Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
61. Bányásznapra
szzs• 2011. szeptember 1. 11:45
Bányászhősök
Hős vagy, apa, bányász voltál
- föld mélyében harcoló -,
nem fakíthat érdemeket
semmiféle álnok szó!
Most már értem, mért búcsúzott
tőled mindennap anyánk,
miért kérted elváláskor,
nagyon vigyázzon reánk;
miért állt ő a kapuban
integetve, míg csak lát;
így véste a tudatába
alakodat és a mát;
hogyha holnap nem jönnél meg,
őrizhesse a képet,
mert a bányász ott a mélyben
veszély útjára lépett;
titkon tudta, minden óra
lehet, hogy az utolsó,
a beomló fejtés alatt
szénből válhat koporsó;
mégis haladt, csak előre,
kitartóan csapata:
bányászszíve, bátorsága,
becsülete akarta!
Hős vagy, apa, bányász voltál,
föld mélyében harcoló,
dicsőség`tek ezért örök,
és vigyázza igaz szó!
marcsa2015. július 27. 16:32
így véste a tudatába...
Egy ideje megtanultam én is, hogy lehet, hogy valakit látni utolsó, ezért vésd be jól!
szalokisanyi12013. április 2. 07:00
Újra olvasva, még szebbnek találom.
csillogo2011. szeptember 1. 18:25
Tetszett a versed - szépen megírtad!
Mamamaci402011. szeptember 1. 16:14
Elismerés is...de sokkal több annál, egy élet rövid rajza, őszinte kemény kritikával...tetszik ahogy az első és utolsó versszakba foglaltad az egészet.
Vannak dolgok, gondolatok, érzések, amik nem változhatnak...az én családomban nincs bányász...
de van olyan, aki húsz évig állt a pultok mögött s szolgálta (ki) a vevőket mosolyogva, s ha este fáradtan hazatért, elégedettség ült az arcán. Mostanában évek óta nyúzott-fáradt s csak miattunk mosolyog..teszi dolgát szépen rendben s a lelke bent talán zokog:((
Törölt tag2011. szeptember 1. 11:52
Törölt hozzászólás.