megadott szavak 2

/gyötrelem, elpazarolt, várakozás, hétvége, száműzetés, nélküled, miért, kockakövek, büntetés, betűk/  
 
 

 
 
 
hétvége, húsleves illatú
asztali béke
család, gyerek..szeretet
megvan a miértje?
 
büntetés
 
néma betűkbe rovom....
nem...el soha nem mondom
úgyis
nélküledben növesztett a sorsom
 
gyötrelmeit a létnek
a kockakövek közeibe fojtom
 
megfeneklett bennem
már a várakozás
száműzetésben a gyermeki hit
 
elpazarolni rám
néhány új mézes-mázast
hidd el
felesleges
 
azon ami van
nem segít
...s a lesz, a jövő...
tudd, már annak is kitépted szárnyát
 
pedig nem akartam hogy ő is értse Dusán 'bölcsődalát'

http://www.youtube.com/watch?v=UtaXNncEAa0&feature=related
 

/gyötrelem, elpazarolt, várakozás, hétvége, száműzetés, nélküled, miért, kockakövek, büntetés, betűk/ 
 

 
annyi várakozás volt bennünk
amiért büntetést betűkkel fizettünk
együtt jártuk
a sors útjának kockaköveit
 
...köztük ragadt lépések nyomán
 
egymás fejéhez vágtuk...
szavakkal játszottuk, hogy 'kő kövön nem marad'
hogy ezer szilánkra hasad a valódi
s álca mögé szalad a megáll
 
de valahogy mindig kihámoztuk igazságaink
és hétvégére 'tiszta udvar, rendes ház'
meg gyötrelem mentes övezet
Mit keresel itt? -üvöltött rád apám amikor észrevett
 
te olyankor eltűnni látszottál
az út menti fák alatt
ám önkéntes száműzetéseid
leple alól kilátszottál
 
mint a sudár nyír mögül karod
Miért nem takar? - mormogtad
aztán meg előugrottál, s pöröltél
az Öreggel ha kellett
s kelleted a magad hitét
 
mintha nélküled nem foroghatna a világ
mintha csak te...
- elpazarolt idő mondanom
 
hazafelé menet sosem kérdeztél
miért dúdolok idegen melódiákat
s mert kosaramból
mint elveszni készülő darab kilógott...
 
magadra húztad azt a ruhát
mit nem is neked varrtam
azzal védekeztél 'passzos'
 
már azt sem tudtam hogyan rángassam le rólad
mert ha hozzád értem, azt hitted
szeretni akarlak...s fülembe súgtad: zavar a szövet
 
de minek is szövegelek...
bűnös vagyok
talán a várakozásnál, magam kellett volna
azt az inget elgazdátlanítván
rád adnom
 
látod?
most bujkálunk
mint egykor te a nyír mögé
de kilátszó karjaink
már mindenki nézheti...
a nem létezőnek intenek
 
annak
ami nincs
mert sosem lehetett....

/rés ,szandál , válassz ,közök , ruha , együtt , vigyáz , fél , kör , liget /    

kihulltak belőlünk

a tudat éleibe faragott közök 

az idő réseit vissza

már hiába tömködöm 

( túlhordott pillanatokkal terhes év )

...nem vigyáztunk...

 széttartott a két part

s a sok, magunk építette gát 

de szandálom most leteszem

lásd 

és mezítelen talpamon hozzád vitt  lélekkel

( téged sosem zavart egyik sem )  

válassz, itt vagy ott

ligetben vagy kerti kispadon

 éjjel, vagy aranysárgára égő hajnalon 

üljek majd melléd, s meséljem el neked

a futandó tiszteletköröket kihagyva 

hogy nem mentél elég messze...

hogy sosem borított el teljesen az este 

fölém növő sötétje, mert

ruhám redőin ez a beste illat... 

illatod a bross

és hogy…amikor tűje húsomba mart 

és hogy még ég, de már nem fáj

bár 

bevallom,volt hogy féltem

túl hamar kötött meg bennünk a fogadalom 

és ma mégis azt akarom, hiszem és újracsak fogadom:

együtt tartson az

mi örökre szétszakít

Hanna...

Hanka szeme legyen 

közöttünk a 'híd'

http://www.youtube.com/watch?v=OKbY6T8E6sE 

 http://www.youtube.com/watch?v=nQY4dIxY1H4

/rés ,szandál , válassz ,közök , ruha , együtt , vigyáz , fél , kör , liget /

 nem voltál itt amikor….  

s tudom hogy elmúlt a nap

de nem voltál itt amikor szólhattam volna

amikor macskakőközök réseiből újra kibújt az Idő 

amikor a parti sétány tócsái

ugyanúgy mint aznap….úsztatták a félhold kiflijét

mint valami

feleslegessé maradt darabot – elhullt jó falat? 

s szandálom pántja mikor elszakadt… 

pedig ezt is neked adhattam volna

mint már annyi mást 

válassz! – emlékszel, csak ennyit szóltam

s te vittél előbb játékot, majd cipőt, sminkszert, ruhát…

azok már nem együtt öregszenek velem 

Te szépülsz mindtől

azt hiszem

s vigyázom benned velük azt az első

feledhetetlen percet 

mikor a liget fái alatt…

esett.

apró pici hullámkörök futottak szét a felszínen

emlékszem…

csak néztem magam elé, mikor megtudtalak

mikor először hasított belém a:

nem leszel soha többé magad 

s most

amikor újra elmúlt az a nap

nélküledjébe is veled bújtam

magamban mormoltam el aznap

mit ma  hangosan: 

Boldog születésnapot Főnix!

Boldogat!

Emi azt kérdezte hogy írok megadott szavakból ...

hát valahogy így: 

rés, szandál, válassz, közök, ruha,
együtt, vigyáz, fél, kör, liget


olyan, mint egy lélekfonál
benned sarjadó gondolatnyi szál
s te kapsz készen hozzá
gyöngyöket
válassz egyet, s kezd azzal
felfűzheted

mások szavai válnak rajta(d) ékké
réseket, közöket is építs azért közé
vigyázz hogy ne maradjon ki egy sem
teljessége, mint kör lehessen

de ne feledd
legbelsőbb éned
ruhatátlansága kell
hogy az időhomokban versed
ne múló nyom legyen
félelmed, álmod, teljes lényed beletedd

ha együtt van, rázd kicsit össze
tudod, mint Bond az italát
mert ha kevered, talán
féligazság szorul belé
vagy igaztalan szó
mi feldöntené

s nem lenne belőle végül liget
hol az olvasó szandálját letéve
melléd ül, s kicsit maga is
megpihen

 Celtic Woman - The Voice