Vajon mi a giccs és rossz dolog-e?

Talankolto•  2019. április 22. 19:25

Kedves Poéták!

Egy szerelmes versem kapcsán szeretném a véleményeteket kérni.

/ Szeretném jelezni, hogy némileg átírtam az eredeti bejegyzést elejét, mert túlságosan személyeskedőnek tűnt, szándékom ellenére. Az első néhány válasz "éle" néhol ezért érezhető erősebben. Kérlek ennek fényében értékeljétek, ha valaki hangsúlyosabban fogalmazott, ez az én hibám. /

A bejegyzés a köszönetnyilvánítás alatt folytatódik. Az alábbi blokk nem tartalmaz fizetett hiretést. Legalábbis én nem kaptam egy fillért sem eddig :D
-------------------------------------------------------------------------- 
[[[ Köszönöm szépen mindenkinek, aki idejét szánta a témára!] ]] 
--------------------------------------------------------------------------
Facebookon 2 nagyszerű oldalon is kaptam hasznos válaszokat, nem is keveset.
Mert minden válasz hasznos valakinek, aki majd olvassa, megosztom, ha átmegy a filteren.

Egyik sem az én oldalam, szóval 
"Az oldalakat megnézeni nem kell félnetek jó lesz ..." - vagy nem így mondják? :D

Élő költők társasága 
https://www.facebook.com/groups/elokoltoktarsasaga/

Versírók szigete 
https://www.facebook.com/groups/1379308502358950/

-------------------------------------------------------------------------- 
[[[ Köszönöm szépen mindenkinek, aki idejét szánta a témára!] ]] 
--------------------------------------------------------------------------

Felmerülhet, hogy talán túl giccses. Valóban, ezt nem vitatom. Szerintem is az. Így szeretem, nagyon tiszta, őszinte, egyszerű és giccses érzésemet vetettem papírra akkor, így szándékomnak megfelelő a vers.

Kérdéseim:

1. Szerintetek gond, ha egy szerelmes vers giccses?
2. Hogyha gond, akkor miért, kinek, mikor és hol?
3. Kinek írtok ti és milyen céllal?

Az én válaszaim:

1. Szerintem nem gond, egy vers legyen őszinte.
2. Adott folyóiratban, ha a támasztott követelményeknek nem felel meg, helyes, ha visszadobják.
3/1. Elsősorban magamnak, így nem is gond, ha valahol nem fogadják el.
3/2. Örülök, ha valakinek ad valamit egy versem. Előfordul, hogy valakit fel akarok vidítani vele, reményt adni, vagy egy fontosnak vélt témáról írom meg a véleményemet.

Köszönöm szépen, ha megírjátok a véleményeteket.

UI.: Ez a valóban giccses versem és egy arról alkotott vélemény ihlette ezt a kérdést

Színvallás

csak kékkel festenék
kedvenc színecském
mikor nem láthatlak
az égre felnéznék
az is csodaszép

a távolban hallak
fecsegős fecském
hazarepít szárnyán
vágyam visszhangjával
a madárcsicsergés

ha megtalálnálak
piros szívecském
a szemedbe nézve
a boldogság színébe is
beleszeretnék

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Talankolto2019. május 1. 21:42

@Edeke: Természetesen van létjogosultsága annak, amit mondasz. Én is ezt az elvet vallom, ez viszont számomra egy kivétel. Egyezzünk ki abban, hogy raktam a végére spoiler alertet és döntse el mindenki maga, hogy előbb gondolkodik-e rajta, vagy elolvassa az első bejegyzésemet a commentek között. A többieknek írom: nem a fenti versről van szó leginkább, ha jól értem, hanem az "A Párkák válaszútja" című írásomról :-)

https://blog.poet.hu/talanversek/8203-8203-a-parkak-valaszutja

Edeke2019. május 1. 18:19

@Talankolto: ezért nem szabad megmagyarázni mit szerettél volna.....bízzuk az olvasókra

Talankolto2019. május 1. 16:30

@Edeke: Szerintem tökéletes, szuper vers az, amit te sem értesz, mert egy saját rejtélyt ráncigáltál elő a mélyből. Szerintem az ilyen versek célja pontosan a képlékeny jellegük miatt az, hogy másokból is felszínre hozzanak valamit. Mást, mint belőled, de sokszor fontos, elnyomott érzést, gondolatot.

Edeke2019. május 1. 12:43

@pfbea: messze nem, de közelről...hajaj

pfbea2019. május 1. 09:55

@Edeke: dehogy, a tieid messze nem olyanok.

Edeke2019. május 1. 06:22

@pfbea: Ja, csak reagáltam amit írtál..."Én személy szerint jobban utálom, ha nem értem a verse" (lemardt a t ) No, akkor hogy utálhatod az enyémeimet, amikor, némelyiket, még én sem értem...

Talankolto2019. április 29. 23:11

@Mikijozsa: Persze, csak nyugodtan, akár egymással is. Én már nem fogok mindig reagálni, mert már csak magamat ismételném. Ha persze valaki külön megszólít, vagy látok olyat, amivel kapcsolatban jön az inger, fogok írni. :-)

Mikijozsa2019. április 29. 21:00

@okeanus: lehet hogy a politikában is van efféle, de én az iparművészeti sablonhasználatra gondoltam, pl van egy szép nipp, valami oroszlán és abból sorozatokat gyártanak, na most ez az a sematikus termék, van egy jó vers, pl Szeptember végén, és az alapján sok más hasonlót írnak stb

Mikijozsa2019. április 29. 20:57

@Talankolto: persze csak azért jeleztem hogy ez ne maradjon ki

Talankolto2019. április 29. 14:25

@Mikijozsa: sokféle vélemény hangzott el és ennek örülök. Iskolában rendesen meggyűlöltem az irodalmat amikor pl. a korábbi tanár véleményét közölve kb lehülyézett a tanár. Ma már ki tudom választani a számomra elfogadható véleményeket. Akkor sajnos nem tehettem meg. 20 évnyi pihenés kellett ahhoz hogy újra rá bírjak nézni versekre. De jó, hogy nem zártam el nagam örökre ettől a világtól.

okeanus2019. április 29. 13:49

@Mikijozsa:
a sematizmus politikai érdektől hajtott közhely
a giccs meg üzleti érdektől
sajnos mindkettő létetik
ha valamiből sok van, az csak a száma nem a minősége

Mikijozsa2019. április 29. 13:18

@Talankolto: azt hiszem sok mindent nem mondtam(mondtunk el) Példának hoznám fel a sematikus ábrázolást amelyről itt nem esett szó , noha van egy ilyen jelenség, ez olyan, hogy bárhol megfigyelhető. Menjünk be egy rajzoktató terembe, a tanár kiáll és azt mondja, így ne csináld , mert ez giccses... menjünk diákok közé egy fogalmazás órára, a tanár, az oktató azt mondja így ne írj, mert ez közhely giccses, az az - sematikus, s akkor a gyerek a tanuló, a kezdő azt elkezdi kerülni és csak olyant alkot amiből éppen ezáltal lesz giccsi hogy mintapéldánnyá válik(sematikussá), pl egy szonett írása , egy idő után olyanná válhat mint egy porcelán termék, amiből több százezer van... vagy egy csendélet, amit kötelező módon virággal vagy almával esetleg körtével kell megalkotni, stb, szóval szerintem is az van, hogy nincs giccs, de van sematikus elkopottság unalomig űzött tájképfestés, stb, vagy unalomig ontott szabadvers... meg hasonlók

Talankolto2019. április 28. 21:16

Köszönöm mindenkinek, aki hozzászólt! Minden vélemény hasznos volt!

