Szív-zűr

Khaos•  2012. november 2. 23:23

Blackbird

 

 

Van nő, akibe nem lett volna szabad beleszeretni.

Van színésznő, akinek a játékában nem lett volna szabad meglátni.

Van színdarab amibe nem lenne szabad beleképzelni.

Van egy érzés, valahol ott a szemen túl, akkor is ha sír és akkor is ha mosolyog,

egy érzés, hogy már sohasem lesz szabad.

 

És van mindez egyben.

A bűnök, a beteljesületlen szenvedélyek... a feketerigó.

 

Khaos•  2011. április 26. 21:14

Emlékkép(p)en

egyszerű sarokház volt
az utcáról be lehetett látni
éppen előtte állt meg a busz
a sofőrnek sosem volt aprója
ezért mindig cinkosan
mosolygott mintha együtt
követnénk el a csínytevést
pedig csak ő járt jól
de nem bántam
mert hozzád vitt
ma is busszal jöttem
megszokásból úgy hiszem
volt visszajáró, nem úgy mosoly
ez is hiányzik
a megállót áthelyezték
kellett a hely egy markolónak
még megvolt az ajtó mikor
odaértem, utoljára
láthattalak ahogyan
napsárga ruhádban
a félfának támaszkodva rám vársz
majd összetörték a keretet
sietnem kell, ma is
hoztam virágot de
ezentúl máshová kell vigyem
már korábban áthelyezték
a sírodat

Khaos•  2011. január 31. 20:00

R(eped)ések

jobb kéz a szív felett
semmi nemzeti érzés
semmi hitkérdés
hibás lépések hozadéka,
rögzített helyzetek
egy külső törés kellett,
hogy tudjam még dobog
teszi a dolgát,
nem érted
engem visz előre,
a fájdalom barát
amíg érzed
élhetsz,
te belső törést
okoztál
kívül mégis
gipszem vagy,
néha észre sem veszem
de ha mozdulnék
visszatart,
legyél inkább
fájdalom
had érezzelek,
hogy élhessek

Khaos•  2010. december 10. 22:13

Kereszt(ezés)ek

mert lehet hazugság
a válasz,
de a kérdés mindig
őszinte,
felteszem s már azelőtt
tudsz mindent,
hogy eldöntötted volna
szívből fogsz-e
felelni nekem,
így inkább némán megyünk
tovább,
mint közös múltú
átutazók
egy idegen helyen,
a szemekben
fut tovább a film
egy végtelen
nem-telen remény
ígérete,
de a szájak szegletében
csak egy mosoly,
pedig annak az érzésnek
valahol ott bent,

már megvolt a helye

Khaos•  2010. november 27. 16:13

Valamikor...

...akkor kezdődött
mikor már több okot
találtál a halálra
mint élni,
egy félbehajtott lap
két oldalán
felsorolt tények,
egyszerű számtan a lét,
majd jött valaki,
összetépte az
irományt és a sarokba dobta,
kedvesen rádmosolygott,
majd a kezedből kivett
tollal
szó nélkül

szíven szúrt