hangtalan rémálmok

szederfalu•  2017. szeptember 9. 19:03

ma őszt kiáltanak az évszakok

szellemük hulló lombok közt dülöng

hangtalan rémálmokban én vagyok

ki egy ottfelejtett nyárban dühöng

isten a fejét fogja és felsír

nyikorog alatta az imaszék

hálót sző zsoltárból mi majd elbír

vetetlen-mag lelkem ha visszalép

mikor az életnek bealkonyul

az emberi szívekben is ősz lesz

a természet felel rá válaszul:

plecsnit ad minden tavaszi hősnek

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

szederfalu2017. szeptember 10. 18:07

@kevelin: @okeanus: @Rozella: @BakosErika: köszönöm! :)

szederfalu2017. szeptember 10. 18:06

@dreaming58: viszont Évi, de nyugodtan "pofázz" :))

szederfalu2017. szeptember 10. 18:06

@Mikijozsa: majd megkérdezzük istent jó- e

BakosErika2017. szeptember 10. 17:06

Itt is kedvenc, Marika.
Gratula. :)

Rozella2017. szeptember 10. 11:24

nekem is nagyon tetszett! :)

okeanus2017. szeptember 10. 07:59

szép, az első négy sor igazán költői...
grt,

kevelin2017. szeptember 10. 07:11

nagyon jó , ennyi

dreaming582017. szeptember 9. 21:59

Frappáns!
Remek!
Nem pofázok ide tovább, csak ölellek :)

Mikijozsa2017. szeptember 9. 21:43

óh, az imaszék, jó, ha nyikorog :)

szederfalu2017. szeptember 9. 21:33

@skary: nem nagy ez skarcsika, csak 12 sor, de ..... Pussssssz :)))

skary2017. szeptember 9. 19:23

tod ha nagyot akarsz írni...akkóóó...kb ilyen lösssssz :)