játék

William Shakespeare: Szonett VIII

Zene hallgatás

 miért hallgatsz  édes zenét szomorúan kedvesem

Hisz te is oly édes   vagy

 Mint ez a zene

Kétkedés van lelkemben 

Édesség édességgel 

nem háborúzik

   Az öröm is az örömben: gyönyörködik

 Ne hallgass zenét  

ha nem érinti szívedet

Rossz hangulatod 

 bosszúságod így  megnőveli

 A jól hangzó hangok igazi harmóniája füledet sérti

 Az gyengéden korhol téged 

Igy magányodban lelked megzavarodik 

a zenét érezned kellene 

Figyeld csak hogyan találkozik

 egyik hang a másikkal 

mint jó férj asszonyával

 kölcsönös harmoniában vannak

Vagy mint apa  anya és gyermek együtt egy dallamot  énekelnek

jó jó jó ezt éneklik  jó jójó

Azt  mondom neked légy enyém

Zenét hallgatni együtt  jó

William Shakespeare: Sonnet VIII

Music to hear, why hear`st thou music sadly?
Sweets with sweets war not, joy delights in joy:
Why lov`st thou that which thou receiv`st not gladly,
Or else receiv`st with pleasure thine annoy?
If the true concord of well-tuned sounds,
By unions married, do offend thine ear,
They do but sweetly chide thee, who confounds
In singleness the parts that thou shouldst bear.
Mark how one string, sweet husband to another,
Strikes each in each by mutual ordering;
Resembling sire and child and happy mother,
Who, all in one, one pleasing note do sing:
Whose speechless song being many, seeming one,
Sings this to thee: `Thou single wilt prove none.`

A virágok frissek, 

és a bokrok zöldek,

Vidáman énekelnek a tengelicék

A szelek lágyak

,  az ég derűs;
De  az  idő nemsokára
téli havat hoz 
 tavasz dús keblére!

Most mêg kihajt a remény 

 szerelmes szívekben

 De ez már nem éli túl 

 évek megvetését;

Zord idő elűzi a szerelmet;
 megvetés  megdermeszti az elmét, –- Rosszindulat elűzi a

szív szerelem. forró érzését

De újból 

Mikor zöldbe borulnak a bokrok
És az idő feloldja a téli havat 
A szelek megint lágyak lesznek

az ég derűlt
A tengelicék szokott dalaikat éneklik:

Àmbár ha romlott a kapcsolat már  nehezen éled  szerelem

Louis Vaz de Camoes - Blighted Love

Flowers are fresh, and bushes green,
Cheerily the linnets sing;
Winds are soft, and skies serene;
Time, however, soon shall throw
Winter`s snow
O`er the buxom breast of Spring!

Hope, that buds in lover`s heart,
Lives not through the scorn of years;
Time makes love itself depart;
Time and scorn congeal the mind,--
Looks unkind
Freeze affection`s warmest tears.

Time shall make the bushes green;
Time dissolve the winter snow;
Winds be soft, and skies serene;
Linnets sing their wonted strain:
But again
Blighted love shall never blow!

forrás: https://allpoetry.com/Blighted-Love

idő tompítsd el az oroszlán mancsát,
Ès tápláld a földet édes ivadékából;
vad tigris állkapcsából vágd ki a fogakat
és égesd el hogy a hosszú életű Főnix 

megszülethessen

Gyors lábú idő csinálj örömet és bánatot

 világ minden édességével jót ès rosszat

tedd  ahogy akarod

De megtiltom neked  a szörnyűséges bűnt:
Hogy átfaragd óráiddal szerelmem szép homlokát,
és ne húzz rá vonalakat antik tolladdal!
Hagyd meg szépségét mintának 

 Útjaidon szennyezetlenül engedd e

Vagy mégis ha megteszed a legrosszabbat, régi idő 

tévedésed ellenére, szerelmem megmarad

Utániroda fordítás

Egykor egy lány olvasni szeretett

És  falta a betűkkel ifjúként

Haszontalan dolgok hozzàd nem illenek

Mondtàk ne tedd ezt semmiképp

Nekem is voltak ilyen vàgyaim

De mi lesz ha a vàgy szökik

Fohàsszal fordulhatunk az ég felé im

Az akarat lelkekhez àbràndba szökik

Mosolyt tàncol arcunkra a rànc

Boldogsàggal teli ez az éltető harc

Bàr szidalmaktól teli a lakàs

Békesség lelkünkben még nem kihalt

Ez az àlom oly gyakran előjön

 Messze van vàratlan   mégis eljő

Egy zóld búzamező

Éneklő foltot láttam napsütésben
Ott hol a zöld fű s a kék ég összeért
Pacsirta danolt s a kukorica közt
Sejtelmem egy csöppnyi rigó is élt
Egy kissé lejjebb édes dallamra
Pillangó táncolt zöld színpadán
Mint balerina repkedett fel és le
A délelőtt édes fénylő sugarán
s még tartott sétám oh be szép
Hallgattam egy hű madár énekét
Ki csalogatta párját a tojót
Repülj ide drágám  itt minden  jó

A kukoricásban ez nekünk való
Nekem lábam földbe gyökeredzett
Ámulattól csak bambán bámultam
Szívem telve volt melegséggel
A természet csodás szépségével

Fórum utániroda - Christina Rosetti-"Zöldelő búzatàblàk" fordítàsa