Egyebek 2.

A kávét feketén, ezt jelenti:
Se tej, se cukor bele semmi,
Goromba, lásd az élet maga,
S nincs, minek is fölös cicoma?
Az élmény töményen a legjobb,
Felébredünk ha kell, legott,
- Élvezeti cikkszámba megy -
Erős kafé, megtisztellek,
Hozzád száll a versike;
Reggelem lendkereke,
Eufória vagy, szívdobogás,
Meghajtasz, ez nem vitás,
Mire kiürül a csésze, bögre,
Kész vagyunk mókuskerékre!

Nem tudom, téged mi hajt, hogy élj?
Talán nincs benne ráció meg érv,
De mielőtt gyűlt bölcsesség s tudás,
Biztos sok második esélyt kaptál.
Az én létem sajna nem tervszerű,
Csupa zárójel, csupa kisbetű,
Ittfelejtett a kiesben valaki,
Hát míg bevégzem, addig bírd ki,
De szittyáz még a bagós szívem,
Nem vágja, hogy kigolyóztak a ruletten,
Nem úgy mint te, csak azért kell éljek,
Az ennengyilkosság halálos vétek,
Egyre kevesebbek a miértek,
Lehajtott fővel az ész továbbmegy...
Majd egy más világban egész leszek!

Kifordul hajtás a földből,
Fajfenntartás ösztöne hív,
Ezért nő és ezért gürcöl,
Növénysejt meg emberszív
Folyton-folyvást robotol,
Kapar magának ahol ér,
Nem tudja, szűkös az akol,
Dudva, pelyva veti szét,
Ember a talpán, aki irtja,
Ugyanis a lét alapja se tiszta,
Mire megadjuk, mit elvettünk,
Már sírba hajlik szegény, ősz fejünk.