szeretteimnek

Fáj a tudat, hogy bánatos szíved,
Fáj, hogy álmatlan sok éjjeled.
Gyötrelmes az életed,
De arra kérem a Jó Istent legalább segítsen neked.
Rossz érzés tudni, hogy bánatosan dobog árva szíved,
Rossz érzés a gondolat, hogy lehet épp most is hull a könnyed.
De bárcsak legalább neked kegyelmezne az élet,
Cserébe adnám a lelkemet.Jó ember vagy mégsem vagy boldog,
Mégis könnyes két szemed s szíved zokog.
Pedig csak jót s szépet érdemelsz nem gyötrelmet,
Én melletted álok s kívánom Isten tegye boldoggá legalább a Te életed.

------------------------------------------
[ József bátyuskámnak ]