Kis kalandok a nagy Veszprémben

Szombat reggel 10 órakor útra keltem rozmaringos kis falumból,kiballagtam a buszmegállóba és felültem az éppen arra haladó Székesfehérvárig közlekedő járatra.Ott némi várakozás és szélben való fagyoskodás után jegyet váltottam egy Veszprémbe irányuló buszra.Megérkezvén először sasszemkörbenézéssel megállapítottam merre is kéne haladjak.Elővéve 20 évvel ezelőtti emlékeimet bevettem az irányt a vásárcsarnok felé.Persze nem is arra kellett volna menni,de ki emlékszik már arra ennyi idő távolából?

Valter leírása jó volt,csak a balfék falusi liba nem találta meg  a helyet.Még sok másik poetossal egyetemben,mivel sehol egy cégtábla vagy ilyesmi...Vidám kalandok és nagy séták után végre rátaláltam a helyre és rögtön egymás nyakába is ugrottunk Marinával,aki egy igazi kis kobold,ezt az este folyamán számtalanszor konstatáltam.Egy kedves,huncut,vidám kis ugri-bugri kobold:)

Nem szoktam eltévedni,csak nagy kerülőket teszek....Így futottam össze Purzsás Attiláékkal is a mekiben.Ott kicsit megnyugodtam,hogy nem csak én vagyok a béna,és hogy nem leszek egyedül a sok ismeretlen ismerős között,mert velük már találkoztam egyszer Pesten.

Lassan gyülekeztünk.Annyira lassan,hogy jópáran el is felejtettek ideérni....Nagyon sajnáltam,mert szerettem volna velük személyesen megismerkedni.A felsorolástól eltekintenék,ne érezze magát senki kényelmetlenül,elég legyen nekik annyi,hogy kifizettük a vacsorájukat,mivel nem akartuk Valtert kellemetlen helyzetbe hozni.Igaz meg is ettük a kaját.Mert miért ne,ha már ott volt?:)

A meglepetés vendégnek nagyon örültem,Bíbor Kata egy nagyszerű ember és  jókat beszélgettünk.Vagy csak ő hallgatta türelmesen a sületlenségeimet?...

A program Valter megnyitójával kezdődőtt,majd két fiatal színész olvasott fel verseket.Érdekes élmény így hallani az irományomat.Majdnem bebújtam az asztal alá félénkségemben,de mire lecsúsztam volna,már vége is volt.Valter hosszabb versemet is választhattad volna!...:)) 

Majd miénk a mikrofon felkiálltással páran elmondták saját költeményüket,vagy esetleg másét,nem oszt nem szoroz,az élmény a lényeg.Végül úgy felbátorodtam,némi szürkebarát elfogyasztása után,hogy én is kiálltam és elhadartam pár sort.Budai Zolka a legédesebb pofa,nem csak azért mert a fiamat idézte fel bennem  a kócos hajával és a fekete keretes okuláréval,hanem,mert nem csak kiváló költő, nagyszerű előadó is,majd,mint egy igazi celeb,fogadta a bókokat és a fotósok kereszttüzét is jól állta...:))

A fentebb említett vacsora elfogyasztása után pedig rögtön neki is álltunk lemozogni a kalóriákat.Az a néhány férfiember igen jól állta a sarat,Purzsás alias Rongyláb Attila vezetésével. Bár jópáran addigra már olajra léptek,vagy az induló buszuk lépcsőjére,azért a kemény mag maradt és tánccal, beszélgetéssel űzte el időt.

Mivel nekem még aznapra egy party meghívásom is volt,fél kilenc tájt körbepuszilgatva az egybegyűlteket,távoztam.És büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem,hogy bárki bármit is mond az üggyel kapcsolatban,én ártatlan vagyok,Zolka akarta,hogy szájon csókoljam...:))))

Hála és köszönet Borivoje-Valternak!

Na most jöhettek a saját verziótokkal!

(aztán még éjjel 11kor elmentem arra a partyra és alpári módon beb@sztam)