Élet, Halál, Születés

Steel•  2018. szeptember 3. 19:32



Hűvös őszi párasóhaj úszik már a falu felett így hajnal tájt....Kint hidegtől pirulnak az arcok, de itt, Tőled nyílnak bíborrózsák rajtam, forrósodom, lánggá születek a vágy kandallójában. Hozzámsimulásod torkomra forraszt minden szót, csak sóhajra vagyok képes, miközben félhunyt pillám mögül figyelem mozduló, pőre párduckecsességed....Magamra karollak, tested hídja oltalom, és Égig vezető horizont, a legszebb híd, mely alatt valaha jártam... S én tartódként homorulok alád. Gerinced íj, ujjaim nyomán engemérzésbe feszül...Szinte levegőt sem kapok, ahogy óceánszemed szemem partjára ér, és beborítja hullámaival...ím, csak az övé...
Homokszemed vagyok, merülök beléd, part és víz, összetartozunk, újra és újra találkozunk, érintve, ringva, sodródva...Hajó vagyok, s Te a vitorla, repítesz férfiasságod szélerején. Szárnyam lettél. felhőkbe hajítasz, mint egy pihe, úgy szállok Veled s hullok Rád.
Fénnyé lehelsz, nem volt ily gyönyörű az élet még...

Gyönyörű vagy, gyönyörű vagyok Veled, Benned...érzem, látom felémmozdulásaidban. Minden sóhajom szádnak adtam, mégis. hogy érezlek, lélegzik a lelkem. Tengerfenékig húz örvényed, amíg karodba kapaszkodva szédüléseinkbe halok, Veled... Nem kapok levegőt...De lélegzem...Varázslat...
Összeverődő szívveréseink dobszavát hallom, látom egymásba gömbölyödött örömünk, a mosolyokkal nyíló világot bennem, Benned. Megszülettem...Tőledszerelemmel, újra. Most úgy ölelsz, mint csecsemőt az apja, olyan tiszta szeretettel, áhítattal, s gyöngéd rajongással tekintetedben, hogy ismerőssé lesz a kép...Így vagy levegővételeimben Te is....nekem. 
A rezdülések szava, a rajtam lassan végig cirógató pillantások, mintha csodát szemlélnék, még sosem látottat...Pedig magamé is. Egypetéjű ikrek érzéseink...tudod, érzed, éled Te is....ott bent, és nekem adva is..,Nézésünk, ahogy új és új vidékre lelve felfedezi
a másikat....Eddig nem tudtam milyen lehet. Valakivel élni, meghalni és születni...együtt, vele, általa, Benne...magamban. Most sem tudom. Nem.....Bizonyosság tölti ki sejtjeim. Otthonná tárultam, Neked, ahogy otthonommá tártad magad.
Biztonságom vagy.... Szerelem, Élet, minden élő érzés, megtalált Végtelen.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2018. szeptember 4. 19:05

Három az egyben... és ebben minden benne van... Nem tudom, hogy a töredékét visszakapod -e, remélem, hogy igen... Csodaszépen írsz, örömmel megmutatnám azoknak, akik csak a vulgaritás szintjén képesek hasonló témáról írni... Gratulálok!

DevilAngel2018. szeptember 4. 16:39

Ez lenyűgöző...

skary2018. szeptember 4. 06:36

ohh

Pflugerfefi2018. szeptember 3. 21:33

Szép ez így!
Aki megfogalmazza, a megfogalmazhatatlant!
Csak egy szó:szerelem!

Mamamaci402018. szeptember 3. 20:55

Szokatlan forma Tőled, de a stílus, a tartalom magával ragadó, mint mindig.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom