Árva

Egy zord esős délután,
ott állt rongyokba tekerve az utcán
Egy virág árus kislány.

Az esővíz lecsorgott haján,
És csupasz fehér vállán.
Virágcsokrok a kezében,
Nem tudni mi járt a szép kis fejében.

Virágot tessék, virágot  tessék,
Valakinek a szíve talán rajta megessék.
De virágot senki nem kér,
Előle mindenki csak kitér.

Azóta minden délután,
A virág árus standján.
Ott áll sok reménnyel virággal a kezében,
A napsugár szikrázva a szemében.

-------------------------------------------------------------
Szerző:   Bartal Gábor