Egy kis ajándék mondóka:

nem vagyok csak nagy gyerek
kockákból építkezek
ha feldöntöd élvezem
segíts hogy még jobb legyen

:-)

Filemon2019. április 26. 00:41

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Talankolto2019. április 25. 22:26

@pfbea: Pontosan ez a lényeg! Ha hat, hát hat. Ha nem hat, tán hét, ha nem nyolc. Egyre megy. :-)

Nem szeretném ráhúzni a kényelmetlen, szűk sapkát egy óriás kobakjára, vagy eltakarni a szemét egy fejére húzott gigantikus cilinderrel. Végülis senki sem szeretne a tükörbe nézve fájdalmas vicsorra vagy a sötétségre bambulni. Kirakom az összeset, amit kötöttem - talán vöröset is - a saját asztalomra, hogy jól lássa. Hogyha rápillantva beleszeret valamelyikbe, felpróbálja és elmosolyodik kedvesen, nem gúnyosan, akkor odaadom neki ingyen és megköszönöm, mert az asztalomon segített helyet csinálni egy új darabnak. Ha viszont nem tetszik neki és visszarakja, az sem baj, mert csak olyat hordjon, amilyenben jól érzi magát. Találhat másikat ugyanitt, vagy egy sorral odébb drágábbakat. És ha még így sem vált boldog sapkatulajdonossá, a piac sarkánál terebélyesedő fáról akár még Pom Pom is ráugorhat a fejére, ha ő is úgy akarja. :-)

pfbea2019. április 25. 20:33

@Talankolto: az olvasó pillanatnyi tudatállapotától függ, mit gondol a versedről. ezt ha megfeszülsz se tudod befolyásolni. úgyhogy írni kell, eszi, nem eszi.

pfbea2019. április 25. 20:14

@Edeke: azaz?

Talankolto2019. április 25. 20:05

@Edeke: ?

Mikijozsa2019. április 25. 20:04

@Filemon: aha, érdekes, kösz

Edeke2019. április 25. 19:53

@pfbea: Hát köszi....

Talankolto2019. április 25. 19:51

@pfbea: Köszönöm, hogy írtál!

Nem úgy mondanám, hogy szeretném, hogy olvassák mások is és jónak találják. Úgy mondanám, hogy írom, amit érzek, ami foglalkoztat, olyan módon, ahogy éppen nekem tetszik, vagy ahogyan egy másik embernek, akivel beszélek és akinek segíteni akarok vele. De örülök, ha ezen kívül más is olvassa és tetszik neki, vagy megfogja benne valami. Az emberek különböző élethelyzetekben különböző dolgokra reagálnak és különböző módon. Minden írásomra igaz, hogy valaki "fintorgott" rajta és valakinek tetszett. Sőt, én magam is meglepődtem, hogy ezeket a szavakat leírtam. Régebben biztosan nem tettem volna és lehet, hogy néhány év múlva megint nem tenném. De semmiképpen sem azért írok akár magamnak, akár másnak, hogy mindenképpen megfogjon valakit azon az egy emberen kívül, akinek készül. De ha mégis, tök jó. Nem vagyok "lájkvadász" és meghagyom mindenkinek a szabad döntés jogát, hogy eldöntse, hogy amit én tudok adni, az jó-e neki. Persze egy dolog nagyon fontos, ha nekem sem tetszik, ha érzem, hogy nagyon sánta még itt-ott, azért nem rakom még ki. Viszont nem tekintem egyiket sem befejezettnek, nem gond, ha élik saját életüket és néha átírom őket. Kivételt képeznek a fontos emlékekhez kötődő írások. :-)

Ha magamat adom, biztosan nem fog meg mindenkit. De a "100% lefedettség" csak délibáb, nem dőlök be neki. Hogyha ezzel foglalkoznék és folyton ezen gondolkodnék, vagy a versírási technikákat tanulmányoznám görcsösen, akkor semmit sem írnék, mert nem élvezném. Ha olyan elveknek szeretnék megfelelni, amit nem érzek adott pillanatban magaménak, akkor pedig mégcsak nem is volna hiteles. Szerintem kár volna érte. Én is kevésbé lennék boldog és az az 1-2 ember is, akit esetleg megfog éppen azon a napon.

Biztosan eljuthatnék olyan stílushoz, ami sokaknak tetszik és a tömegeknek tetszik, vagy a másik oldalon próbálhatnék a műértők sovány táborának elvárásaihoz igazodni. De nem teszem. Kinek volna ez jó? Szerintem se nekem, se másnak. De örülök, ha bárki elmondja, hogy tetszik-e vagy sem és miért.

pfbea2019. április 25. 19:11

ha szeretnéd, hogy mások is (szívesen) olvassák a verseidet - úgymond piacra írsz - szerintem a közhelyeket mindenképpen érdemes kerülni.
Én személy szerint jobban utálom, ha nem értem a verset, annyira zagyva, szofisztikált és elvont, a kevesebb több.

Filemon2019. április 25. 19:02

@Mikijozsa: irreleváns, ez nem az a repro amit az ember nagyítóval ,," elôkészít, utána olvas, hanem csak egyszerûen a használt (szeretett, bevált, technikát alkalmazza, tanulmány, mert ha nem is adja 100 ℅ ban vissza az eredetit, az ember figyel hogy rendben legyenek arányok, a kép visszaadja azt a 10 15 órát amit eltöltött az ember, keretezhetô minôség legyen.. Sajnos szóban ill így leírva majdnem felesleges szócséplés mert nem látod, akkoriban a kórusban ahol énekeltem sokan kértek tôlem h rajzoljak(olajpasztell) il fessek nekik, ismerték a munkáimat, felesleges magam fényeznem

Talankolto2019. április 25. 18:46

@naxosz: Engem amúgy érdekel, hogy mit mondanak. Viszont csak ritkán fogadok meg tanácsot azonnal. Inkább tudat alatt épül be, ami arra érdemes, de ettől nem kevésbé értékes bármilyen kritika számomra :-)

Az előző bejegyzésben írtam, hogy szoktam 1-1 embertől 4-5 szót kérni és abból írok verset, amiben "benne vagyunk" mindketten. Számomra ez az egyik legérdekesebb mód az írásra, bármilyen is a végeredmény. Írtam 1-2 hónapja valakinek egy verset, ami nélkülözi az egzakt jelentést, de lehet belőle érzésekre asszociálni és ez is volt vele a célom. Ezt sem írtam volna meg, ha nincs a másik fél, vagy csak a saját gondolataimra építenék minden alkalommal.

Biztosan ez is egy megosztó, de nem is igazán fontos számomra, hogy versnek nevezhető-e, vagy szép-e. Viszont az már érdekes, hogy mindenki mást mondott rá. A célomat elértem vele, bármilyen műfaj is az írás, vagy netán korcs, emberekből hozott felszínre érzéseket. Jót, vagy rosszat, amit az olvasó érzett. Leírom ide, ez talán nem olyan giccses, bár az sem gond, ha igen. Biztosan van más baja, de én így szeretem:

Lélekmondó

vár egy téren
burjánzó emberi ültetvényen
néma imádságom
hogy megtörténjen
lényem magával ragadja és felrepítse
egy életért szárnyakat adva cserébe
roskadó testem fényes reménysége

Az eredeti bejegyzés végén leírtam az eddig kapott reakciókat is és a sajátomat is:

https://blog.poet.hu/talanversek/reakcio-a-lelekmodora

Talankolto2019. április 25. 18:25

@Rozella: Köszönöm a részletes véleményezést!

