Bíborvirág Tapló Napló
Kiadások, informatika és műveltség...
Lövey Varga Éva
Botránykönyv részekben
Kiadások, informatika és műveltség...
Azaz hogyan küzdj a műveletlen mindentudókkal hatékonyan?
1. rész
Bevezetés, azaz valamikor csak elérünk a határokig...
Egy pár perc alatt kicsapja a biztosítékot egy átlagembernél is a láthatóan amolyan futtatott ember, akinek minden tettéből meg mondatából műveletlenség árad, de magát hibátlannak, mindentudónak képzeli, s közben képtelen az értelmezésre, olvasásra, változtatásra. Megdöbbentenek a történtek, a történések. Már 1986-ban megdöbbentettek. Ezek a megdöbbenések a megértési szintek nyilvános problémáitól az alapismeretek, a tudáshiány minden szintjéig szerepelnek, abban a világban, amiben tinédzserként szerepelni kezdtem, és amibe beléptem. A józan ész ellen ható erőltetett szabályok teljes káoszt szültek, szülnek azóta is a világban.
Talán mégis érdemes lenne a Tapló Napló irodalmi világából kilépve a hátteret, a megnyilvánulásokat, a tetteket, a jogi aktusokat szemlélve a történéseket, eseményeket megmutatni, hátha mégis valaki egy bizonyos szinten elkezdi megérteni, felfogni, s elkezd végre változni, változtatni.
Döbbenetet sem képes mindenki érezni. Azok, akik nem tanulják meg a fogalmakat, érzéseket, az értékrendet, azoknak bármit írhat az ember, képtelenek lesznek érzékelni, megérteni. A változtatásnak viszont ezer módszere és lehetősége lenne.
A köszönömmel talán kezdhetnénk..
Szeged, 2021. június 30. 22:10
2. rész
Séta utáni gondolatok
Így az éjszakában járva, ha nem azt a választ kaptad a kérdéseidre már hatvan levél után egy hónapon belül, valahogy az imák mellett is felmegy a pumpa, akaratlanul is, a látszólagos nyugalom a szakszavak szótárán át is kezd kimeríthetőnek tűnni, miközben még egy tisztességes káromkodást sem tudsz a szépkiejtési versenyed után sem elduruzsolni az alkalomhoz illően. Jót tesz a jobbról és balról hang nélkül érkező villámok között a mediterrán forróságban a tíz perces séta az illatozó virágok mellett, a világítótestek körül bolyongó bogár, lepke és rovargyűjtemények mellett. A pár perc is kiemel a begyűrt világból. Szívesen odamondanád neki, hogy valahogy kár aranyszobornak képzelnie magát, miközben mindennapi használatra sem jó, s nem is volt az, s világra figyelő kisgyermek nyíladozásait sem éri el a szintje, de inkább finoman oda írod a nyelvészeti megfogalmazást, majd a fejlődéshez szükséges szakirodalmat. Jól tudod, tehetség, alaptudás is kell hozzá, meg akarat, hajlandóság a változásra, s azt is, hogy ez nem adatik meg mindenkinek. Neki a legkevésbé, ha a válaszodra, segítségedre már a hatodik közösségi kommentben is nagyzolóan, mindent semmibe vevően, nagyképűen, s nem fejlődési érdeklődéssel reagál. Minek is törődni vele? A pénz nem minden, hat-hét ember tiszteletből dobott kedvelési jele meg sem a magyar, sem a világirodalmat, de még a képességek szintjét sem írja át. Sőt, egyes vezető irodalmárok barátsága sem. Amíg élnek, esetleg pár ember tiszteletből megvesz egy kötetet tőlük, mert a közösség azt tolja... De magától rossz verset a gyerek sem választ megtanulásra. Neki a dallam, a rím, a szép, a gondolatébresztő, az elgondolkodtató kell.
A rosszul sikerült irónia legalább akkora bukás, mint a naplóba írt elégtelen, a félévben egyedül ácsingózva a sorban.
De, ezt is az élet írja. Ha van írja, ha van gyógymódja rá, esetleg változtat.
Nehéz ügy... S ez nem az Ady, Kosztolányi, netán József Attila példája. A tanítás nehéz dolog, színvonalat állítani fel, anélkül, hogy szerkesztőként vagy főszerkesztőként saját tudásoddal megjobbítanád a verseit,... Még nagyobb feladat. Mert, csinálhatunk úgy jó költőt, hogy hiányos tudását és képzetét átírjuk, s nem az lesz, amit elgondolt, meg úgy is, hogy a tehetséget gondozzuk, esetleg fejlesztjük.
Nehéz a rossz ügyvédek mellett jó bírói döntéseket hozni, de nem lehetetlen. Rossz tanár ellenére is lett már világhírű kirúgott diák, de annak száz évvel születése után is majd minden alkotását olvassák, használják. Jó tanár is tévedett, vagy döntött már rosszul, félrevezetések miatt.
Közben érkezett az álköltői komment. A nagy gondolatok mondattani hiányosságokon hullanak a szakadék mélyére.
Az éjfél lassan véget vet ennek a napnak is.
Talán Erdélyben, talán az ország szívében sem akadt egy igaz ember, aki szólt volna neki és figyelt volna rá, hogy tévutakon jár ..
Hát, akkor maradjon is ott.
Rossz álomnak jó lesz évezredekre tanulni.
Kár segíteni a jó kritikával. Fulljon csak bele a képzelt utakba az ilyen ember, aki beképzeltsége folytán mindent és mindenkit hengerelve leállíthatatlan, és javításra képtelen.
Szeged, 2021. június 30. 23:23
Lövey Varga Éva Botránykönyv részekben Klíma, te
Lövey Varga Éva
Botránykönyv részekben
Klíma, te drága!
Mit ad Isten, mindenütt a Földön gond lett a klímával...Ezzel is, azzal is..
Most konkrétan a magas hőmérsékleten elromló, vagy régen beüzemelt berendezésekkel...
Hajjaj, mert nem egészen olcsó ez a berendezés, pláne a nagy pandemia idején. Ahol persze akár 10 percenként is cserélhetné az ember a betéteket, ...
No, igen...s ha beragad a fedele, a szerelő akkor is elkér egy tízezrest. Mert hát, miért is ne?
Hazudozni lehet. Apuci felhívja a szerelőt, mert anyuci nem tudja kinyitni a fedelét, de mivel apuci süket, telefonálásnál a "Haggyad sikerült!"-et kiabálásnak veszi. Jól összevesznek...
Mert miért is ne, ha a segédmunkás hozzá nem értő ordítani kezd a telefonba, hogy küldd át a szomszédba, én is úgy szoktam...
Persze apuci nem tud mozogni. Anyuci lecsapja a klíma fedelét: "Na, akkor ez így marad, ha már sikerült felnyitni, és ilyen a hozzáállás, az útnak itt vége." A doboz lezáródik. "Fog a sasmadár magaslati levegőt szívni. Én bírom a meleget. Csinálja meg akkor, aki bunkó volt. S érezze, ha nem képes rá, akkor ne szemétkedjen mással. Még azzal sem, akivel együtt él."
S minden megy a maga útján tovább...Két irányban.
Mert hát, a bolondériát sem lehet végtelenségig bírni, meg a 70 éves káromkodást. Az amúgy sima képű öltönyös ügyvédek ezt úgyse fogják megérteni. Miért is tennék, az asszony is ügyvéd, csak ő káromkodás helyett mindent elvégez...
Szeged, 2021. június 19. 09:33
Lövey Varga Éva -Margó Feszt
Lövey Varga Éva
Botránykönyv részekben
Margó Fesztivál?
Lövey Varga Éva
Botránykönyv részekben
Margó Fesztivál?
Érdekes, hogy annak idején középiskolásként egyetemre járva, jó 25 éve, s előtte már, a margó díjat a leselejtezhető alkotásokra, szennyirodalomra, a kikerülhető, kezdő művekre alkalmaztuk és találtuk ki. Most olvasva a híreket jutott eszembe az a tengernyi munka Szirák Péter, Görömbei András, Márkus Béla, Borbély Szilard, Debreczeni Attila, Cs. Nagy Piroska,
Kálnásy Árpád, B. Papp Andrea, Szikszainé Nagy Ilka, Kornyáné tanárnő, Sebestyén Árpád, Tegyey tanár úr, Erdei Sándor, Arany Lajos, Tamás Attila, Bitskey István, S. Varga Pál, és Kiss Antal, valamint a többiek mellett, akikkel együtt dolgozva az újságnál publikálni kezdett az ember, Cs. Nagy Gábor javaslatával, hogy menjen be az egyetemre, mert meghaladja a középiskolai színvonalat, és nem tudunk újat adni, meg menjen be a kiadóhoz, újsághoz javaslat. Aztán a kitűnővel is undorodva fordult el az ember, amikor ...természetesen egyre rosszabb dolgok derültek ki, egyre több volt a tanulatlan emberek fenyegetése, vagy éppen a ha nem jársz a fiammal, akkor nem is fogsz publikálni kifejezésekkel a háttérben. Aztán elmaradt a Vitéz Feri alkotások követése is, mert hát, más ez az egész, mint aminek látszik. Az élet meg nem a szerelmi kalandokból áll csak, bár néha egyeseknél úgy tűnik.
Nagyon aranyos volt most valaki, aki a fel nem tett kérdésre a Facebook közösségi oldalán reagálni akart. De nem tettem fel kérdést. Csupán egy megállapítást tettem, amely mai napig összezavar. Nem csak engem, másokat is. Valaki kapott az ötleten, csak a jelentést és funkciót nem értette. Meg a cselekvést. Érdekes ez, ilyen az értelmezés és a nyelvek világa.
Ahogy a Citrom-díjat meg a Citromailt is azért találtuk ki, mert kellemetlen, fanyar volt konfrontálódni, s a sárga feltűnő színe, a latin világ kicsit hivalkodóbbá vált az ember életében, a trópusi ízekkel, világokkal.
Sokáig nem szóltam, csak figyeltem az eseményeket, tanítani és összefogni igyekeztem, ingyen is. Segítve a hátrányt, a megkülönböztetéseket, oldani igyekezve a konfliktusokat.
Ma már bárki ránéz, egyikhez sincs közöm, az ötletet más irányba vitte más, más teljesítette ki...
Nézem a Wikipédián, a beírt történetet.
Teljesen más, húsz évvel későbbi.
Ilyen az egész világunk.
Valahol cserél, valahol lejár...
Aztán, kit érdekel, ha más hazudik... Mindenkinek saját gondja... Hangzik mindenütt...
Mindegy is. Azért ez örökre megmarad az 1992-es év Mechwartos-Vegyis-Kossuthos-Refis emlékeinek, a fotókkal és a jegyzetekkel... Újsághírekkel meg infovitákkal, meg az egyetemi aulákban töltött estékkel, tanári beszélgetésekkel, meg egyetemi tanfolyamokkal.
S a citrom mégsem esik jól néha, főleg, ha a szál virágot messze lévén, nem tehetem rá arra a sírkőre...
Szeged, 2021. Június 12. 14: 02.
Megj. Most érkezett egy ELTE-Sorbonne-Saint Petersburg egykori végzett ember kellemes megjegyzése a kommentemre. Komjáti Krisztina személyében, aki jelenleg ennyi tanári stb végzettséggel a profilja alapján egy banki dolgozó. Nos, sok köze lehet hozzá,valóban. De azt sem kérdeztem. "Varga Éva És ez a megállapítás most hogy jön ide? És vajon kit érdekel?"....
