Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Szonett folytatódik
kevelin• 2021. december 11. 06:56 • olvasva: 71
"Idült szépségünk üdén béna csonka"
Csak emlék az univerzum falán
Tükörképet rejt tengerek asszonya
Áldott lihegés a teremtő ajkán
Nyűszítve szakadnak jégtáblák szét
Mi egybe volt egykor már nem egész
Szép arcod és óh az a szerelmes rét
Ott fülembe súgtad semmitől nem félsz
Tükör volt felettünk a csillagos ég
A cseppek egymásba simultak még
Festői tájakon szunnyadt szép szemed
Átokká vált a szép s hol a nem félsz
Csak állsz remegve s a természet
"Mellére simul hideg két kezed"