A "talánköltő" és "talánvers" kifejezés cinikus, de nem mást akarok vele bántani, inkább csak jelezni szeretném, hogy nem célom költővé válni. A gondolat az mögötte, hogy néhányan azok közül - akiket amúgy becsülök, mert ők valódi költők - úgy érzik, hogy abban kell segíteniük, hogy költővé váljak. Én mindig elmondom, hogy ez nem célom, de szeretek eszmét cserélni értelmes, kreatív emberekkel és adok a véleményükre. Ez viszont nem egyenlő azzal, hogy mindent befogadok.

Az egóm jelenleg nagyobb, mint szokott. Ha a munkában sikeres valaki, az egó sokszor nem válogat, mindent magával ránt. Talán az is az egyik oka, hogy gyerekkoromban a béka popsija alá szorult hosszú időre és most végre vidáman szökdécselhet. Persze figyelek erre és folyamatosan igazítok rajta, hogy ne legyen más kárára. Azért úgy gondolom, hogy aki ír és megosztja, annak kicsit ebből is több van. Ez talán szükségszerű.

Írok, örülök. Ha más is örül, vagy másnak írok és azért örül, megintcsak örülök. A legtöbb versem úgy született, hogy valakivel megismerkedtem, chateltünk és kértem néhány szót, hogy verset írjak. Legtöbbször randioldalon csinálok ilyet, de nem kizárólag. Ennek az a célja, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz és már az a néhány szó is sokat elárul a másikról. Érdekes dolgok születnek belőle és mindegyik különböző, de mindkét ember gondolatai valamilyen formában megjelennek benne. Ahogyan az is, hogy én arról a személyről és ezekből a szavakból együttesen mire asszociálok. Az is elárul valamit, hogy mit mond arról, amit írtam. De olyan céllal is kértem szavakat versekhez, hogy segítsek egy embernek, akinek lelki problémái vannak, vagy egyszerűen csak örömet okozzak vele. Ilyenkor soha nem hagyok ki egy szót sem, legfeljebb ragozásban térek el. A szavak különböző jelentése sokszor érdekes íráshoz vezet.

A legtöbb dolog, amit leírtál cáfolhatatlan, de éppen a szavak, gondolatok keletkezése, evolúciója miatt. Sokszor felmerül bennem általánosságban, hogy - a matematikán kívül, ami csak egy eszköz más tudományágak támogatására - minden csak adott kontextusban értelmezhető. Szoktam én is mondani olyat, amit abban a pillanatban határozottan úgy látok, hogy ez meg az határozza meg, mint fogalmat. Aztán ha belegondolok, szinte minden szó, kifejezés sok-sok elme lenyomata és van, ami egyértelműbb, de minden bizonyos keretek között mozog. Ilyen a fizikai világban akár a fajok kategorizálása, a színek, árnyalatok. Vajon hol fejeződik be az egyik és hol kezdődik már a másik? A művészettel kapcsolatos fogalmak, sőt, maga a művészet, mint fogalom sem egyértelmű.

Azt írtad, hogy ha nincs célja, az nem művészet. Elsőre megfogott ez a nemes gondolat. De vajon ha mégis ad másoknak valamit, de semmi célja nem volt az alkotónak vele, akkor művészetté válik? Van olyan dolog, amit ember alkot, vagy tesz és céltalan? Például ha élvezem az írást, akkor az volt a célja, hogy jól érezzem magam. Ha másnak írok, akkor egyértelmű, mert például egy nehéz időszakban kitartásra szeretném buzdítani.

Ha a dolgok mélyére nézek, mindennek van célja. Aztán ha továbbgondolom, ilyen alapon ne is legyenek kategóriák, kifejezések, szavak? Ne is vitázzunk, ne beszélgessünk, mert minden igaz is meg nem is? Dehogynem. De ezek alakulnak és kisebb-nagyobb határon belül mozognak. Pont attól, hogy beszélünk róluk. Így alakul ki ez a kényes, egyértelműnek nem is nevezhető érzelmi, nyelvi, szociális világ. Nemcsak adott időben az emberek fejében, hanem egyazon ember gondolatvilágában is idővel mások ezek a keretek, értékek. És az irány sem egyértelmű, hiszen annyi hatás ér bennünket, hogy hol kisebb, hol nagyobb a tűréshatár. Ami egykor rossz volt, most lehet jó és fordítva, aztán később megint fordítva.

Ezek miatt szeretek beszélgetni és ez is egy cél. Vagy az, hogy egy vitatémát elindít és bár lehet megosztó, látszólag néhol indulatos, de mégis előre visz mindenkit, mert gondolatokat cserélünk, közelebb jutunk egymáshoz. Botrányhős viszont nem szeretnék lenni, de ez is csak az én kereteim szerint sok. Sokszor a botrány nem is valódi botrány, hanem figyelemelterelés egy másik témáról.

Létezik önzetlenség? Vagy minden csak abból fakad, mert mi magunk akarjuk jól érezni magunkat attól, hogy segítünk? Szerintem az öncélúság, önzés a legzavarosabb fogalmak közé tartoznak, különösen ezért, mert sokszor álruhát öltenek. Sokszor úgy érzem, hogy a véleményemmel segítek, mégis néha úgy érzem, hogy más számára csak okoskodásnak tűnik, amit mondok. A népszerűséget én nem hajszolom. Amit teszek érdeklődésből teszem. Még akkor is, amikor egy verset meghirdetek. Arra vagyok kíváncsi, hogy melyikre hány ember kíváncsi, ki hogyan reagál, milyen réteget, korosztályt fog meg. Nem tudom miért hasznos ez, de az lesz egyszer. Mindig is ilyen voltam, minden érdekelt és később nem várt helyzetekben tudtam hasznosítani a megszerzett tapasztalatot.

Emberek vagyunk, arra vagyunk programozva, hogy gondolatokat formáljunk és megosszuk. Még az is, aki csak “fecseg” a kocsmában. És hiába tűnik úgy, nem az öncélúságra, hanem az együttműködésre akkor is, ha látszólag ez csak a saját célunkat szolgálja. Az egészséges gondolkodású emberek viszont egyszerre képviselik mások érdekeit és a sajátjukat. Itt az egészséges számomra az jelenti, hogy megpróbál valamit előremozdítani ártó szándék nélkül. Azért szándék, mert a legtöbb dolog nem mindenki számára jó. Persze vannak viselkedésformák, amelyek kizárólag ártóak. Például a “dark triad” 3 viselkedészavara. Őket vagy elkerülünk, vagy - ha lehet - megpróbálunk segíteni, hiszen általában valamilyen hatások tették azzá. Többnyire belül ők is szenvednek.

Mikijozsa2019. április 25. 18:18

Megjegyzem Csontváry Kosztka Tivadar nem festett olajfestékkel

Filemon2019. április 25. 18:00

@Rozella: Magyar Nemzeti Galériában láttam, reprodukcióval próbálkoztam, de képeslapról nehéz, a megrendelô kifizette, kétszer is..(olajpasztell, akvarell..((Mosztári híd))...

naxosz2019. április 25. 16:38

Én pl:a kommenteket sem javítgatom.Nem nézem hol tévesztettem.Semmit.Ahogy leírtam,küldöm.Látom hol hibáztam,de nem érdekel :)

naxosz2019. április 25. 16:36

Én nagyon szeretem a régi költőket,művészeket.Dehogy újat hozzunk létre,alapjaiban kell felrúgni az irodalamat.Én unom a sablon verseket.Rímel,négysoros,szép,csöpög....Szeretek olyat olvasni,ami egyedi,valós,és nem fél használni,akár trágár kifejezéseket.A szövegkörnyezet sem mindegy persze.Szeretem ha eltér a helyesírás,és újít.Végül is lehet írni,Petőfi,Ady,József után szabadon.De kit fog érdekelni.Írhatsz te akár millyen szuper verset imigyen formába,a kutyát nem érdekli.Nem szólítasz meg vele senkit.Ne érdekeljen mások véleménye.Ha neked valami tetszik ahogy leírtad,maradjon is olyan.Ne akarj az átlagba kerülni.Lehet hogy egy hülyén megírt vers egyszer több ezer ember kedvence lesz.Én ezeken akik itt koppintanak,az első százból vagy 70%-a átugrom.A mamikák,és széplelkűek kedvencei.Végül is egy vers az adott kor hangján szóljon,vagy a jövőjén.Ne nyúkáljunk állndóan a múlt a nagy művészeihez.Ők is lázadók voltak amikor éltek,és pont azért lettek nagyok,mert egyediek voltak.És ne érdekeljen hogy egy adott folyóirat lehozza e.Ha jó a vers,utat tör magának valamilyen módon :)

Rozella2019. április 25. 13:06

@Talankolto: itt és máshol is, jó szándékú amatőrök sokan hiszik azt magukról, hogy "talán költők..." és ez végül is érthető, mert egészséges önbizalom, egyfajta nyitottság és főként másokra is tartozó mondanivaló nélkül nem is lehet írni. Szerintem mindig a tartalom keresi meg magának a formát és nem fordítva. /nehezen tudom elképzelni, hogy valaki csak szabad verset, vagy csak felező hatost, vagy csupa négysorost ír…/ Viszont a legegyedibb tartalmú, legszemélyesebb érzelmű versnek, írásnak, is kell, hogy legyen az egyediségen túli üzenete, mégpedig olyan, ami általában épít, megerősít, szemléletet tágít, újrafogalmaz.., de semmiképp nem rombol ( személyiséget, ízlést, gondolkodást, nyelvet...) A szerelmes sirámokat, a beteljesületlen sóvárgást, elérhetetlen vágyakat, hiányokat, önsajnáló gondolatokat stb. is meg lehet örökíteni, magunknak. Sokszor látok olyan írást, verset, amiről max. maga az alkotója tudja mit akart vele, vagy még ő sem. Van, hogy csak fel-vagy kitűnést keres... hogy miért? Csak. Ez a „csak” az öncélúság. A vers szerintem ott kezdődik, amikor akarva-akaratlan (!) másoknak is élményt, érzelmi hatást, új gondolatot, valami pluszt ad az életéhez, de az egyensúly kényes dolog.. A másoknak mindenáron való (vélt, vagy valós) megfelelés kényszere, a népszerűség hajhászása odáig vihet, hogy (akiket fontosnak gondolunk) azoknak 'talán' már meg is felel, de az ÉN közben teljesen elveszik... Egyébként pedig lehet, hogy furcsa itt erről szólni, de nem mindenki akar, vagy szeretne költővé válni, aki ír. Ezer más oka, értelme is lehet a versírásnak, ezért nem tartom célszerűnek, ha mindig kizárólag irodalmi teljesítményként néznek egy "verset". Lehet, hogy ami nekem vers, az másnak esetleg firkálmány, bugyutaság, vicc, giccs, stb. és fordítva, lehet akár az égig magasztalt egy vers, ha sehogy sem érint meg… és itt jön az amiről Limmike is írt, mert hogy kit mi érint avagy nem érint meg, az nagyon sok minden függvénye, de tény, hogy sokat, nagyon sokat kell olvasni ahhoz, hogy ne csak a mások véleményére hagyatkozzunk, hogy kialakuljon egy vállalható saját értékítélet, akkor is, ha az netán eltér az épp aktuális trendtől.
A saját válaszaiddal jórészt én is egyetértek. Ha tényleg költő szeretnél lenni, barátilag csak egy tanácsom van, olvass sokat, nagyon sokat, /mert tanulni mindenből lehet/,.. és járd a saját utad… :)

@Filemon: ha már a net... na igen, Csontváry képei akár ott is megnézhetők, de eredetiben egészen más, pl. a pécsi múzeumban... Ajánlom Neked is első kézből az élményt, amit a "naiv" művész realista rajzai, döbbenetes portréi nyújtanak.., én anno láttam, tele volt velük két egész terem. Ezek nélkül ugyanis biztosan nem érthető meg, hogy ki volt ő, valójában mekkora géniusz, honnan hová jutott és mit akart... De ez most csak kitérő. Mindenkinek aki a művészet valamelyik ágát műveli, akár amatőr, akár profi szinten, megvan a maga "napútja" - ha érted mire gondolok, mert soha nem ott fejezzük be, ahol elkezdtük, és igen én is azokkal értek egyet, akik az utat tekintik meghatározónak, de úgy, hogy azért lebeg valami cél is előttük. Céltalan ’alkotni’ lehet, de az nem művészet- még naivan sem.

Talankolto2019. április 25. 13:00

@Törölt tag: Nagyrészt egyetértek, szinte teljes egészében. Bár az igénytelen szót ritkán használom, mert egy lekicsinylő töltete van és ha valaki úgy boldog, hogy az tetszik, helyes ha azt olvassa. Már az is nagy szó ha olvas egyáltalán. Azok pedig akik egyáltalán képesek és motiváltak bármit is alkotni, akár alacsonyabb szinten, sajnos kevesen vannak.

Én olvasni kevésbé szeretek, ami talán az iskolás rossz emlékeknek köszönhető, mert fél-egy évente váltották egxmást az irodalomtanárok, nekik sem volt túl sok motivációjuk. Ráadásul amit verselemzésnél az egyiktől tanultam és egyetértettem vele, a másik kb "lebutaságozta". Vagy ha végigolvastam egy kötelező olvasmány, mivel számomra nem volt elég megkapó és nem emlékeztem számára lényeges pontokra, azzal vádolt, hogy nem olvastam, csak a rövidítettet. Vagyis kb hogy csalok. Míg akiről tudom hogy csak a rövidítettet olvasta és emiatt a lényeg megragadt, dícsérte. Ez elvette a kedvemet úgy 20 évre. Most van több kedvem, de inkább írni, mint olvasni, pedig nem a köktőkkel van a bajom, vannak számomra érdekes, tartalmas, elgondolkodtató versek a régiek és a kortársak között is. De azért így is van egy út, csak talán kicsit kacskaringós. A lényeg, hogy élvezem. Amit élvezek, azt csinálom. Amit csinálok, abban pedig fejlődök. Ezért tök jó, hogy ennyien írtatok, bármilyen vélemény is van a sorokban.

Az igénytelenek és igényesek, a gazdagok és szegények, abuták és okosak mind hajlamosak sajnos lekezelő módon tekinteni a másikra. Pedig egyikkel sincs gond. Persze nem lesz a barátok, nem lesz egy adott közösség része, de nem is érezné magát jól benne, ez nem gond. Csak tiszteljük egymást. Persze nem a pusztítást, gyűlölködést. Az egy olyan szemlélet, amit határozottan elutasítok.

Igazad van, én csak 10 hónapja írok, nem nevezem magam költőnek, nem is fogom. Nem is érdekel a cím, rang. Csak legyen az én gondolatom és számomra megfelelő azon a szinten és majd lesz másmilyen, talán jobb később, ami szinteén igaz, hiszen ilyen rövid idő alatt is látom a különbséget és amit korábban jónak véltem, ma inkább átírom, vagy kuka, mert nincs benne koncepció, vagy jó ötlet. Ez a dolgok természetes folyamata, amit szoftverfejlesztőként is tapasztalok. 30 éve 6-7 éves korom óta programozok, 16 évesen már távmunkában "bedolgoztam" és ma már visszagondolva elég vacak kódokat írtam korábban. De akár 2-3 év távlatában is látom, hogy változott a szemléletem.

