játék

Szerelmespàr voltunk én és a tenger

Nyàri égbolt alatt  gyötrő szerelem 

Viharok közt hàborgón szerettünk

 Álmodoztunk és ismét szerettünk

A nyári égbolt macera alatt

És mikor a vihar elvonult 

 Felvette napruhàjàt tengerem

Csodálva morgàsàt elfeledtem

Gondoltam mérges de szíve lágy

Szerettem humoràt és hűs habjàt

 Fürkésztem kék vîzének az útjàt 

 Furcsa egy őszön összevesztünk 

Nem tudom hogy történt

 De azt tudom nem én voltam hibás

Hogy a tenger vadul ràm mordult

Szilaj hullámokat magasra dobált 

Én pedig vàrtam mig egy nő vàrni képes

Hogy megtudja a szeretője mit fog

 Mondani vagy tenni csak arra vàrtam

 Mit is kaptam mogorva szemràncolàst

 Megértettem s elfordultam tőle

 A mosolygós nyàjas vàros felé

Merész volt az izgalmas illedelmes

Tekintetén a tenger hidege 

 Ujjongva vidàman szeretett

 Mégis tudtam ebben nem öszinte

S mikor a fiatal bimbók végre 

Kifakadtak felébredt szívemben

Tengerem irànt a régi szerelem

Büszkeségem feledésbe merült 

Tudtam a tenger lelke még igaz

Akàrcsak  enyèm őszintén szeret

Elmentem hozzá hogy rá talàljak

 És mikor meglàtott a drága

Édes mormolàssal jött felém

Elém futott làbamhoz borult

S együtt éltük át  a változásokat     

Fórum útániroda versfordítás

• Vers
• Gondolatok

Farsang  van arcokat takarja fátyol

Karnevál számolja pénzét estelen
Csípőrázó farriszáló  táncol   
Rád gondolok szîvemben sejtelem

Biztos nélkülem remegve fázol

Èn ruhád leszek ne légy meztelen

Édes csókjaimtól majd elázol

Ès utazunk egy ezüst fellegen

Szívünkbôl hullanak gyönyör szemcsék

Óriásoknak  nem tünik ez nagynak

Nélküled törpe vagyok úgy  hiányzol

Milyen lehet most egyedül estéd

Nem szól a dob  mindenki hallgat

Jössz e kérdezem mikor   a máskor

 Fórum- adott rímek alapján

Szerettem egy embert de ő engem nem

Egymàs mellett mentünk az Unión Streeten

Ő bàmulta a tömeget

Hozzàm nem szólt nem szeretett

Bàntott a közönye vàrtam egy szót

Egy kimondhatatlan vigasztalót

Néha mukkant egy egy semmit érőt

Lehet utcalàmpa fénye az értette 

Nem úgy mint  én én nem értettem

Én és ő a meg nem értő

Szavaim mint hópelyhek szàllingóztak

És fülében épp oly gyorsan elolvadtak

Bezzeg az üzletet sejtő babàcska cicoma lànyok

Na azokat nézte szomjas szemével

Én letőrve ő vidàman bucsút intett

S én csak àlltam nem is tudom mire vàrtam

Utàniroda fordítàsàra írtam

Tini szerelmem égve ízott

Bíbor piros nyakkendőm alatt

Mikor megláttam a nyurga fiút

Majdnem kapartam a falat

Minden fàt àtöleltem

Végig utamon àt

Megérkezve otthon

Vidàm mosollyal 

Köszöntöttem   anyám

Most lustàn csendben 

Merengek

Se anyám se szerelmem

Àm  igazságos az élet

Éretük kárpótolt engem

Ha valaha is  ketten egyek voltak  mi voltunk azok

Éltünk boldogságban  egymásnak mosolyogtunk 

Soha senkit asszonya  nem szeretett úgy mint én téged

Én drága egyetlen hű társam édes jó férjem

Tiszta szívvel kivánom minden nőnek úgy  éljen.mint én

Kinek férje szeretete többet ér  minden kincsnél 

Nincs oly áradó folyó mely szerelmem oltaná de ne is

Szereteted  nem tudom soha  visszaadni

Imádkozom a jó istenhez jutalmazzon meg téged

S tartson minket szerelemben éltünkben 

S lent a sötét  fóldben

 Gyöngyözzön most finom pezsgő eme szép napon

Bújjon  hóvirág nekem a fehér  avaron