Sebzett szárny

liketorn•  2020. december 6. 20:27  •  olvasva: 151

Voltam szabad madár égben,
Magas röptöt adott szívem,
Elérhettem felhők alját,
Szálltam ahogy akkor szokták,
Mikor fészek szűkössé vál,
És hívja őket fenti világ:
Ahogyan az madárszokás.

Az embertörvény fogott meg,
Korlátlanság, nesze neked,
Először a szárnyam metszik,
Hogy a szívem is betegszik,
S a szabadság lett gyertyaláng,
Nem pislákol át éjszakán,
Falak között ad fényt csupán,
Röpképtelennek ez ami jár.

Nekem ennyi, nincs tovább,
Becsuktam a kalitkát,
Büszkeségem porba omol,
Tövig rágott már minden toll,
Magány, takarj engemet,
Ne lássák a csonkot meg,
Voltam szabad, száll az ének...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

liketorn2020. december 7. 13:34

@Rozella:
még ha cukros is az etetőtál
a szív nem sok vigaszt talál
mert a szárnyaszegett madár
díszét veszti, nem dalol már

Rozella2020. december 7. 11:35

szabadság-sirató-ének
virrasztók dala szól
gyertyaláng üzen az éjnek
még égek...valahol