V.Csilla blogja

V.Csilla•  2022. december 7. 01:20

Szimp Kontraszt

Hidd el nekem, mit sem számít
Hogyha szimpi vagy, ha nem
Első ránézésre mégis
Ítélünk mi hirtelen
Mi az oka? Fene tudja
Tán az élet sara épp
Rásüt a nap
S nézd aranyban
látod már a ganyélét
Tán a PH, vagy a szaga, 
vagy a szeme nem áll jól, 
vagy szemüveg nincs épp rajtam, 
vagy az orrom gallyra tol. 
Láttam már szőke herceget
Fehér lova kamion
Meg láttam már ideállt is, 
kit tartott az alkohol. 
Láttam bárányt, aki
Mindent megtett volna
S nem kellett
Végűl toronyóra lánca
Időnként jól fejbevert. 
Hát eztán majd kedveseim
Nem hiszek a szememnek
Majd megkérdem jó anyámat
Jótét e vagy eretnek.

V.Csilla•  2018. február 15. 20:24

J.I.R emlékére!

Harmadik napja zombijaidként
örjöngünk , agyunk szélmalom!
Nincs rá szérum és  hegg sem látszik,
hol belénk haraptál azon a hajnalon.
Szavaid csonkjai , mint koncok,
kérdő horgai husunkba vágnak

Ránk szabadítva eme átkot

Hol voltunk mi, igaz barátnak?  


( R.I.P Jagi!)



Erkelenz, 2018 február 12



V.Csilla•  2016. március 16. 02:08

Műhiba

Van egy szép ideál keretem,
igaz, hogy nem mindig követem.
Sekond hand anyagom kifeslett,
ideál keretből kiesett.

Kész anyagokkal dolgozom,
foszlányok kísérnek utamon,
javító rendszerem elavult,
s a szálfeszitőm is meglazult.

Próbálom, elszakad, szétesik,
lebomlik, szálhibás, kifeslik.
Ideál, odébbáll, nézhetem,
cserélni kéne tán keretem?

Értékük : megcsökkent, elavult.
Számomra még mindig megy a bolt!
A variációk száma bár végtelen,
nem talál mėgsem a képletem.

Akad majd passzentos, jó anyag!
Háttérzenėm lassan lėlekharang,
origin gyártósor rég leállt,
kifutó készletből - műhibát gyárt

V.Csilla•  2015. október 8. 20:01

Kranenburgi naplemente


Vérzik az ég alja, hol a földbe csapódott
Rózsaszin háttérképre klikkelnek a fák
S nyugatra, a végtelen tengeri
aranyból - kékre vált.

V.Csilla•  2015. október 8. 20:00

Ringato

Csak körülölel némán, csendesen,
A két méteres tuják már belefulltak,
már ormukat is bekebelezte teljesen,
és azt hiszi, az égig nöhet.
Elrabolta tőlem az erdőt, a földet,
s ha túl közel merészkedek,
már boltívemet hódítja
szuronyba szúrva az eget!
s , ha nem vigyázok
benővi a kukorica
a szìvemet.