Éppen ezért nekem nincs elvárásom sem mások alkotásaival szemben, se másokkal szemben hogy dícsérjék az enyémet, mert az önmagában jó, de ha csak azt kapok, nem fejlődök. Viszont önmagammal szemben elvárásom, hogy csak olyat mutassak meg bárkinek, ami adott szituációban valóban kifejezi az érzéseimet, gondolataimat és esztétikailag is megfelelőnek találom.

okeanus2019. április 25. 11:19

@Törölt tag:
Egyet értek. Nem azzal van a baj, ha valaki nem alkot elsőre örök érvényű remeket, hanem, ha azt gondolja, hogy már csak rontani lehetne azon, amit alkotott, ha nincs kellő szerénység és alázat az irodalom a költészet iránt....
Nagy költőink, /akik az utókor által váltak naggyá/, pl. nem nevezték magukat költőnek....

Mikijozsa2019. április 25. 10:45

@okeanus: úgy van, ehhez nincs mit hozzátenni

Törölt tag2019. április 25. 10:42

Törölt hozzászólás.

okeanus2019. április 25. 09:53

@Mikijozsa:
"...letiltalak és nem fikázod az írásaim."

okeanus2019. április 25. 09:46

@Filemon:
Nem hangzik meggyőzőnek, hogy mi lenne ma, ha nem így történt volna egykor...ahogy a "netes forrás" sem. Ajánlom továbbra is a művészettörténet tanulmányozását, akkor is ha nem értesz egyet vele.

Filemon2019. április 25. 08:23

1919 licitált az életmûre egy emberke, ha nem tette volna a Magyar Naiv festôk Múzeumában porasodnának munkái, ezt netes forrásból idéztem nem szó szerint, magát Napút festônek tartotta...

okeanus2019. április 25. 07:33

@Filemon:
Hogy mások annak tartják e vagy sem, az nem minden esetben érdekel.A magam részéről nem osztom ezt a véleményt! Ez nem az a fórum, ahol esztétikai, képzőművészei fejtegetésbe kellene kezdenünk. Bizonyára Te is találkoztál már más véleménnyel..., ha nem ajánlom Németh Lajos munkásságát.

Mikijozsa2019. április 25. 07:30

@Filemon: sehol nem hsllottam ilyet, bocd de ez félreértés lrhet

Filemon2019. április 25. 07:19

@okeanus: nézz utána, mert ôt annak tartják

okeanus2019. április 25. 06:57

@Filemon:
Csontváryt naiv festőnek nevezni szerintem hiba. Talán próbáld meg újra értelmezi a naiv művészet jelentését, jelenségét! Az expresszionizmus és az impresszionizmus használ naiv ábrázolásra hasonlító elemeket, de ettől még nem az.

Filemon2019. április 24. 23:15

Naiv festônk egyike Csontváry akinek a giccshez szerintem nincs köze, egyedi stílusa van. A festészetben szobrászetban a giccs egyfajta színhasználat, amely nem egy valódi jó összképet ad, alaphibákat vét ábrázolásban, kihangsúlyoz lényegtelen dolgokat, geil csepeg stb. Túldíszített, hivalkodó...

Filemon2019. április 24. 22:40

Érdekes téma ...tesco ban láttam giccses tájképeket 10e --30e ft ig, ha valaki akarja haza viszi kiteszi mint lakberendezési tárgy .. Valódi mûvészi értéke csekély..
Ellenpélda, jártam Van Gogh kiállításon és a híres napraforgói nem fogtak meg azt hittem hanyatt fogok esni ha élôben látom, de nem.. Viszont az értéke, mivel felkapott mûvész, az egekben (amiért elkel, ha vki megveszi).. Tuti nem giccses napraforgók

Mikijozsa2019. április 24. 22:30

@okeanus: felőlem kifejtheted, nem vagyok semminek elrontója, én csak a személyeskedést tiltom le, de ennek is oka, van, ugyanis sokáig szenvednem kellett hogy mások személyeskedésére ha válaszoltam, egem tiltott le a zsűri(fennhatóság:), bárhogy nevezzük, és méghozzá eléggé drasztikusan, nem elég hogy engem bosszantottak, hanem még rátett egy lapáttal a rend-őre is, de aztán mikor kezdtem rájönni, hogy hoppá, letiltom a személyeskedőt és ennyi volt, nos, azóta nincs semmi retorzió felém, szóval ez önvédelem volt, sajnos ezt kellett alkalmaznom, ugyanis már nem egyszer kaptam olyan levelet, hogy szedjem le a verseim, hülyeségeim - mert nemsokára viszlát, stb, na mindegy ez van, túléltem azééé... most is, ha nem személyeskednek velem, én nem foglalkozom senkivel sem.

okeanus2019. április 24. 21:09

@Mikijozsa:
"hiszem létezik giccs-art"
Szerintem nem, ez egy képzavar, de nem fejteném ki, mert még letiltasz ...

okeanus2019. április 24. 21:03

@Pera76:
Megtisztelő, hogy tudásod igazat ad a válaszok egy részében, más kérdés, hogy mit értünk "ízlés" alatt. /ami nem azonos az ízleléssel/ pl..korízlés, vagy divat, hagyományon, identitáson alapuló ízlés stb.
az "adott intervallumon belül" csak Holt költők társasága c. filmben értékelnek, de pl.: a disznók nem tesznek különbséget vadalma és jonatán között...
azért gyöngyeiteket ne szórjátok disznóknak elibé...

Pera762019. április 24. 20:44

@okeanus: Az ízlés szót én azért nem sorolom egy vers - vagy más művészeti alkotás - minőségének elbírálásához használható kitételhez, mert az inkább egy személy egyedi véleménye, tetszikelésféle, szeretemség egy adott tudás keretén belül. Egy vers esetén ettől elhatárolódva, az értéket kell felbecsülni, ami egy adott intervallumon belül mozog, a minőség terén, kis kilengésekkel ugyan, de keretei vannak.
Magyarán: én pl. ha szeretem az almát, de a körtét nem, attól még a körte finom - másnak. (Ez ízlés kérdése.) De egy nyüves, semeredett, varas vadalma nem egy érett, zamatos Jonatánnal talál. (Minőség.)
A többi gondolatoddal elvagyok.

Pera762019. április 24. 20:29

@petruchio: Ezt gondolom én is kábé...

Mikijozsa2019. április 24. 19:29

@okeanus: szerintem azonban sok köze van a naiv-festészetnek a giccshez, alig lehet megkülönböztetni a kettőt, ezzel természeten nem mondanám le rossznak a giccset sem, hiszem létezik giccs-art is, épp úgy mint bármilyen más art, noha ez utóbbi kettő intellektuális lustaságról is árulkodik, mert nem néz utána, nem tanulmányozza, nem alkalmazza, na persze ezt nem tudná megtenni pl egy gitáros, hiszen úgy nem lehet gitározni, hogy nem alkalmazzuk a gitározás technikáit stb

Talankolto2019. április 24. 17:48

@okeanus: Köszönöm, hogy írtál!

"Hogy kinek mi az, az műveltség, ízlés kérdése..." - ebben a pontban minden benne van, amit én gondolok.

