élőkkel ittmaradt képek kísértenek,
a csillagok most másképp fénylenek,
hang nélkül szól a templom harangja,
ennyit adott az élet bűvös kalandja,.
mosolytalan , túllihegett vágyálom
kanyarban kisodródott halálon
mereng, élet volt anno, egykoron,
élet? meddő győzködés...temetődombokon..!