Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Rámszabva, vagy nem...?
liketorn 2020. november 10. 08:02 olvasva: 143
Az ajtómon ha zörgés nélkül lépne be
Ősöm áttetsző szellemteste
S valami röntgen tekintetet rámvetne
Kicsit sem örülnék neki, bizony
És ez több mint romos önbizalom, tudom
Az emésztőgödör, mely lelkeket nyel
És csapkod utánunk, míg nem vagyunk éber
Megtalálta ellenem az egyéni ellenszert
Amit valaki más meg röhögve viselne el
Földre zúz, hogy én se kelhessek fel
Megpróbáltattam, kevésnek bizonyultam
Csak arra vagyok kíváncsi, teremtő uram
Most eleve vesztésre voltam ítélve
Vagy jegyem az életre össze lett cserélve
Ezért nem jutok soha semmire se?
liketorn2020. november 11. 20:13
@legland: Te egy nagy optimista vagy, de köszönöm...
legland2020. november 10. 14:31
@liketorn: Hogy ne jutottál volna, versek peregnek könnyek helyett, és a verseidnek az sorsa, hogy a csillagokra vigyázzanak az égen, ne hogy valaki őket, onnan ellopja :)
liketorn2020. november 10. 12:19
@Mikijozsa: Ja, bocs még nem ébredtem fel :D
Mikijozsa2020. november 10. 12:15
@liketorn: én magamról írtam a mondat második felét
liketorn2020. november 10. 12:06
@Mikijozsa: Nem örülnék neki, ha meglátna valamelyik ősöm. Nem csupán, mert kicsi az önbizalmam. Zsigerből érzem. Így értettem.
Mikijozsa2020. november 10. 11:42
kicsit sem örülnél van ilyen ugyanis azóta nem változott semmi, csak a mi önbizalmunk, nagyon igaz.grat