Talankolto2019. április 24. 17:40

@Pera76: Köszönöm, hogy írtál! Az én válaszom csupán az én véleményem. Ha csak magamat hallgatnám meg, abból nem tanulnék semmit a világról. Ezért teszem fel a kérdést mindenkinek :-)

okeanus2019. április 24. 16:59

A költészet szerepe és célja nem egyeztethető össze a giccs funkciójával.
A naiv művészetnek semmi köze a giccshez.
A közhely pedig elcsépelt, agyonhasznált, eredeti jelenéséből kikopott megfogalmazás. Hogy kinek mi az, az műveltség, ízlés kérdése....
A szabadvers nem keverendő a naiv költeménnyel, még akkor sem ha az avantgárd irodalom szívesen használja a naivitás eszköztárát...
A jó verset többek között, az eredetiség, a különösség, a szemléletesség, az egyedit általánossá emelő mondandó, a forma, a stílus egysége, a zeneiség, a befogadhatóság... stb adja, ....vagyis; hat, tanít, nekem - helyettem szól, érzelemet gerjeszt stb.

petruchio2019. április 24. 16:04

@Pera76: dehogy szent, ismersz, sok vitámat láttad már, de annyit elismerek, hogy talán nem véletlenül kapták meg a JA díjakat...kivéve néhány "elkötelezett" férget...vannak páran...

Pera762019. április 24. 14:53

@Talankolto: Te megválaszoltad a kérdéseid. Az ui-val is...
De attól szabad és lehet ilyeneket is alkotni.

Pera762019. április 24. 14:43

@petruchio: Egy kérdésem van. A józsefattilások szava szent?

Talankolto2019. április 24. 13:35

@Mikijozsa: én talánversnek hívom kb ezt. Egy talánköltő vagy nemköltő nem is cselekedhet másképp. :-)

Mikijozsa2019. április 24. 11:15

@Talankolto: ne haragudj szerintem a naiv festők sem naiv emberek, szerintem ez nem rájuk, hanem a munkájukra vonatkozik, nos aki naiv verset ír, az sem azért, mert ő naiv lenne, hanem azért mert fogalma nincs vagy ha van is fogalma szándékosan kihagyja a vers követelményeit, ezért merném állítani hogy minden un. "szabadvers" valójában naivvers, mert az a naivitás benne, hogy saját elképzelése szerint írta meg, ugyanígy a festő is felrúgta pl a perspektíva, meg az emberábrázolás követelményeit, egy álomszerű képet fest, ami természetesen ugyanúgy művészi, de mellőzi komponálás közben a realizmus eszközeit, stb...

Talankolto2019. április 24. 00:41

@BakosErika: Egyébként ha csak folyton dícséretet kapnék, az sem lenne jó. Pirosbetűs ünnep lesz számomra, ha az említett költő egy négy sort meghaladó talánversemre elsőre azt mondja, hogy ez már legalább vers. Pezsgőt bontok és küldök neki egy mikuláscsomagot, mindegy, hogy milyen nap lesz. A soha el nem készülő, fiktív Talánköltő talánverses kötetemet is mellékelem majd dedikálva a historikus kritikákkal együtt, privátban, egyedi elektronikus díszborítással. :-) (XY ha olvasod ezt, az óriási kísértés ellenére csupán ezért nem kell azt mondanod a következő irományomra, hogy vers :D)

Talankolto2019. április 24. 00:32

@BakosErika: Én egy tapasztaltabb, apám korú költővel kezdtem a hideg-meleg borogatást. Szegről-végről szüleim ismerőse és te is ismered, talán tudod is, hogy ki az, de nevet nem szeretek emlegetni, hacsak nem kéri, engedélyezi az illető, vagy nem éppen megköszönök valamit egy nagyon konkrét eset kapcsán. Neki sokat köszönhetek, többek között azt is, hogy már elég hidegtűrő vagyok. :-). Legtöbbször nem értjük meg egymást, de én mégis megbecsülöm a véleményét. Néha egyértelmű volt, hogy egy verse engem bírál, ezt is inkább figyelmességnek élem meg és viccesen reagáltam. Néha versben. Jó, szerinte nem volt vers. :D Úgy érzem, hogy nehezen viseli az ellenállást, pedig nem volt falrahányt borsó egyetlen betűje sem. De a borsószemeken azért mégsem csúszik el, mindig segít, hogyha kérdezek. Más a célunk a versekkel, más a stílusunk (Nekem eléggé összevissza, de így jó nekem most.), de szerintem ettől még érdekesebb 1-1 vita, eszmecsere.

Nem kell mindent megfogadni, de elgondolkodok minden véleményen. Sokszor később azt veszem észre, hogy aminek ellenálltam egykor, egy napon hirtelen már ösztönösen alkalmazom. Ezért is fogadok szívesen minden véleményt és azért, mert talán más is elolvassa itt és ha hozzám nem is passzol 1-1 tanács, attól még másnak lehet hasznos.

Talankolto2019. április 23. 21:31

@Mikijozsa: Való igaz. Szerintem is kell a giccs a megfelelő helyen. Nekem most kellett. Én nem vagyok naív költő. Naív lehet, de költő biztosan nem. Mondjuk szerintem naív sem vagyok. :-)

Azért én örülök, hogy itt és a facebookon 2 oldalon (Élő költők társasága, Versírók szigete) ekkora vihart kavart ez a kérdés. Talán mert elsőre az elejét rosszul fogalmaztam meg és provokatívnak tűnt. Most kevesebb reakció jön, hogy átírtam. De jobb így, én nem szeretnék senkit megbántani. MHatékony a botránymarketing, de én tisztességes embernek érzem magam, nem akarok ártani senkinek. Csak véleményeket hallani, hogy talán így más is elolvassa és magával vigyen belőle annyit, amennyit elbír. És persze ami megtetszik a válaszokban szereplő nézőpontok között. :-)

--------------------------------------------------------------------------
[[[ Köszönöm szépen mindenkinek, aki idejét szánta a témára!] ]]
--------------------------------------------------------------------------

Facebookon 2 nagyszerű oldalon is kaptam hasznos válaszokat, nem is keveset. Mert minden válasz hasznos valakinek, aki majd olvassa, megosztom, ha átmegy a filteren.

Egyik sem az én oldalam, szóval
"az oldalakat megnézeni nem kell félnetek jó lesz" vagy nem így mondják? :D

Élő költők társasága
https://www.facebook.com/groups/elokoltoktarsasaga/

Versírók szigete
https://www.facebook.com/groups/1379308502358950/

Mikijozsa2019. április 23. 18:11

@Talankolto: egyébként a giccs a festészetben hozta létre a naiv festészetet, olyan nagy festők mint a francia Henri Rousseau, vagy a magyar Gajdos János, bebizonyították, hogy a giccsben is van jó sőt remek.... sok naiv KÖLTŐ is létezik, de még mindig nincs elválasztva a naiv a giccstől ugyanis az irodalom már önmagában is rendkívül bonyolult műfaj

Talankolto2019. április 23. 17:50

@WhiteWolf: Köszönöm!

Én is hasonlóan gondolom ezeket. Vajon mi az értékes? Vannak TV műsorok, amiket én nem néznék meg, nagyon alacsonyrendűnek tartom, de ha valaki szereti, örülök neki, hogy addig is jobban érzi magát tőle. Ha egy üres vászonra fest valaki egy pöttyöt és ezzel keres pénzt, szerintem fantasztikus a maga módján. Nekem nem tetszik, nem értem, hogy miért tetszik valakinek, de rávilágít arra, hogy milyen különbözőek vagyunk. Egy költő ismerősöm szokta felhozni illusztrációként a kertitörpét, amikor egy versem nem tetszik neki, mert közhelyes. Mégis, ha ahhoz lenne kedvem, veszek majd egyet. Persze csak teoretikusan, mert jelenleg nem hinném, hogy valaha is venni fogok. :D Ha viszont a sorozatgyártott kertitörpét nem állítják ki egy galériában, nem fog megsértődni a gyártó sem. Szerintem ez így van jól.

Nem szeretnék bármi áron megfelelni, de örülök mindenki véleményének, bármi is legyen az. Általában az összes versoldalon nagyon kevés a kritika, Facebookon jön a sok like, vagy épp nem. Ez viszont kevés, így megbecsülöm azt, aki akár egy pontot is kifogásol. Általában nem értek egyet vele, de maga az effort becsülendő. Hiszen nem fizettem senkinek érte, a saját értékes idejét áldozta az írásom olvasására, véleményezésére.

