játék

Gondolatok
kevelin•  2026. március 12. 06:23

Öreg model

Évről évre miattuk ülök itt
A fiúkért és a lányokért, 

akik jönnek-mennek,
De az én szépségem diadémja
már régóta a földön hever

Amikor először jöttem, hajam fényes volt, –
Milyen nehéz, mondták, aranyra festeni,

Milyen nehéz elkapni a fényt
, Mely ráesik, redőről redőre, –mondták

Milyen nehéz átadni boldog ifjúságomat,
Fehér és vörös teljes pompájában;
Senki sem hinné el, igazán,
Ez a leány milyen szép,

 mindig azt mondták.

Honnan tudhatnák, hogy nekem adták
A nap reményét, mi széppé tett,
A jövő édes ígéreteit,
A boldog napokat, 

A virágokat, arcom köré festették,

A varázslatos tengereket és eget fent,
És sok szép, elvarázsolt helyet,
Tele nyárral és szerelemmel.

Tündérországba ültettek,
Sokkal valóságosabban mint gondoltam

És csak lassan értettem meg
A képek nem válhatnak mind valóra.
Mert egyenként, valahogy meghaltak,
Az ébrenléti álmok

, melyek boldoggá tettek,
És ahogy ültem,  azt mondták 

 ez a leány milyen szomorú lett


Még mindig festenek, de most
csak a nyakamért és a vállam vonaláért 

 És a hajamban a csillogó kis színfoltért.

 És mint egy megviselt és különös alak, 

Néha betévedek csoportjaikba, 

Hogy megtörjem a fényt,

 hogy megjelöljem nap és árnyék, 

komoly és vidám skálájukat .

 

És mindig jönnek-mennek

 élettel és a reménnyel, 

oly édesen és bizakodón – 

 így van ez az egész vilàgon


Utániroda- fordítás





 

kevelin•  2026. február 24. 01:34

Mozdony lennék

Elképesztő  lennék mint  gőzmozdony,
  szállna belőlem a jóakarat füst,
Hogy a  szívem ne csak álmodozzon
 Ragyogjon mint fehér színezüst.

Pöfögnék mert az éjszaka rideg,
Utasellátom széke is kopott,
feslett vászna   majdhogy nem lifeg,
Éjjel nappal  aludni szokott.

Zakatolok mig évek elsuhannak,
Gyors iramban épülnek a tetők,
Alattuk mindig új párok laknak,
Nem  kivénhedt mozdonyt   szeretők.

Fényképem lesz feslett   falragasz,
Ki az aki ilyen fényképre szavaz.

 

Szonettverseny adott rímeire irtam

 

kevelin•  2026. január 5. 23:21

Bujkáló remény

Mínuszok repkednek fénycsóva zuhog,
Ünneplő  Szilveszter nem sápatag,
Évvégére énekelnek  fémrobot kórusok,
 jövő igéretei mostanság igy látszanak.

És most  csend van ág sem rezdül,
 Ünneplő pihen petárda hangja halk,
Csak a hó hull a városon keresztül,
Mint versenyző a múlt év is gyorsan elhajt.

Szedhettem volna jégvirág csokrot,
Melyben hófehéren a szirom bomlik,
vagy nézhettem volna hósapkás szobrot,
Míg várakozó reményem eloszlik.

De felsejlik a szívszaggató árnyalak,
 Bujkáló reményem hiába vártalak.

 

Fórumban adott rímekre írtam

kevelin•  2025. december 2. 02:05

Boldogság verziói

Ki reálisan gondolkozik elégedett lehet 

Mert elméje gazdagabb királyok koronáinál;
S  nyugodtak  gondtalan álomai

Vagy a  szegény sorsúak is

 Kik megvetik szerencse ráncait
Ők is  édes elégedettséget, érezhetnek

 A koldusok is ilyenek  lehetnek

Nem úgy mint a hercegek 

Kik gyakran elvétik  gazdag sorsukat


Az otthonos ház is vidáman nyugalmas

Az házikó, mely nem kínál büszkeséget 
Benne a  szegény, country zenével  él
Tánc és  zene  édesiti  életét 

Ők is  homályosan de különös boldogságban élnek

Utániroda fordítás

Egy elme, mely koronával Sweet are the thoughts that savor of content;

The quiet mind is richer than a crown;
Sweet are the nights in careless slumber spent;
The poor estate scorns Fortune`s angry frown.
Such sweet content, such minds, such sleep, such bliss,
Beggars enjoy, when princes oft do miss.


The homely house that harbors quiet rest;
The cottage that affords no pride nor care;
The mean that `grees with country music best;
The sweet consort of mirth and music`s fare;
Obscured life sets down a type of bliss:

A mind content both crown and kingdom királysággal is megelégszik.

kevelin•  2025. október 27. 23:30

Mi a remény?

Thomas Carlyle: Cui Bono

Fordítás


Mi a remény?

 Mosolygó szivárvány,

Mint gyermekek 

Színes lufijuk után repkedünk

Hogy elkapjuk

Nincs itt, még mindig ott, ott:
Soha gyerek nem találta még meg

Mi az Élet? Olvadó jégtábla
A napos partú tengeren; –
Vidáman vitorlázunk; 

Elolvad alattunk;
Elsüllyedünk, és többé nem látunk.

Mi az Ember? Bolond csecsemő,
Hiába küzd, harcol és nyafog;
Mindent követel,

 semmit nem édemel

Csak egy kis sír az amit kap


Thomas Carlyle: Cui Bono

What is Hope? A smiling rainbow
Children follow through the wet;
’Tis not here, still yonder, yonder:
Never urchin found it yet.

What is Life? A thawing iceboard
On a sea with sunny shore;—
Gay we sail; it melts beneath us;
We are sunk, and seen no more.

 

What is Man? A foolish baby,
Vainly strives, and fights, and frets;
Demanding all, deserving nothing;—
One small grave is what he gets.