Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
egyedül
narnia• 2013. március 14. 12:22
fény, tenger, kövekben, bíbor, meztelen, könnyek, lidérce, lepel, lebeg, menekül
bíbor lobokat vet az alkony.
a tájon meztelen könnyek a csillagok.
rideg rögökön csusszan a lábom...
- ne tarts velem! ma éjjel kicsit meghalok. -
bennem a sóhajokat ha szűk sikátorok
vad lidérce marja fel...és már testemből
menekülne a tudat: el csak el!
s az éj bársonytengerén már lebegne az álmom
de vöröslő rózsakövekben lázleplet húz rám a tér...
tekinteted fényhűs priznicébe csavarsz
s súgod: sosem hagynálak egyedül én.
narnia2013. március 16. 09:03
http://www.youtube.com/watch?v=oGvz3XxDt eM
dreaming582013. március 15. 20:02
Csodás :)
Olyan igazi PPHT-s Narniás igazgyöngy :)
narnia2013. március 15. 16:48
Köszönöm hogy olvastál Orsolya.
Lanor2013. március 15. 08:24
''tájon meztelen könnyek a csillagok''
Nagyon szép képek!
''- ne tarts velem! ma éjjel kicsit meghalok. -''
gondoskodó intelem... :)
Tetszik a versed... mély érzések, és mégis könnyed.
narnia2013. március 15. 08:21
:)
kapocsi.ancsa2013. március 15. 06:09
:)
narnia2013. március 14. 19:54
Köszönöm a látogatásod 'rienn!
Kedves Sarolta... köszönöm a figyelmed.
dvihallyne452013. március 14. 18:08
Nagyon jó lett!!!Gratulálok!
rienn20202013. március 14. 12:35
Nagyon mély érzések ezek...és borzasztóan jól írtad le!
Gratulálok!