Lomtár

szikla89•  2013. december 6. 02:03

Ringatás

Lelked éled hol hasad a földkéreg
Gaia a Föld anyja útra hív téged.
Emelkedj magasra életre áldozva
Járj be kék eget mígnem szólít
s akkor tapasztalsz öntudatlan
mígnem szíved először dobban
Hallani fogsz majd éneket
Anyád lélegzett, szeret téged
Növekszel mint egy apró csíra
szederből bab, emberpalánta
Isten lelke lebegett a méhek felett
Angyalok üdvözlik: ember született
kicsiny vagy törékeny apró kis élet
bőröd hámja pirosló szín, költészet.
Ringatózó karok ölelnek téged
gyermeki ágy fogad álomképet
hajnalhasadtával megébreszt
Az élet ringat s Isten akarta ezt.

<><><>

szikla89•  2013. november 3. 11:54

Déli virradat


milyen szép idő van így fél tizenkettőkor

szép szürke

 

 

 

a szívem meg kalapál mint egy hülye

 

 

 

előttem tányér benne félig megrágott reggeli dér

 

 

 

lenyelem a lágy zselatin kapszulát

abban találom az egészség szólamát.

 

élek én így halva nagyon

keseregve egy szürke napon

jön majd egy reggel s felébredek én

durván szőtt ágylepedőkön szépen

 

 

 

játszik a vakremény.

melletted kelek és fekszek

most derülök délben.

 

 

 

megyek megkeresem a mosolyomat

amit álmodtam egy digitális fényképen

 

 

szikla89•  2013. október 23. 16:17

Az ítélet napján

Üszkös házak alján
imádkozik a haldokló
Sóhaj vár száján:
Ó Jézus szaporodik kereszted
mert éhezik a paraszt
kevés falatnyi tested
bár arat búzát a sarló
mégis csak kasza öccse.
pörölyöz acél szöget kezedbe
véred helyett hörögve issza sajátját
mert belé mart a gránát
olvasód helyett morzsol 
egy utcakövet
Kérlek, ne hagyj el minket!
fényed őrködjék...mossa ki őket
mert vörös zászlókon
nem látszik a vérfolt...

szikla89•  2013. július 3. 23:36

Kőtörő

Mint minden emberből
kiszakajtott az anyaöl
lettem én porcból
húsból, kasul haladó
zavart ideg, hogy
törjek meg a lét béklyóin át
hatalmas balga agykoponyát.
Roppan a csont, szakadt húsból
vért ont lélekfeszület.
Embert szül és temet szívet
eme pattanásig duzzadt őrület.
 Mert dől magába cseppnyi kebel
ha harcol a térrel miként az
telhetetlen egy képpel vagy szóval.
Izzó pokol tőr a fej
méhéből
robbanó vérkör
ahogy
szúrja át csigolyákon
 a fájdalom hatalmas köve!
Sziszüphosz vagyok én
e Föld apró röge..
.

szikla89•  2013. július 1. 08:59

Kötelék

Két lüke ketyegőt kötött össze
egy hatalmas kötélvég.
Mint hajót parttal a stég,
hol imbolyog, hol megfeszül.
Közte gyermek álma anyát szül,
mert kíváncsi a jogos vágy.
Bevetetlen ágyak lágyán
buszjáratok kerekeibe
sors-rulett csattan egy román,
ám inkább magyar kátyú alján
mely két külön, de egy világ.
Tizenegy órányi tétlen seggelés
egy kevéske, de sokatmondó
ölelés...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom