megadott szavak 2

bájos, huncut, mosoly, finom, titok, kitartó, okos, törékenység, tiszta, ölel



http://www.youtube.com/watch?v=M06Cbp9EqcI


nézd...lassan elalszik a táj
dércsipkés paplant húznak hajnalban fejükre a fák
álomból a fénybe
légbe kapaszkodó ujjaik végén jégszilák
törékenység...titok...csodák

nézd...elaludt benne az a lány
még visszamímeli a hold bájos mosolyát
fényből az álomba
de szeme huncut játékát csillagok őrzik tovább
törékenység...titok...csodák

nézd ...a miénk sarkában kitartó csillanás
lelkünkről finoman legördülő búcsútisztaság
álomból a fénybe
s maradásunkban őrizzük: köztünk járt
törékenység...titok...csodák

nézd...most okos és erős vagyok ...ne lásd
szavakból építek várat ...megnyugvás?...ne bánts
ha félek most ahogy ő sose talán
hisz öleli az ég míg bennünket az idő csupán
törékenység...titok...csodák

jászol, áttetsző, tánc, kapu, méz, lehel, süvölt, cserép, nesztelen
 

mert lelkedbőlből egy szilánk
tovább csillant benne
amikor megszületett
 
s tudom, mekkora kín volt
mikor a sors szikéje által kivésetett
onnantól lettek
örökök a telek, és világűrnyi csend keringett benned
 
s most, hogy az élet áttetsző kapuja utánad bezárul
leheleted megakadt, táncod a zenékből kisántult
és nem maradt ránk csak a jászolremény
összetett kezeinkre hullt könnycseppek
- most miért nem süvölt a szél?!
 
apró kis falu, fehér kápolna
mézvirágok oly régről visszasíró gyermekkor-illata
hószín autó, utolsó kisérő léptek
nesztelenek, pedig mind cserepessé szikkad fájásokat fércel
a rögök fölötti szirmokba
 
s egy percre ott, akkor
úgy nézett rám, mintha
Ágiddá lettem volna

 

http://www.youtube.com/watch?v=ffaYIwEqKq4

rés, szandál, válassz, közök, ruha,
együtt, vigyáz, fél, kör, liget




közökből bújtunk elő
mi ketten
...nem származtunk
csak vetődtünk össze
mint vigyázatlan árnyak a falakon

ma sem vagyunk mások
- ha nem akarom -
felednem kéne tán igaz
hogy volt köztünk kapocs

 
gaztetteink a lét ligete rejti
s kiejti belőlünk hibáink az Idő
temetők csendje
rés

a bokámra égett jelben hordalak
nyáron, ha szandált veszek
mindenki lát
kilátszol belőlem - nem tagadtalak soha

együtt nősz velem
bőrömbe vésődtél ( hiába rejt néha ruha )
én öregszem, se te kisimulsz rajtam
ma is

látod?
félszeim helyett
sírodhoz újra csak

azt a lányt hoztam

körben a vad világ zaja
válassz el tőlük!
fejfádra hajtom hát lelkem titkait
... közökből bújtunk elő...
vigyázatlan árnyak...

mintha...
... nem vagy itt 

http://indafoto.hu/narnia/image/11892449-2a209e7c/user

 (Árnyékból a fénybe/ ... 

fejsze, csenevész, fészek, köröm, sör, elem, rádió, seper, kerítés, anya

aznap a falu határában
rohanóra fogtam, s kerítésedig meg se álltam
emlékszem Rád - az udvart seperted
futó ölelés, s már Erzsikével
az erdőn a fészkeket lestem
alkonyatig voltam vele kacagó gyermek
házadba megtérve körénk nehezült
a néma este

ketten altattuk
szemünk apró szemében az Álmot őrízte
s mosolyoddal körömszakadtik óvtad
- neki ne kelljen
de amint aludt, anyját együtt sirattuk el
velünk fájt távolból a templom kis harangja
a rádió hallgatott - sértett a muzsika

fehér sörhabfellekekt húzott a hajnal
a részegen reszkető lég fölé
- az ég biztos nem tudja
éjjel is csak dorbézolt, mit neki egy élet múlta...
majd mintha mégis, mintha valamit érezne...
vagy a reggellel érkező
szitáló eső nem könnye, csak az elemek játéka lenne?

...
fejszecsattogás vágja fel bennem most a
csenevész csendet
...vagy...
rögök kopognak?
ma Téged temetnek

páncél, kerülget, szédeleg, üres, virul, ásít, kór, messze, vágy, szikra
+
végleg, vés, izmos, társaság, csillogás, távolság, lehetetlen, kimondva, viszont, ölelés

igen, apád fia vagy
ki ha kell maga foltozza sebeit
páncélod minden reggel felöltöd
- hótiszta ing

most kerülget a Sors
és üt mint karate versenyeken
egykorik, kik előre törtek
-messze hányat vitt?

lásd mind csak szédeleg
s égre sikoltja kínjait - üresen cseng mindenik
míg benned virul és tágul a kórtalan hit

csillagok szikráit fested
éjjek sötétjére vággyal - saját kezeid
sosem ásít benned az akarat, hogy másokon segíts

összeszorított fogak mögül
ha mégis felcsendül dalod -mindenkit repít
csendedben meglapulok kicsit
olykor magam is

és nincs akkor lehetetlen, távolság
vagy végleges - csak amire ' Okoska' nevelt
viszont majd amikor ott állsz

ott a virághad felett
és csillogás reszket szemedben
tudd veled leszek kimondva nem
csak a szél lágy ölelésében
s a hideg kő vésetében hagyom ( ismeretlen is érte)
hajnali harmatként könnyeim

mert tudom majd izmos karod
támasz lesz a társaságból aznap sokaknak
- neked mondd ki segít?
mikor elcsuklik benned az Erős
csendedben leszek veled - Itt.