szilba blogja
GondolatokValahol
Valahol távol
valahol máshol,őszi szélbenfecske pár táncol.Büszkén csicseregvenapsugarat követve,vidáman készülnekoly messze-messze.Itt hagyván kerteketmohás ereszeket,megkopott, meleg otthonos fészkeket.Búcsút intve a nyárnakvégtelen határnak,lehulló levélnekmaradó madárnak.Valahol távolvalahol máshol,őszi szél.....magában táncol.Emlék
Mennyi emlék
kis részletek
kimondott szó
mi rég elveszett,
megfakult papír
rongyosra gyűrve
kis csecse-becse
láncra fűzve,
csattanó csókok
megannyi kacaj
megtört szív
el illanó sóhaj,
de őrizzük őket
szív dobbanás alatt
csupán ennyi
mert csak emlék... maradt.
Csendes vagyok....
Csendes vagyok,
mint lepke szárny
mely könnyedén
száll tova az éj
leple alatt,s
foszlik szerte szét
akár a hajnali
köd,melyet
gyengéd de
halálos érintéssel
tesz semmivé a
felkelő nap legelső
sugara.
Nem törődtek sorsommal....
Nem törődtek sorsommal
kik más világban éltek,
és a gazdagságot tartották
igazi emberségnek.
Nem törődtek sorsommal
kik sohasem szerettek,
és legalább igazán! egyszer
nem voltak szerelmesek.
Nem törődtek sorsommal
kik rajtam csak nevettek,
hisz nem ismertek engem
sem pedig az életemet.
Nem törődtek sorsommal
kik az életet csak úgy itták,
és a játék nagy hevében
szívemet mindig eltaposták.
Törött üveg szilánk..
Törött üveg szilánk
ezer darabra törve,
asszony arcán az évek
és szíve régóta meg gyötörve.
Futó rózsa tüskéi
mik a fába mélyen belevágnak,
rejteke a sok kegyetlen
titkok ostromának.
Patakként hulló könnyei
mit felszárít a szél,
feledést követel az élet
ő már hiába remél.
Lezajlik az élet
egy pillanat alatt,
csak a törött üveg szilánk
ezer darabja...mi meg maradt.