Azt sem kérdeztem, hogy kit érdekel...Azt sem, hogy kit nem. További jó Sorbonne munkát a bankban...
Borbély Szilárd meg Tamás Attila, meg Görömbei András, Sebestyén Árpád emlékére is...
Üdvözlettel: Varga Éva
Lövey Varga Éva A magyar társadalmi életről
Lövey Varga Éva
Botránykönyv részekbenTapló Napló 1990-A magyar társadalmi életrőlLövey Varga ÉvaBotránykönyv részekbenTapló Napló 1990-A magyar társadalmi életrőlCsak néha bonyolódna bele az ember...Mondják és mondanák sokan. Az izgalmakat, veszekedéseket kerülni kell... Avagy, ne szólj szám, nem fáj fejem. Ha nem mondom el mit gondolok, nem lesz bajom. Ha nem mutatom meg, mit tudok, legalább nem fognak bántani. Magyarországon nem lehet érvényesülni. Nincs vitakultúra. Nincs versenyszellem. Aki kiemelkedik, sárba tiporják. Nincs igazság. Nincs igazságszolgáltatás, csak jogszolgáltatás van. Nincs családvédelem, szétszedik a családokat. Nincs szociális támogatás, terror van. A szociális munkások lopnak, bejárnak a bérletekbe a tulajdonosok és használják a bérlők munkáit, tulajdonát, sajatjukként kezelik, el is viszik. Sőt, amíg nincsenek ott, jókat találkoznak ott a titkos partnereikkel. Lehetne még sorolni. Nincs rá időm. De hallva közben a párom által lejátszott riportot, a baranyai nyelvrontás kéreztetődöttje folytán igencsak a kérődzőkre kezdtem politika helyett asszociálni a lélegzetet meg mondanivalöt kiemelkedő nyelvészeink egykori tanítványaként magamba folytva. Kitűnő vagy kettes bizonyítvány, az orvosokra, jogászokra igencsak jellemző lett a politikusokon kívül is a káromkodásdömpinggel ellátott vulgaritás, amit még az utánzással sem lehet auditálni, ellenőrizni, s mellőzhetővé tenni, vagy kiírtani. Annál inkább folyik a csapból is, a viselkedési kultúrából is. Az informatikusoknál elnézve a helyesírási követelményeket, mind vizsgákon, felvételiken, természettudományos beállítottságra hivatkozva, tömegével jelentkeznek hibák, karakterváltoztatott matematikai, fizikai képletek, mert azokra is átprogramozódnak a hibák. Unalmas is a helyesírás és a nyelvek témája... Ugye? Mégis egy jogi szakszövegben hibásan használt kifejezés a bíró és az áldozat fejébe is kerülhet, meg 30-40 éves hamis, jogtalan eljárásokba. Nem csupán a hanyagság jár ezzel. Régen írtam. Az emberi undor, utálkozás már a hangrendjében is kissé hátborzongtató szó. Az adatokat keresőt erre kényszerítve tovább növelni a hibákat viszont már esztelen vakmerőséggel ellátott szándékosság. Az aki érti, az érti, aki meg nem, az nem: messzemenően nem megoldás.Az embernek tíz-húsz év után a hibákból totálisan elege lesz, ahogyan a hibákat elnézőkből, vagy a hibák ellen szótemelő elleni támadásokból. Az etika és erkölcs fogalmának különbségéről egyetemi szinten sincs megfelelő tudása az embereknek. Hiába oktatás, ha hibás a tankönyv ... Vagy olyan embereket nevez ki oktatónak, akiket mellőzni kellene, s valójában elnyomja azt, aki tud, kiemelkedik.Sok a hiba, probléma. A tárgyalásukra hetek, hónapok helyett csak órák, mondatok jutnak: s ez csak félreértéseket, nem megoldásokat szül..Az emaileket letiltogató oktató, adminisztrátor, nyomozati, társadalmi, polgármesteri szinten halálesetekben válik bűnrészessé, a nem