Szerelemről

Deres reggel

(Kedvesemnek, szeretettel)

 

Felragyog a Napocska

bárányfelhős égen,

hívogatva integet

zúzmara a réten.

 

Jobb lenne sok szép virág,

mint e deres álom,

de ha nincs más, így is jó:

Te lehetsz a párom.

 

Ha eljönnél, talán még

olvadna is nékem...

Rögtön tavasz virulna,

s ragyogna a képem!

 

2020. január 20.

Későn keltem

 

Későn keltem, lusta vagyok.

Gondjaim ma mégis nagyok.

Gyere rózsám, fogd a kezem,

míg a csizmám föl nem veszem.

 

Aztán persze nem mehetsz el,

jobb, ha nálam megtelepszel.

Mérföldjáró bőrcsizmámban

megújulunk édes nászban!

 

Vagy ha nem, hát add a kezed,

mutasd két szép ében szemed!

Elrobogunk messze földre,

míg a lámpa vált majd zöldre.

 

S ha ez itt nem következne,

akkor sincsen minden veszve.

Álomország határában

eggyé válunk égő vágyban.

 

Ott már nem lesz másság, törvény,

beszippant a forgó örvény.

Ha azt itt most bizton tudnánk,

mennyországba már itt jutnánk!

 

2020. január 5.