Sz.Sz.Sz.

Szerelem

szurkevirag• 2019. augusztus 19. 18:09

Lebegés

Lebegés

Nézd milyen csodaszép az ég!

Olyan szikrázó tiszta kék,

és épp most, mikor a hajnal

búcsút ölelkez a Nappal:

tudod aranyat lelsz a nyár

zöldezüst lombja közt, s ha már

az éberség győztessé tett,

s mert az álmod is meglépett,

gyere csak bújj ide hozzám!

A csillagot is lehoznám

neked, hisz tudod Édesem.

Csak veled, érted létezem

igazán, mert már nem vagyok

nélküled egész. Zuhanok

mikor nem közelről látlak -

nem emelnek angyalszárnyak.

Nem tart fenn semmi Kedvesem,

csak bennünk ez a szerelem.

1 hozzászólás

szurkevirag• 2018. december 8. 17:37

Kincsem

Kincsem

Nem tudom, hol hagytuk, de elmaradt a múlt,

és már csak az álmodott jövő érdekel.

A letűnt ifjuság is ráncossá fakult,

s a bűnök árnyékában rajtam térdepel

a tegnap, de már tisztán állok, s Téged

látva bízom a holnapot egyre szebbnek:

felnőnek bennem az újszülött erények,

s ha nehêz is néha, de célra vezetnek.

Te vagy a támaszom, nem félek harcolni!

Érted, értem, értünk van is már értelme...

Nem vonz hírnév, sem kênyelmes, úri holmi,

legféltettebb kincsem: Szerelmem szerelme!

3 hozzászólás

szurkevirag• 2011. június 16. 23:51

Egyetlen fohász

Lábad hűlt nyomába fúlt összes vágyam
Szívem csak keserű bánatot dobban
Helyem nem találom a nagyvilágban
Nem vagyok nélküled, ki Veled voltam

Két kézzel gyűrném elárvult lelkemet
Szorítnám testem megváltó halálba
Veled volt létem emléke eltemet
Magányos jövőm rámégett kokárda

Még lég tágítja tüdőm, sós vízpára
Néha még pattan a remény szikrája
Néha még emlékeztet, hogy szeretlek

Sercegő parázs nem szólhat hiába
Egyetlen fohászt foglalok imába
Hogy azt elmondjam, megyek, megkereslek