Szürke sáv

Egymásbaérnek a dátumok,
Nem mondható, bármi változott,
A tegnap ma is holnapot hozott,
Nem maradtak köztes szünnapok.

Művészet megélni a kevésből,
Piszmogás lesz ott, szükségből,
Azt hiszi a néma ember:
Ha áldozik, félni nem kell,
De isten akit szeret, elver,
Ki nem hiszi, olvassa el,
És viselje becsülettel.

Beszövi a szobát a pók,
Nem érdeklik a szankciók,
Élelmes egy állatka,
Legyünk kint is - bent is bűnranda,
Inkább mint bepoloskázva,
De ha magad ellátod,
Az ablakot sikálod,
Napfény lesz a barátod,
Az FBI kapjék sárgaságot...

Mire egy pár újabb nap kel,
Megváltozik a betű, a jel,
A szó kicsit tovább marad,
Végül sejtés, minden halad,
Nem baj, hisz a vers, mint téma,
Nem törvény, matematika...