egy sír előtt

…megvette már gyászomat a pokol

tengernyi rémálommal fizetett érte

nyugalmam menekül és engem okol

hogy vérző szálait a szélvihar tépte

anyám arca megolvadt a tűzben

savanyú szagot terjeszt halálos rák

rosszkedvemet nincs mivel elűzzem

ágyam mellett ottfelejtett morzsák

az acélos félhomályban emlékké válnak

sosemvolt felhők zúdítanak esőt

és a hármasban itt maradt árváknak

virág nyílik szívében egy sír előtt…

/virág, felhők, hármasban, menekül, megolvadt, acélos, tengernyi, savanyú, szélvihar, megvette/