Pflugerfefi blogja

Pflugerfefi•  2022. július 21. 21:41

Versárus.

Ha verset írsz, gondolj az olvasóra,

hagyd , hogy peregjen a homokóra,

legyen benne sok értelmes gondolat,

ne tetèzd náluk a fájó gondokat,



a rímek legyenek frappánsan csattanók,

hidd , hogy figyelnek, s olvasnak,

nem jönnek ördögök és manók,

legyen hegye, s tintája tolladnak,



sok jó versnek , íràsnak rossz a vège,

mutass utat az igazság felé tereld,

fénylő, s pozitív legyen az érve,

mintha nem fájna ha ràfelelt,



ha versírasra adtad a kobakod,

legyèl emberi, és humànus,

pár szó , mondat legyen a bakod,

hisz a vershez nem leszel àrus!


Pflugerfefi•  2022. május 20. 17:51

Életérzés...

Örökbe szédült èletérzés matat lelkemen,

bàr az álmok javítgatnak kedvemen,

csak a jót láttatják,



Vagyok valami mozgó sejthalom,

az elmúlást bőszen  meghagyom,

azoknak kik nem bánjàk,



Èlni keddvel, vérbőn szakadatlanul,

az èlő mindenhogy megtanul,

létezni szìvesen,



Vágyott célok üldözése hőfokon,

áltlépni elénk dobott gondokon,

kellemest élvezni ízesen,



Megcsókol az élet s támogat,

sokszor álmomban is látogat,

örömöt rak kezembe,



Mèg àtlátok a nyújtózó hegyeken,

s nem rágódok isteni kegyeken,

belehalok az életembe.



Pflugerfefi•  2021. november 5. 21:00

Èlet ...... remény!

Esendő életem  tovàbb mérgezem,

kàvé, cigi, sör, egyéb függőségek,

hogy meddig, már nem kérdezem,

a krematóriumban úgyis elégek,


életre születtem , de ràm talált a rossz

ahogy mindenki màsra, lélektelen,

telekre költözött a  kéretlen gonosz,

s utánad nyúl , erősen, kegyetlen,


együtt érzek veled szomorodva,

tudva, hogy az élet keserve végtelen,

s a keserv többszörösen megszorozva,

a múlàs lelkedben érvénytelen,


árnyékként kisér a fogyó idő,

haladékot nyomokban sem ígèr,

börtönt  sorsodban előidèző,

kezed fogva temetőig kísèr,


a remèny is csupán vigasz,

nyakba akasztó, szives igèret,

talán így is èrkezik tavasz,

megújulásra èbredez az èlet?




Pflugerfefi•  2021. szeptember 22. 20:58

Irigység őszi köntösben...

Magam vagyok magam ura,

mièrt lenne ez oly fura,

kètkedő hangokon dalol

az àrmány, lelkemből abrakol,



est szőnyegèn àlom lépdel

mosolytalanul, belèm tèrdel,

irigy hangon az ősz dalol,

a szèl minden fàt àtkarol,



magam lennék magam ura,

ha nem fújtatna a sok duda,

màr őszi skàlàn kottàzik,

s a sok ázott bokor megfázik,



hideg ködös a szomszèdolàs ,

nèmàn működik az abrakolás,

irigysège màr besárgulàs,

nem ízlett a marhagulyás,



àtlépni az érzéketlensègen,

megragadni a kellemetlensègen,

a ködöt barátként fogadni,

s az irigységnek meleget adni.

Pflugerfefi•  2021. szeptember 1. 21:45

Àtpiálva....

Mennyi sors, és mennyi èlet,

pohár mellett könyököl a pulton,

làbon állva vàrja a vègítèlet,

s elmerengve àlmodik a múlton,



dadog, habog két liter utàn,

szemèn a homály képez ködöt,

nyúlkál a pohàrèrt , mélàn , sután,

s nem méri màr a köböt,



a lèt így lesz mellékes,

pohárban lenyelt boldogsàg,

a pultos lesz a kellékes,

s a tovàbbèlés botorsàg,



járdákon botladozva keresni a lètet,

megannyi àlmot keservesen,,

mit az önös érdek széjjel tépett,

utoljàra vègèrvènyesen,




nincs jövő csak napok mámorban,

alkoholba fúlt mindennapok,

nincs hely a túlélő tàborban,

s nem misèznek érted a papok,


ennyi volt, ennyi az èlet,

csak egy vonás, kipipàlva,

nem làt senki rólad képet,

múltál a jövőbe àtpiálva.





Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom