játék

Kétfajta ember létezik a földön

Azt mondják rájuk ez rossz 

Ez pedig jó
Ki tudja biztosra 

 Senki 

 Ki a  jó ember és ki a rossz 

Nem rájuk gondolok 

Nem  érdemes 

Mert a rossz az lehet félig jó

És a jó is lehet félig rossz 

Sebesen repkedő évek

 Mindkét fajtának
Elhozzák a nevetést és a könnyet  

Boldogságban vagy szomorúságban élnek 

Kik egyszer megszülettek 

Ha gazdag vagy szegény az ember

Számolja pènzèt vagy keresgéli 

Ez sem tényező

 Ha beteg a gazdag 

Ugyanúgy szenved mint a szegény 

Gyötrön

Ha kapzsi vagy lelkiismerete rossz

Fáj neki az ugyanúgy 

És nem az alázatosokra 

Vagy büszkékre gondolok 

Ők is egyformán tehetetlenek

az élet hiábavalóságaiban 

Nem 

Arra a kétfajta emberre gondolok 

Kik emelnek és azokra 

Akik beléjük kapaszkodnak

Bárhová mész tapasztalod 

Húsz  ember közül csak egy emel 

A többi  támaszkodik rá kényelmesen

Túlterhelt így az emelő 

 Hol a balansz 

Mond tudsz e az emelőre 

Kevesebb terhet róni 

Az emelőt megkimélni

Fórumban utóiroda általi vers

Hallom csörtetéseit kicifrázott lovaknak 

Díszes a lovas sereg  asszonyok 

Fésülködve rínak

Kendermagos is menekül

A kakas utána 

Utóléri csórikám 

Itt minden hiába

Függöny mögött rókaképű meglapul

Hallgatózik sosem megy porondra 

Inkább marad hátul így nem marad alul 

Bohóc kezében ott egy torta

Nevetnek rajta a habot nyalja

Nem ízlik neki a széken ülökre dobja

Bohózat az élet is 

Tyúkok rókák lovak vagyunk mi is 

Csörtetünk szaglászünk  vagy habos tortát nyalunk

A függöny legördült hát ilyenek vagyunk

Dióhéj kemény ütöm és töröm
Nincs még egyelőre ami dermeszt
Felvettem a munkásasszony jelmezt
Fekete lett ujjamon a köröm
Fejemre horgolt sálamat rákötöm
Fonala ötleteket kifejleszt
Hallom mondja magadat fegyelmezd
Igaz sors akaratához nincs közöm
Próbáltam de hiába is akarnám
Nagy kapun dörömbölök ajtótlan
Csodálkozom hatalmas hatalmán

Ha szólna sorsom megvitathatnám   

Meghívnám ülnénk habokra presszókban

Kávé folyna verskötet címlapján

Szobájában  hold fénye

Lidrécként látszódik a sötétben

Pudingos ujjait nyalogatja és

Olyan finom a vanília

Játék sztetoszkop vezetéke

Ott lapul kicsi kezében

Szorongatja képzeli 

Mama szívét kezeli

Meggyógyítja jól lesz majd 

Ha újból kisűt  a nap

Napkelte beköszön

Úton ember özön

Csodadoktor táskája  

Az esti vízitet várja

Rúg a teve ideges és fáradt 

Reménytelenül vezetek én is

Az éjszakában

Sülyed a tevepata süllyedek én is 

Siess álomfogó hogy a

 Nagy körútról ki tudjak érni 

Ütemesen ring a teve

Visszajön tán az ereje

Homokot szór arcomba a szél 

Talán még van egy csöppnyi remény

Fórumban adott szavak alapján