Pillanat a kertre

Elvetemült alak lettem -
Kert mélyén ültetvény alapon,
És ami ott mind megterem,
Egy hóbort tán, mert nulla haszon.

Kapirgálnak mellé tyúkok,
Mivelhogy ez a feladatuk,
Városi gyerekként épphogy
Már öröm az, ha egyet tojott!

Szeretném mind megölelni,
Mégis tisztelem a köreit,
Finom műszer a baromfi,
Hát legyen, senki nem bánja itt.

A kutya is megpróbálta,
Ásott éjjel a kapu alatt,
Innen láncon az ebadta,
Csak kopik rajta a verő nap,
(Nem bánthatja a tyúkjaim;)
Ha odajutok, szüretelek,
Megtérül az öntözött víz,
Egy kicsit barnábban bár, de
Békeszag lesz, az is meglehet...