nyomozókkal, az informatikai hibákat nem kezelő minisztériumokkal, jogi szakosztályokkal, bíróságokkal, rendőrkapitányságokkal.Sorolhatnánk. A minden felett szemet húnyok aktusa nem megoldás egy honvédelmi minisztériumi ügynél, vagy régészeti lopásnál, ahogy a laborban eltűnt számításoknál, genetikai programoknál sem.S a világ nem tanul önnön hibáiból. Mások hibáiból sem. Ha a csillagos égből hullik rá az áldás, akkor sem... S csak a buta emberek járnak el úgy, hogy megismétlik a hibákat. Kockázat mindenben van.Megéri?Szeged, 2021. június 08. 14:13
Lövey Varga Éva Botránykönyv részekben Telefonok,
Ezt a bejegyzést egy tagunk töltötte fel a blogjába. A bejegyzés nem minősül hivatalos tájékoztatásnak, a benne szereplő esetleges állítások a képzelet szülöttei, és semmi esetre sem tekinthetőek objektív hírnek vagy tanácsadásnak. A koronavírussal kapcsolatban a koronavirus.gov.hu címen elérhető hivatalos oldalon lehet tájékozódni.
Lövey Varga Éva
Botránykönyv részekbenTelefonok, érintőkészülékek s gondolatok az oktatásról, munkákrólNem tudom, Te hogy vagy vele, kedves olvasó, de Én meglehetősen kellemetlenül jártam nem csupán a telefonos szolgáltatókkal, de magukkal a telefonkészülékekkel is. Itt nem csak arra gondolok, hogy lassan a kilencvenes évek közepén általánossá válva a kétezredik évre országos hálózat épült ki két-három szolgáltatóval. Akkor is a jobb, márkásabb, nívósabb telefont választotta az ember. A Nokia mellett a Pannon és a Vodafone szolgáltatóként kellően megterhelte a pénztárcát, még kártyás alapon is, a távollevő nehezen talált fülkéket, sorba kellett állni, és sorolhatnánk. Pár év alatt változott a helyzet. Kellemetlenné vált a kollégiumban a kijelölt cigifüstös telefonfülkében mások előtt telefonálni, az egyházi egyetem szabályzata a középiskolai kollégiumokhoz hasonlított.Emlékszem, Lídia nővér Piliscsabán alig engedett be a Boldog Gizella Kollégiumba, amikor vasárnaponként este 11-re vagy utána ért be a vonatom, amikor az ország másik feléből otthonról utaztam vissza. Nos, emiatt aztán havonta ha egyszer haza tudtam menni. Olykor egyedül töltöttem a Szentestét, az Újévet az egész kollégiumban. Pár évvel utána már Sárváron az első fizetésből a vágyott ezüstlánc mellé futotta a telefonkészülékre is, ha spórolósan is.Persze, megint nem a két-három szakmában dolgozott az ember, a környezetvédelmi közalkalmazotti fizetés nem érte el a havi lakásbérleti díj szintjét, még a plusz juttatást biztosító nyelvvizsgadíjjal, a munkásszállókra bekerülni lehetetlen és kellemetlen volt, sok cuccal úgyszólván reménytelen, és csöppet sem biztonságos. Ahogy a bérletekben sem. Aztán, mellette a rég vágyott publikálás, az összefogni vágyott alkotói gárdák, a szellemi műhelyek, az újrainduló, állandó készülést biztosító informatikai munka a képzésekkel, állandó, nagyköltségű telefonálást igényelt. Interjúk, utazások, amit a munkakeresőnek pénz nélkül is finanszírozni kellett, a három fordulóval, akár az ország másik részén is. Persze a '95-ös környezetvédelmi törvény módosításnál nem vették figyelembe azt, hogy neked az összes törvényt az iskolában egy hónap alatt újra kell tanulnod a környezetvédelmi vizsgára, minden tankönyv és