Talankolto2019. április 23. 17:37

@Mikijozsa: Már vártam, hogy betolj valami frappánsat! Köszi! :D

Mikijozsa2019. április 23. 17:37

@Talankolto: :)

Mikijozsa2019. április 23. 17:25

a giccs az, mit nem kedvel a prikulics :)

WhiteWolf2019. április 23. 13:35

@Filemon: szavaival élve: "..írj amilyet az ihlet ad, nem amilyet a kor diktál.. "
Valakinek írsz...neki tetszik? Akkor elérted a célod.
Ki nem állhatom, amikor azért hívnak valamit giccsesnek, mert nem felel meg a mostani kor követelményének. Egyáltalán ki állítja fel ezeket a követelményeket? Azok, akiknek a szemében pl. egy festménynek nem nevezhető firkálmány milliókat ér?
Na, ebből én nem kérek...
De ez csak az én véleményem, magam nevében írom.
Olvass és írj! Ne a kor "követelményének", hanem magadnak és a kedvesednek. Én is ezt teszem...(nem is olvasnak több százan, de nem is azért írok...hanem azért, mert ki kell írnom magamból az örömöm és a bánatom...
Tedd ezt Te is! Persze, ha költő akarsz lenni, akkor tanulj a "nagyoktól"...:DDD (én nem akarok...)

Talankolto2019. április 23. 09:58

@Zsuzsa0302: Köszönöm szépen! Ezzel én is így vagyok, még soha nem éreztem olyat, hogy "kész", így a verseim általában saját életet élnek, alakulnak. Saját utam sincs, habár én gyerekkoromban is szerettem átvágni az erdőkön, mezőkön, talán ez így is marad. :-)

Talankolto2019. április 23. 09:56

@BakosErika: Köszönöm! Dehogy sértődtem, a kritikákban a példák a legértékesebbek, így külön köszönöm, ha bárki kiemel 1-1 számára nem odailló részletet. Ráadásul a legtöbb oldalon nem kapok vissza csak legfeljebb like-ot és az ugyan jólesik, nem segít a fejlődésben. Persze nem fizetek senkinek az idejéért, (kivéve egy esetben, amikor támogatást küldtem valahova a tanácsokért és elismerésem jeléül) így nem is várhatok el ilyesmit senkitől.

Valóban, én sokszor gondoltam már úgy egy versemről, hogy ez most valami fantasztikus és 1-2 hónappal később elolvasva éreztem, hogy ez távol áll a valóságtól. Valaki egyszer mondta nekem, hogy a bizonytalanság mindig megmarad, ez is remélem, hogy igaz, hiszen kétely nélkül nincs haladás ebben a témában. Mindig lehet még jobb.

BakosErika2019. április 23. 08:53

Kedves Filemon, egyetértek veled. Minden attól függ ki mit szeretne és mivé szeretne válni. Így van, attól még lehet briliáns... Pld. én az utolsó versem tök régiesen írtam, szögediesen. Nem tartom nagy dolognak, inkább csak humoros locsolkodó versikének, de ettől még szerethető...asszem. :))

Filemon2019. április 23. 07:16

@BakosErika: azok a tanácsok elôre vihetnek ha populáris szeretne valaki lenni, nekem nem egyszer van h utólag googlizok ki egy ismeretlen szót amit már leírtam a versbe, de akkor is olyan stílusban nyelvezetben írom ahogy csepegett, nem kétlem h a tanácsok másfelé vezetnek, lehetnek egyes emberek, költôk érdekei .., én nem osztom, nem írok mindent régiesen, de ha valaki imádja Bach ot és Barokkos darabokat szerez orgonára más hangszerre szíve joga, nem fog egy Debussy zenekarban virtuózkodni, de ettôl még lehet briliáns..

Zsuzsa03022019. április 23. 06:15

Én is csak írogatok...teljesen egyetértek Erikával abban hogy meg kell találni a saját utunkat...még én is keresem....mindig érzem a verseimben, hogy valami még hiányzik...

Egyébként tetszett a vers :)
Madárcsicsergős, szép tavaszias napot kívánok: Zsuzsa

BakosErika2019. április 23. 06:07

Végig olvastam a hozzászólásokat, itt-ott egyetértve velük.
A versedben vannak olyan szavak, melyek ma már tényleg nem "divatosak", de a te "gyermeked". Tanulni viszont sosincs késő. Ez nem jelenti azt, hogy nem kedvelem a verseidet, csak példákat hoztam fel. Mikor én idejöttem a Poetra azt hittem "jó" vagyok. :)) Majd egy másik oldalon kaptam hideget és még hidegebbet, tudod idővel rájöttem igazuk volt ebben-abban. Kb. 500 verset írtam, de igazából csak párat tartok annak. Limmi jó költő, talán a Poet egyik legjobbja. Tanácsai előrevisznek. Meg kell találnod a saját utad közhelyek és régies szóhasználat nélkül, ha a költészet terén előrébb szeretnél jutni. Remélem nem sértődtél meg, mindentől függetlenül maradok az olvasód. :)

Filemon2019. április 23. 02:19

Szerettem a régi írásaimat, és nem megsértôdtem, csak elszomorodtam, és egy idô múlva újra írni kezdtem.. A ritmus hiányzik, koherensebbnek éreztem azokat az írásokat

Talankolto2019. április 23. 02:03

@Filemon: :-( Engem elég nehéz meggyőzni, de megsértődni nem szoktam. Viszont változtatni is ritkán. De az előfordult már, hogy idővel tudat alatt beépült a korábban visszautasított vélemény. :-)

Filemon2019. április 23. 01:53

Én egyszer leálltam a régi stílusommal mert egy költô azt mondta h nem versek hanem ritmusos írások tele közhelyekkel...

Talankolto2019. április 23. 01:32

@Filemon: Köszönöm a véleményt! Én egyetértek veled, én a "mindent szabad" (csak csúnyát nem) elvet követem. Írni pedig csak olyat tudunk, amit az ihlettel jön. Másképp nemvolna hiteles. Persze tanulni, fejlődni kell és ha írunk, ez magától is megtörténik nap, mint nap.

A verset megtalálja az olvasója, nem baj, ha csak 1-2 ember olvassa.

De elfogadom azt is, hogy némelyik írásom sok olvasónak nem vers. (A poeten a becenevem Talánköltő és az én írásaim "talánversek") Én kísérletezni szeretek és nem korlátok közé szorulni. Szerintem minden írásnak van befogadója és ha nincs is van egy. Az, aki írja. És azért írunk, mert élvezzük és ez már egy pirospont.

Az is természetes, hogy egy adott elvek szerint működő folyóirat - online vagy nyomtatott - nem érzi magáénak. Ez nem gond. Sőt, én ezt jó dolognak tartom, mert az olvasó tudja, hogy mit kap, ha odatéved.

Filemon2019. április 23. 01:11

Szeretnék annyit hozzátenni Limmike véleményére reflektálva h a szöveg jellege régies v nem, h egy versnek milyennek kell lennie, azt juttatja eszembe h vajon az alkotás van e önmagáért vagy le kell e feküdnünk ilyen elveknek...írj amilyet az ihlet ad, nem amilyet a kor diktál..
Nyílván nem csak régies versek szütnek, a sorod olyan amilyen... Ha közben (versírás) ilyen gondolataim lennének a saját versemmel hasonulnék meg

Talankolto2019. április 23. 00:36

@Eleonora: Köszönöm, hogy írtál! A vers számomra egy új szerelem reményét fejezi ki, jó meglátás, hogy van benne bizonytalanság. :-)

Talankolto2019. április 23. 00:33

@Törölt tag: Köszönöm a véleményedet!

