kis esti gondolatok...

szederfalu•  2011. június 30. 15:09

Azt az egy szem negrót forgatom a tenyeremben,ami még december óta kínálgatja magát itt az ágy melletti kis szekrényen....Társa akkor enyhítette a kínzó torokfájást,de már nincs rá szükségem.Biztosan megromlott a minősége is azóta,hisz csak olvadozik a lámpa fénye alatt,míg én olvasgatok....Ki kéne dobnom...de akkor jó szolgálatot tett.Nem lehetek ennyire hálátlan...Mi lesz vajon,ha az én szavatossági időm jár le?.

----------------------------------------

Csak állok elmélázva az ablak előtt,bámulom az éjszaka sötétjét,miközben a tücsökzenekar altatót játszik a későn fekvőknek....
a távolban csahosok vicsorognak az utolsó busszal érkezőkre,lenge szél fújja könnyű ingemet,egy halk sóhajt küldök még a hold felé,talán célba ér...lefekszem én is,gyorsan szeretnék elaludni,hogymielőbb reggel legyen...

-------------------------------------------

Vasárnap 3 éve lesz,hogy elment egy barátom...Mikor a poeten megadtam a következő szavakat,még nem tudtam,hogy ezt a verset fogom írni belőle.De arra gondoltam,mit érezhet az édesanyja vagy a barátnője,és próbáltam szavakba önteni...

/gurul,tolong,színes,vérző,három,ront,kehely,karcol,megint,szekrény/

      A szekrény

Kérdések és érzések tolonganak

miközben rendet rakok benne:

három éve már,hogy elment,s én megint

emlékeket karcolok a szívembe,

színes felhőket,vérző virágokat,

kelyhükből guruló fekete könnycseppet...

Egy ruha,mit AKKOR viseltél,érzem

illatod hirtelen rámront,megdermedt

kezem egy pillanatra...sírnom kéne...

De te nevetsz,ott fenn neked mindened

megvan már,hiány itt van,magad után...

Csak ez a szekrény még féltőn rejteget...

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

szederfalu2011. június 30. 21:10

nem bizony Edy...ő csak 21 éves volt..

Zsike,én is próbáltam okosakat mondani,de ilyenkor nem lehet...egy anya örökké gyászolja a gyermekét.

Kata,jól látod,őrizgetős vagyok:emlékeket is és tárgyakat is.no meg köszönöm azt,hogy látod a mögöttes tartalmat ezekben a rövid kis írásokban:))

19702011. június 30. 20:04

Az elsőnél arra gondoltam, Te is olyan őrizgetős vagy, mint én:-), no és a szavatossági idő...hmmm:-(
a másodiknál, hogy vársz valamire, ami gyorsan jöjjön el...azt nem hiszem, hogy nem akarsz álmodni!:-)
A harmadik szomorú emlékeket idézett bennem...én öt év után tudtam Anyukám szekrényében rendet tenni...valahogy így történt, ahogy leírtad! Egy kicsit akkor engedett az a téphetetlen szál, de máig nem szakadt!

njzsike2011. június 30. 19:54

hiány itt van,magad után...
Csak ez a szekrény még féltőn rejteget...

Amikor egy ajtó becsukódik, kinyílik egy másik.
De sokszor olyan sokáig bámuljuk sajnálattal a zárt ajtót,
hogy nem veszzük észre azt, amelyik nyitva van.''

A.A. Bell.

Milyen könnyű is kívülállóknak okosakat mondani. És milyen fájdalmasan, keserűen édes őrizgetni az emlékeket féltőn, rejtve ott az ajtó mögött...

EDY2011. június 30. 17:36

Nem egyszerű kinyitni azt aszekrény ajtót.