kiadvány nélkül, stb., stb. De, ez is megvolt. Problémákkal is, mások mellett, ütköző felvételikkel is.Milyen jó lett volna, ha valóban tervek szerint naplót ír az ember, s nem eufemisztikus irodalmi bejegyzéseket rögzít.Erről jut eszembe a párhuzamos Kossuthos egyetemi oktatás, Borbély Szilárd, B. Papp Andrea, Szikszainé Nagy Irma, Bitskey Tibor és mások, többek közt Szirák Péter és mások óráival. Mennyi rohanás, telefonos egyeztetés, eltűnt kulcscsomó és személyi, s mennyi más probléma színezte a kártyás telefonok számláit, ... de még diákmunkára sem vesznek fel, mert az órákról nem hiányozhatok. Pultos csajnak meg nem leszek jó absztinensen... No, a támogatási rendszerekből kizárva elérkezett a számlás telefonok állítólagos olcsóbb világa, amikor is még többet kezdtél fizetni a semmiért. S szinte egyik határon sem volt vonalad, mindig átállt az ukrán, szlovák, román, osztrák, cseh, vagy a délszláv vonalak bármelyikére a készülék...s a helyzet ma sem változott.Mikor kimentél környezetvédelmisként a hiányzó mozgást pótolva a hegyekbe, s a jelzéseket vesztve eltévedtél, térerő nélkül, s az állatkertből szabadult, mellmagasságodig érő vicsorgó farkassal szembetalálkoztál, s a Jóisten mentett meg a zsebben hordott bicska, meg a karaterúgás használatától. Szép kutyus volt, ugye? Persze térerő a tévéadó mellett nulla, segítség nincs...Ja, s amikor a régészeti barangolások mellett, mindez harmincéven felül ismétlődik meg veled, hat telefon mellett. Internet, hálózat nincs. S a helyzet 25 év után is változatlan, ahol minden lakcímedre számlázva hatszoros számlákat számláz a szolgáltató, vagy a vonalas készüléket, tévét nem köti át, vagy máshova köti, s te majd csak a végrehajtás után értesülsz arról, hogy nem fizetik vissza, nem jelezted, holott tíz éven át három naponta írtad, telefonoztad a hibákat, vagy benn ültél az ügyfélszolgálaton...s nekik hiába jelezted. Nos, érdekes lett ezáltal a munkád, tanulásod, meg a megrendelt számítógépek sora...Nos, így már gondolkodhatunk a operációs rendszerek programhibáról, melyet minden ráépülő szoftver átvesz, s a hibákat személyi hibák is megtoldják.Aztán gondolkodol, hogy milyen jó volt a kis méretű, futásnál kisnadrág zsebben lapuló telefon a nagyképernyős hova tegyem, hogy ne törjön telefonokkal szemben.Nos, szép, videós. Drága telefonok, jó vagy hibás kamerákkal, hasznos aplikációkkal, telefonos tévé vagy drónvezérlési lehetőséggel. Nos, ha fáj az ujjad az érintőképernyőn íráskor, érzed az elektromos jeleket meg ütést a könyöködig, míg megírsz egy oldal szöveget...inkább eldobni szeretnéd, még akkor is, ha a készüléked billentyűzete a vírusoktól vagy technikai problémáktól tönkrement, s a gyártó bekéri, mert nem képes javítani, s nem érti. Két év múlva a félmillióssal is így jársz, már van min gondolkodni. Hát, ilyen az élet. Miközben értékesítője, programozója is voltál, központban, személyesen, elgondolkodsz.Mi is az a szerződés, hol, ki hozta a jogszabályt, s miért írtad az adatvédelem sértéssel tűzdelt szerződéseket alá...Szükség törvényt bont, s fizeted a hibájukat. De, hová, miből?S ugyan, most hogyan tovább?Az ujjad tovább zsibong a képernyőn. Rádsötétedett...Szeged, 2021. Június 08.