tavaszka blogja

tavaszka•  2018. november 12. 13:45

Haikuk

Felemelkedsz most

Vagy végleg elsüllyedsz ezt

itt te döntöd el.

----------

Pálmalevélen 

Hangya utazott messze

Ég és föld között.

---------

Létrafokokról

lekiabálni később

ráérsz unalom.

------

Egy gyöngyöm sincsen

Mit disznók elé vetnék

teljesen ingyen.

------------

Óceán cseppje

Gyere érints meg sokszor

szívem közepén.

----------

Sós könnyeket is

elnyeli békés tenger:

cseppenként mindet.

--------

Lüktető zene

szárnyain repüljünk be

saját szívünkbe.

--------------

Emelj magadhoz

selymesen bársony-hangú 

kedvesem gyorsan.

------------

Fehér feketén

lelkemet ne tipord le

feketén fehér.

-----------

Játssz még nekem is

sokat, olyat, amilyet

másnak is játszol.

----------

Hazug szavaid

Hagyd otthon, nekem csak az

igazakat hozd.

------------

Mélyen magadban

rejtegeted azt amit

én adtam neked.

---------------

Elnézlek hosszan

és már én sem tudom, hogy

kit látok benned.

-----------

Hegedű jajgat,

füleimbe sír bele

fájdalom-zene.

-------

Lélekcsókot csak

Igazi lélektárs ad:

Éterin könnyűt.

--------

Sunyi alakot

a szeméről ismerem,

nem néz szemembe.

----------

Hányszor árultál 

el másoknak engem is

saját magadért?

------

Kergeted a pénzt

az élet melletted megy

el, vedd már észre.

----------

Semmim nincsen, ám

mégis enyém a világ,

ez minden kincsem.

------------

Szeretet folyón

evezzünk életen át

hosszan mi ketten.

-------------

Gyere ölelj meg

szorosan tarts karodban

hosszan, mint régen.

------------------

Bánat-könnyemet

törölgesd le arcomról

érted hullattam.

-------------

tavaszka•  2018. november 12. 13:42

Hol vagy?

Mi történt? Kérdezem százszor,

de a választ nem tudom.

Én ott vártalak a fák alatt,

és vártam mosolyod.

Mi történt? Kérdezem ezerszer,

csak álltam ott, nem értettem

semmit. Bánatomban az avart 

rugdostam öreg bakancsomban,

hajamat cibálta őszi szél,

a szívem sokáig remélt,

de te nem jöttél. 

Hol vagy most? Mit csinálsz?

Csak a síró szél zenél.

Szívem összetört, szilánkos,

s egy könyvet összetéptem én.

Nem akarok már betűket,

nem akarok verseket,

elég volt. Nem szenvedek többet.

tavaszka•  2018. november 12. 13:39

Vándormadaraink

Könnyes szemmel néztem a távolodó autó után,

ami szívem egy darabját vitte messze,

ismeretlen, távoli idegenbe.

Két fiatal ült benne, akiket elzavart a haza.

Útra keltek, mint őszi vándormadarak,

pedig még alig bontották ki szárnyaikat.

Ez csak annak fáj, aki nem ezt akarta!

Aki volt gondoskodó anya és nagyanya,

Aki fogta kis kezüket, nézte első lépésüket,

Aki örült örömüknek és letörölte bánat-könnyeiket.

És most viszi az autó őket egy új világ felé,

élhető helyre, talán boldogabb jövő elé.

Ők sem így akarták - sírva mondták.

Talán egyszer visszatér e szép föld tavasza...

Mert mi ma a haza? Megfáradt lelkek romtemploma.

Én megértem, de folynak könnyeim.

Legyetek boldogok gyermekeim! 

tavaszka•  2018. november 12. 13:37

Jó éjt

Kavicsból kristályt csiszolt volna tenyerem,

Ha nem ígérsz hiába, szüntelen.

Én annyira vártalak,

De helyetted csak a csend maradt.

Bármi történt, legalább egy szóval

mondtad volna: én mindig megértem.

Tudod, hogy sosem bántanálak,

miattad már minden útról letértem.

Nem bánom egy percét sem,

csak nem értem miért bántasz.

Tőlem te sosem tudod meg, mi a bánat,

mert belőlem csak szeretet árad.

Ha ez a baj, akkor legalább mondd el,

és akkor nem írok neked többet.

Fájó szívvel búcsúzom el, és majd 

szeretem az öreg tölgyet

a ház előtt, mint nyáron.

Jó éjt, kedves barátom! 

tavaszka•  2018. november 12. 12:45

Hívlak /dalod nekem/

Ha szíved súgja, akkor indulj,

fogj szelet a vitorlába, siess felém,

ne félj a vihartól, szemem ragyog,

ragyogásával az utat mutatom én.


Ha szíved súgja, akkor indulj,

repülj, repülj felém, mint egy szabad madár,

hagyd magad mögött a nagy felhőket,

velem leszel, végre újra hazatalálsz.


Hallak téged, hívlak téged, 

annyi sötét éjszaka van már mögöttem,

haldokoltam nélküled, szenvedtem,

csak úgy mint te: így még senkit sem szerettem.


Mellettem leszel, szabad leszel,

nem kell többé hajóra szállnod, elmenned,

élned kell, nevetned és szeretned,

s csak a partról kell majd nézned a vizeket.


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom