játék

Lepke ha megfognak a lepkehàlóval

Neked befellegzett 

nekem  az lenne jó 

 Ha gondolataim  valami csoda hàlóba 

Raknà 

Rendszerezve  hogy én ostoba mihez kezdjek 

Nem bànom ha szürő vagy hàló nekem ez lenne jó 

Oly szép az àlomkép s úgy lebeg

Àt tavakon mezőkőn és hegyeken

Megtalàl de gyorsan elhagy tünékeny

És mi éjjel gerjesztett tűzeket

Màsnapra jeges ólómmà fagyott

Pedig én voltam veled akkor és ott

Hol hullottak boldogság könnyei

S kàpràztak mint angyalok körmei

 Érzés mely a  mennyekhez hasonlít

Röpke àlom és eltűnik tova

 Eredek utàna és nyomàban

Elmúlàs jön sàpadtan sovànyan

Riadót fuj az égi fuvola

S sirhatom fel a mindenség falàra

Àlmokban van a szívek viràga

Fórum szonettversenyre írtam

Sparherd felett szép felírat

Kék falvédőn szunnyadó

Múlt 

Kép

Sötét éjszakàban élő

Sakkbàbúként menetelő

Lap

Lép

A csendben töprengek ma is

Kiràlyok közt alattvaló

Gya

Log

Szerelmespàr voltunk én és a tenger

Nyàri égbolt alatt  gyötrő szerelem 

Viharok közt hàborgón szerettünk

 Álmodoztunk és ismét szerettünk

A nyári égbolt macera alatt

És mikor a vihar elvonult 

 Felvette napruhàjàt tengerem

Csodálva morgàsàt elfeledtem

Gondoltam mérges de szíve lágy

Szerettem humoràt és hűs habjàt

 Fürkésztem kék vîzének az útjàt 

 Furcsa egy őszön összevesztünk 

Nem tudom hogy történt

 De azt tudom nem én voltam hibás

Hogy a tenger vadul ràm mordult

Szilaj hullámokat magasra dobált 

Én pedig vàrtam mig egy nő vàrni képes

Hogy megtudja a szeretője mit fog

 Mondani vagy tenni csak arra vàrtam

 Mit is kaptam mogorva szemràncolàst

 Megértettem s elfordultam tőle

 A mosolygós nyàjas vàros felé

Merész volt az izgalmas illedelmes

Tekintetén a tenger hidege 

 Ujjongva vidàman szeretett

 Mégis tudtam ebben nem öszinte

S mikor a fiatal bimbók végre 

Kifakadtak felébredt szívemben

Tengerem irànt a régi szerelem

Büszkeségem feledésbe merült 

Tudtam a tenger lelke még igaz

Akàrcsak  enyèm őszintén szeret

Elmentem hozzá hogy rá talàljak

 És mikor meglàtott a drága

Édes mormolàssal jött felém

Elém futott làbamhoz borult

S együtt éltük át  a változásokat     

Fórum útániroda versfordítás

Im egy  tincs hajamból fogadd el dràgàm

Neked szàntam az egy igaz férfinek

Soha nem adtam volna màsnak

Óvtam őriztem méltàn  szerelmesen

De sokszor pödörtem ujjaim között

 Rakoncátlan barna tincsemet

Mig egyszercsak hirtelen megőszültem 

Bàtortalan ifjúságom elfogyott

Hiába szaladtam a hajam elhagyott

Nem fontam rózsàból hajamba koszorút 

Mint boldog fiatal lànyok fàj 

Mert azt hittem a szerelem jogos 

Annyi év utàn megtalàltalak oly tisztán

Mint anyàm szàján az utosó csók

Mielött meghalt végleg bucsúzott

Fórum,utániroda feladata