szederfalu blogja
Vers(ÉT)VÁGY
/kutya,tálca,hely,udvar,bácsi,téma,csillag,nyugalom,fények,tér/
.
(ÉT)VÁGY
.
Jöjj most ide,testem az a hely,
hol jóllakhatsz,
hátam íve lúdbőrrel teli tálca
s bimbóm udvara oltja szomjadat...
Bokámhoz feküdj,mint
hű kutya
nyüszíts,harapj,úgy kérd
ami kell!
A legégetőbb téma:
ím az ágyadon hever...
Ringó csípőmön a fények,
mint rakoncátlan csillagok
szemérmetlenül táncolnak,
míg én a hátadba markolok...
Egyre rongyosabbá csíplek
ahogy a kéj
mindjobban kerülget,
és forró ölemben a vessződ,
már nyugalomra térhet...
.
/Szeder/
Még nem
/csupor,sudár,fizet,burkol,sodor,bánt,elrejt,domb,zsinór,ritkul/
Még nem
Hazug szavak még nem bántanakmit mosolyba burkolsz,hogy elrejtseaz igazat.Még bajba sodor emléked néha,még nem ritkulnak látomásaimde elfogynak még ma.Mézescsuprom még vessződért kiált,s e vénusz-domb benned mégnem keres hibát...Még nem fojtogat szerelmed zsinórjasudár,büszke faként állom a vihartmég nem meghajolva,és míg napról-napra csiholod a tüzet,még nem szökhetsz el,mert adós leszel mindigaki csókkal fizet!
verspárbaj Zolkával
Csak csípjen
Csak csípjen, mint bolha
csíp, oly csacska módon,
s szeretőm, ha volna,
csípkelődje csókom,
hogy borsozom, sózom
ily fiatal korba',
s csak csüngök a szószon,
ha én volnék dolga.
Körömpörkölt hegyek
állják el az utam
rám férne egy zuhany
mielőtt elmegyek
s mert a torkom recseg
(köszörülöm ugyan)
egy kupa bort nyelek
míg vársz a kapuban
Várlak s futás végre
vagy fogd a két kezem!
Drágám, gulyáskrémre
és te rád éhezem!
Hisz tudod, vét e szem:
néz, csak tudás kéne.
Veled ezt mér-t-eszem
s lesz-e bújás féle?
Megbotlott a rímem
de már nem érdekel,
te leszel a hímem,
ki főz és vezekel!
Ma bármit is teszel
megbocsátok,szívem
sonkáért esdekel,
s az asztalt terítem.
Oh, én csak működöm
egy emésztő elven,
paprikás műköröm
éri pikáns nyelvem,
s azt is le kell nyelnem,
mi csak a fültövön
akad meg, szerelmem!
Nekem, ki sült Önön!
Kedves kis bolondom
húslevesem várja,
hogy megegyed , s mondom
bújjunk gyorsan ágyba,
mert elég lesz mára,
s bár nem az én gondom,
fordulj oldaladra,
hogy megkapjam a pontom....:))))
/Zolka:1.3.5.Szeder:2.4.6./
verspárbaj Vallejoval
Kan-os story
Mit kerülgetsz olyan búsan te vad kan?
Nem bírod a kosarat,mit adtam?
Hiába is fened rám az agyarad,
Ez a koca nem szül neked fiakat!
Ne hamarkodja el nagysád a lépést,
Hagyja oldalasán futni az érzést,
Engem babonázott rengő tokája,
Másnak bizony nincs ilyen szép pofája.
Nem hiszek egy ilyen csélcsap ficsúrnak!
De alszom rá és próbálja meg holnap,
Hátha jobb csülökkel lépek a sárba
Átgondolom újra leszek-e párja!
Ne higgyen hölgyem a saját fülének,
Itt az mind irigy, ki ilyet beszélhet.
Hogy fél erdőben van saját malacom?
Kegyed ne rágódjon hazug szavakon.
Rágódni én csak a''makkon''szoktam ám!
(de malac lett ez a sor,te jó anyám...)
Nem leszek semmi jónak elrontója,
hát csörtessen utánam az avarba!
Megosztom önnel privát dagonyámat,
S ha sonkája vágyná, dörgölő fámat,
Túrok kegyednek pihe-puha almot,
Higgye el ebben én vagyok a bajnok.
/1.3.5.az enyém,2.4.6.Vallejoé/
Emlékek
/hiány,emlékek,elszoruló szív,melegség,öröm,féltékenység,szeretethiány,ölelésvágy/
Emlékek
az a bizonyos pad
a"miénk"
ahogy ülök rajta elszoruló szívvel
és a tölgyfa
velem szemben
mintha nyújtózó ágai is
azt mutatnák
ölelésedre vágyom
A kopaszodó parkban
senki sem jár
csak a szeretethiány súlyos
légzése zihál
fatörzsbe vésett emlékek
sült gesztenye illatú melegség
a ránktelepedő bolond
féltékenység
már csak messzetűnő
apró öröm
s hiányod léptei kopognak
az avartól sötétlő kövön...