játék

Helen Hunt Jackson: Kifelé vezető út

 Hunt Jackson: Outward Bound

The hour has come. Strong hands the anchor raise;
Friends stand and weep along the fading shore,
In sudden fear lest we return no more,
In sudden fancy that he safer stays
Who stays behind; that some new danger lays
New snare in each fresh path untrod before.
Ah, foolish hearts! In fate`s mysterious lore
Is written no such choice of plan and days:
Each hour has its own peril and escape;
In most familiar things` familiar shape
New danger comes without or sight or sound;
No sea more foreign rolls than breaks each morn
Across our thresholds when the day is born:
We sail, at sunrise, daily, "outward bound."

Eljött az óra

 Erős kezek emelik a horgonyt
Barátok állnak és sírnak a halványuló parton
Lehet félnek hogy többé nem térhetünk vissza
 Vagy képzelik hogy biztonságban maradhatunk e
Lehet hogy valahol új veszély rejtőzik
Új csapda mert minden új a járatlan ösvényen
Ó bolond szívek a sors titokzatos történetében

Nincs megírva  terv és nap választás
Minden órának megvan a maga veszélye és menekülése
A legismertebb dolgok alakjában is
új veszély jöhet  látás vagy hang nélkül is
Nincs idegenebb tenger mint ami minden reggel
áttöri küszöbünket amikor a nap megszületik
Napkeltekor hajózunk naponta kifelé

Helen Hunt Jackson: Outward Bound

The hour has come. Strong hands the anchor raise;
Friends stand and weep along the fading shore,
In sudden fear lest we return no more,
In sudden fancy that he safer stays
Who stays behind; that some new danger lays
New snare in each fresh path untrod before.
Ah, foolish hearts! In fate`s mysterious lore
Is written no such choice of plan and days:
Each hour has its own peril and escape;
In most familiar things` familiar shape
New danger comes without or sight or sound;
No sea more foreign rolls than breaks each morn
Across our thresholds when the day is born:
We sail, at sunrise, daily, "outward bound."

kőtörővel, opera, földimogyoróban, káprázat

Adott szavak Fórum feladvány

 felvettem a harcot a mesterséges intelligenciával 

Rudak közt huzalok

Rajta kékfrankos nyugodott 

Hosszú éveken át 

Szolgálta a gazdát

Most már ennek vége

Gazda jött a kőtörővel

Úsgyi nyakon vágta

Vasrúdat kicibálta

Káprázat volt az élet opera 

De sokszor kiabálta szomszèdja

Dalárdák vinyogták penész

 a  földimogyoróban

Mégis nagyra nőtt

De azért sajnálta 

Olyan sokáig látta

Paul Verlaine: Gyakran álmodom 

Fordításom Utániroda Fórum 

Gyakran álmodom ezt a különös 

és átható álmot
Van egy ismeretlen nő akit szeretek

Ő is nagyon szeret engem
 Mindig változik  de mégis ugyanaz

Ő jól szeret és úgy ismer mint én magam

Csak egyedül ő ismer engem

Tudja szívem tiszta mint  kristálysugár

 Neki nem vagyok kifürkészhetetlen 
Egyedül neki 

Ő tudja oszlatni bánatomat

Könnyeim könnyeivel   hűsíti

Sötét vagy tisztességes a szívessége

Nem tudom.
A nevét sem tudom

Csak arra emlékszem, hogy lágyan folyik
Akárcsak azoknak a nevei kiket szerettünk és elvesztettünk.

Homloka mint alabástromszobor enyhe komoly és széles
Hangja  mintha más hangok szelleme lenne
Mint elhalt szereteim hangjai

Ismerni vágytam a kedves Szívtükrét
Hűtlen élete vidám vagy komor
Merre viszi szél cigijének füstjét
Szerelmes szíve merre vándorol

Remegtem érte vajon kik látták
 óráim  görcsben teltek akár a  feszület
Benne  árnyak egymást citálták
És csillagok húnyták ezüst szemüket

Mi lesz most ebben a konok dalban
Gondos szívemben apadt a révület
S mikor megláttam szívét lassan
megnyugodott  lelkem kis időre szünet

Melyben talán sejlik  a kegyes út hogy
Szívem ne idézzen  tolvaj tanút

Szonettversenyre írtam

Szúnyogkeringő

 Vízparton zümmögés hallik

Szúnyogok gyülekeznek
Mulatásra vérszívásra

Ott a szúnyogbálba
Izzadt test lesz a menű
Utána szúnyogkeringő
Egész éjjen át tart a mulatozás
Szaporodnak vért szívnak
Pofátlanul rajzanak

Csíkos minta - új cím- Fórum írj rövid verset adott címre