Talánversek az Aszalóban - tabuk nélkül

‍

Az arany fikász

1.) Mélyen kutatsz,

ne tovább!

Ismeretlen e vidék!

A hozzád hasonló

bárhány orrba-torba túrja

fúrja ujja ugra-bugra hegyét ...

‍

>-( Mit keresel, rühes?

Látod, minden bánya üres!

Nesze!

Magyar fikát már nem eszel!

Vidd a kezed!

Arany erre úgyse terem.

‍

2.) Tarlón tapló csak a tüzet ...

… azt foghat itt.

De a legjobb esetben is

hamuvá,

csak

sok

hamuvá ...

‍

Na végre!

Nem hallgattál a népre?

‍

Pedig milyen szépen égsz!

UI.: Első felháborodás és nagy levegő után kérlek, hogy olvasd el az első néhány commentet.
( Vagy utolsót, azaz az első - utolsó, legkorábbi néhányat, hogy kinek szól és kinek nem a fenti fikászás.
Köszönöm szépen! :-) )

‍

Nincs, ami nincs

rágondolok

s ott terem

nem volt és lett

amit a szó átölelt

‍

Bús legelőn

‍

Nem jó ott legelni,

ahol ritkás a fű.

Hiába keresgélsz,

kopár föld, nem zöld.

Hibába ne essél,

a szúrós szalmát

párnádba se tömd!

Messzi pataknál vár

friss, puha heverőd!

‍

Réges rég …

‍

Egy nyári nap reggelén kiderült az ég.

Minden ugyanaz volt,

mégis másképp ragyogott a fény,

hisz új csodát remélt.

‍

Hazaérkeztem ...

‍

A szemedbe néztem,

a jövőm láttam benne,

ahogy hozzád közeledtem,

hogy örökre velem legyél.

Vajon tudta első csókom

ahogy ajkadhoz ért,

hogy még sokszor visszatér?

‍

Otthon ...

‍

Minden érintéssel azt üzented,

életem nem nyer értelmet nélküled,

csak te kellesz, csak veled létezhetek.

Ilyen nőt látva elmerengsz,

vad szexről fantáziálgatva megremegsz.

Ahogy két ember lelke összeér

minden pillantással egymásba tekintve

saját, közös, földöntúli otthont teremtve,

ahova megnyugvásért nap, mint nap hazatér.

‍

Soha el nem múló vidámság,

semmivel fel nem érő ajándék,

mennyei királyság, bolondság,

boldogság, ami csak a miénk.

‍

A boldogság felé...

‍

Csalfa térkép egy úton elejtve,

mi sehová sem vezethet,

szomjat oltó sivatagi délibáb,

gyilkos galócák a csiperkésben ebédidőben,

világtalan légy röpte egy pókháló felé,

szirének éneke ingyen letöltésre,

sötét gondolatok árnyéka vakít el ma éjjel.

Kérlek, fogd a kezem, nehogy elveszítselek!

‍

Nem is oly rég…

‍

Egy tavaszi nap reggelén kiderült az ég.

Minden ugyanaz volt,

mégis másképp ragyogott a fény,

hisz valami elmúlt, már alig ég.

‍

Hazaérkeztem …

‍

Vajon tudta első csókom,

ahogy ajkadhoz ért,

hogy elfárad majd a szenvedély?

A szemedbe néztem,

a jövőm láttam benne nélküled,

majd elmentem otthonról,

hogy újra szabad legyél.

‍

Borisz, a komisz‍

Kicsi borsó

Kerek szemecske

Szépséges zöldség

Hüvelyes egészség

Egyetemes eleség

Minden lében talán

Kanalat kigúnyoló

Levesbe kinevess

Kifogyó dilibogyó

Ügyesség fokozó

Gyogyó mogyoró

Pattanó bekattanó

Talán megtalálom

Guruló világváró

Tanuló falrajáró

Falom hányom

Falon hagyom

Nem kívánom

Ákom-bákom

Ajándékom

Kínálom