Szélhámosság - csalás - Hozza nyilvánosságra!

1: Szélhámosság

Szélhámosnak számít az, aki másik fél rovására érdemtelen előnyre tesz szert arra alapozva, hogy a másik fél nincs eléggé tudatában a helyzet helyes értelmezéséhez elengedhetetlen körülménnyel.

A szélhámosság három fő feltétele:

- a szélhámossal ellentétben a másik fél nem elégségesen tájékozott a valóságos helyzetről, illetve arról eltérő illúziója van;

- a szélhámos aktívan cselekszik azért, hogy ez az eltérő illúzió létrejöjjön (amit nevezhetünk szándékos félrevezetésnek is);

- a félrevezető illúzió következtében a szélhámos érdemtelen előnyre tesz szert.

A szélhámosság megállapításakor alapvetően vizsgálandó, hogy volt-e szándékos félrevezetés, és az azzal szerzett előny érdemtelen-e.

 

2: Csalás

Btk. 318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

A csalás törvényi tényállása védelmet kíván nyújtani az ellen, hogy másnak tévedését haszonszerzési célból kihasználhassák. A sértett – tévedése folytán -, az elkövetői magatartás következményeként úgy rendelkezik, hogy azzal valakinek kárt okoz.

A tévedésbe ejtés az elkövetőnek az a magatartása, amivel a valótlanságot valódiként tünteti fel, valódi tényt elferdít, megmásít. (Ez történhet egyszerű hazugsággal is.)
A tévedésben tartás, ha a tévedés az elkövetőtől függetlenül keletkezett, az elkövető azonban felismerve a másik fél tévedését nem oszlatja el, esetleg erősíti azt.

Az elkövetői magatartás mindkét fajtája szándékos, ezen túlmenően célzatos, az elkövető célja a jogtalan haszonszerzés. A csalás elkövetője bárki lehet. A csalás befejezetté válik, amikor a kár bekövetkezik.

 

A szélhámosok és csalók módszerei

 

• ·         A szélhámosok és csalók a pozitív kommunikáció és a megtévesztés mesterei. A bizalom megszerzéséhez magukat, vagy szervezetüket a valóságnál fontosabbnak és megbízhatónak állítják be. Ehhez gyakran hivatkoznak fontos személyekhez vagy intézményekhez fűződő kapcsolataikra.

• ·         A kiszemelt áldozat gyengéit kihasználva annak olyan ajánlatot, vagy ígéretet tesznek, aminek az nem tud ellenállni, s ezáltal erkölcsi és/vagy anyagi veszteséget szenved.

• ·         Eszköztárukba tartozik a figyelem elterelése, zűrzavar keltése, konfliktusok szítása, felelősség áthárítása,

• ·         időbeli megtévesztés, jelentőség megmásítása,

• ·         szégyen- és zavarba hozás,

• ·         hamis vádaskodás, stb.

• ·          Sőt, az sem ritka, hogy a leleplezéstől tartva megfenyegetik áldozatukat.

• ·         Mellébeszélés – sajnáltatja magát

• ·         Védekezés támadással, és nehezen ellenőrizhető állításokkal

Á 

Mit tegyen szélhámosság, vagy csalás gyanúja esetén?

- Lehetőleg több forrásból informálódjon.

- Az információkat vesse össze, és ha ellentmondást talál, azokra kérdezzen rá, és csak egyértelmű választ fogadjon el.

- A pénzéért cserébe ígért szolgáltatásokról részletes és egyértelmű írásos dokumentációt kérjen.

 

 

- Amint észreveszi, hogy félrevezették, azonnal tegyen feljelentést, és forduljon a nyilvánossághoz.