Igazad van, sokat kell még fejlődnöm. A fenti vers nem reprezentatív, nem is maga a vers a fókusza a bejegyzésemnek. Én úgy tapasztaltam, hogy attól függetelenül, hogy én egy versemet kevésbé jóra értékelem, valakinek pont az tetszik. (De ha nekem sem elég jó, persze nem mutatom meg) Vajon helytelen akkor megosztani? Szerintem szabad, ha csak egy embernek is ad valamit, már megérte. Ezzel analóg kérdés: Én meg nem néztem volna a Való Világot, de sokaknak tetszik. Vajon mekkora az értéke bárminek a világon? Miben mérhető, kihez mérhető? Bennem ilyen kérdések merülnek fel sokszor és erre vonatkozott a bejegyzés is. Szerintem nem kell semmihez ragaszkodni, nem gond, hogyha egyik-másik közösségnek nem tetszik. Nem tudom azt mondani, hogy ilyen vagy olyan vers, film, műsőr, zene jó, vagy rossz. Csak azt, hogy nekem tetszik-e, vagy sem. A kérdésemnek ez a lényege és az, hogy ti miért írtok.

Talankolto2019. április 23. 00:21

@petruchio: Köszönöm, hogy írtál!

Szerintem félreértettél. Nem bíráltam semmit és senkit, hanem kíváncsi voltam egy általánosítható témáról a véleményekre.

Az oldalt szándékosan nem neveztem meg és személyt sem, mert ez nem erről szól. Sem oldalról, sem személyről. Más költőktől privátban is kapok véleményt, őket sem nevezem meg soha, ha valahol felteszek egy általános kérdést, ami annak kapcsán foglalkoztat. Szerintem személyes alapokra helyezni helytelen és a kérdések szempontjából helyetelen, mert valakinek rosszul esik úgy, hogy nem róla szól, hiszen hasonló kritikát kaptam máshol is, másoktól is. És az az oldal még a poet.hu-val együtt sem ad ki egy egészet, hiszen a facebookon is van több hasonló oldal, ahol szintén kérek tanácsokat.

Ha elolvasod ott a válaszaimat, soha nem volt benne rosszindulat, sem sértődés, ahogy most sincs. Sőt, leírtam azt is, hogy a véleménykülönbség ellenére értékelem, hogy az idejüket szánják arra, hogy segítsenek.

Az pedig, hogy egy oldal mit "szeret" hidegen hagy, ha egy általános kérdésről érdekel az emberek véleménye. Máshol is feltettem a kérdést és szándékosan nem is mutogattam ujjal senkire és semmire.

Talán ki kellett volna hagynom még azt, is hogy másik versoldal. Ezt mindjárt megteszem.

Nem gondolom, hogy rosszindulatú volna az említett személy és ha végigolvasod a saját kérdéseimre adott válaszaimat itt, magában a postban, én is azt írtam, hogy helyes, ha egy oldal minőségi követelményeinek nem felel meg egy vers, akkor visszadobják.

Remélem ha elolvasod újra, vagy akár jelen válaszomból egyértelművé válik, hogy mi a kérdés fókusza.

Én úgy gondolom, hogy jobb volna nem személyekhez kötni, mert szerintem ez a fókuszt eltereli a kérdésről és csak rossz érzést kelt valakiben, feleslegesen. De természetesen nem törlöm a postodat, hacsak te nem kéred, mert ide mindenki azt ír, amit akar, örülök minden véleménynek. Csak kérlek, hogy ne okozzunk senkinek rossz érzést. Remélem én sem okoztam neki a fenti bejegyzéssel, mert ez nem volt célom. Akkor odakerült volna még pár oldal és jónéhány olyan ember neve, aki csak segíteni akar.

Akárhogy is, köszönöm a véleményedet!

Talankolto2019. április 22. 23:53

@Filemon: Köszönöm szépen a véleményedet! Teljesen egyetértek. Költő nem leszek szerintem soha, nem is célom, csak irogatok és örülök, ha valakinek tetszik, vagy ad valamit. A technika tanulmányozása viszont távol áll tőlem. Néha olvasok ilyesmit, de ha sokat foglalkoznék ezzel, nem élvezném és akkor nem írnék többet. Inkább hallgatok az intuíciómra és ha többet írok, egyre jobb lesz.

Talankolto2019. április 22. 23:48

@Törölt tag: Köszönöm szépen a véleményedet! És dehogy hosszú, örülök, hogy leírtad részletesen!

Törölt tag2019. április 22. 22:51

Törölt hozzászólás.

Filemon2019. április 22. 22:07

A versed kapcsán..
Az én elképzelésem az h az emberben ha van inspiráció h írjon, az olyan mintha egy saját ,,iskolád" lenne.
Mondjuk egy éve írsz pl. elsôs vagy, nem valószínû h írsz olyat amitôl hasra esik a világ, magadat tanítod, ha van benned ez a hang h leírd, kiírod magadból. Giccses, közhelyes v sem a szárnyadat bontogatod, aztán múlnak az évek, és lehet h elhagyod a giccset, mint a szerelemben a rózsaszín köd.. Elmúlik, lehet talán szerelmes vagy a költészetbe..nálam ez úgy jelentkezett évekig h azt szerettem volna h megírjam a legszebb verset amit lehet, de mindenkiben más, mikor kijárod az iskolát maj lehet lesz össz vissz x olyan versed ami nyomdafesték képes, de amíg írsz az úton jársz, ritmikai tanulmányok stb. K jönnek elô belôled..ha fejlôdsz , megcsókol a Múzsa, ha verstant tanulsz, szótagot számolsz, egyetemre jelentkezel , ezek mind máshová vezetnek..
..hogy költô maradsz, vagy másmilyen költô leszel az eldôl majd

petruchio2019. április 22. 20:47

A DOKK-ból hoztad a témát. Ilies Renáta szerkesztő kritikáját. Őt itt is megtalálod, tagként. Amúgy egyik oldal sem szereti, ha egy-egy vitát más helyre elvisznek, hiszen ez is csak a DOKK-ra tartozik.
Elolvastam ott a verseidet. Hát Kedves Árpi, valóban ma már ilyen "verseket" nem írunk, valóban eléggé giccsesek. "Piros szivecske", "fecsegő fecském", "vágyam visszhangja"....a többi versedben is hasonlókba botlunk. Azt mondod, hogy őszintén írsz, s ez bizonyára igaz is, de azért lehetne másképpen is. Amiket leírsz az olvasóknak nem ad újat, mert már sokszor leírták előtted. Nálam giccsesebb "költő" valamikor nem nagyon volt itt a Poeton, nagyon sok kritikát kaptam, aztán a DOKK-on még többet. Nagyon nehezen értem el, hogy ma már majdnem ötven versem lett maradanDOKK. Hidd el a lányok elég jószivűek a DOKK-on - a "fiúk" keményebbek, de ott legalább József Attila díjasok adnak kritikát. Hidd el nem bántás az, sokkal inkább segítség, hogy tanulj, lépj előre.
Sok sikert kívánok hozzá.

Eleonora2019. április 22. 20:15

GRAT!

Eleonora2019. április 22. 20:11

Hmm, lehet, hogy giccses, bár én inkább nagyon erős lemondást, már nem remélést érzek a szavakból, "kedvenc színecském" ez a tudatos festés szava,
"a boldogság színébe is beleszeretnék" ez pedig a megbizonyosodott bizalmatlanságé

Aztán az is lehet, hogy egy festő komponálja képéhez a színeket :)

Törölt tag2019. április 22. 19:53

Törölt hozzászólás.