Míg Te a távol vagy

Steel•  2018. szeptember 12. 13:23

 

Fáklyaparazsak a kései sugarak,
néhány felhő, mint illegő csipkeláng,
a fény darazsai elszállnak Nyugatnak,
s most bennem is fáradtan kucorog a vágy.

A szerelem kék bolygóján viharok ezre.
Egykor voltunk a kitárult Paradicsom,
most a csöndből hurrikánok születnek egyre,
letépve szívünkről a vadvirágszirom,

mit hajdan tekintetünk összeért ujjhegye
vetetett el, míg a Férfi engem asszonyává
teremtett...De most a könnycseppek lágy nesze
ébreszt, hogy felismerjelek a távolon át,

és a kérdések szilánkjain át induljak
Feléd, hogy érintsem Benned a kisfiú
kezét...Indulok, hogy vállam adjam a súlynak,
mi a félelemből könnyebbé nem csitul.

Míg Te a távol vagy, én közeleddé lépek,
a kislány szeme a Tiéd keresi,
hogy ott lásd magad, mint a holnap, az Élet,
s lásd, míg lélegzem, nem tudlak nem szeretni.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Pera762018. szeptember 12. 20:34

Nagyon...

skary2018. szeptember 12. 18:52

eemúlikmindön

york2018. szeptember 12. 16:38

Érdekes azért, hogy vannak ilyen nők is.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom