megadott szavak 2

narnia•  2015. augusztus 30. 18:57

toronyórát a szigetlakónak

rétszín kazettás fény az őszi ég,

és pacsirtavágy repítette

kalapod után már lefelé kapsz.


felhőfodorba akadó lépés,

kiforog, a valóság leple

szitakötő szárnya ha megdobbant.


drakula issza mimózák kelyhét,

nyuszi az ordast rég megette,

fehér ló fia bányákban kushad,


s a tájat belengő hűs jelenlét 

lélekkötélbog már kezedben.

apró, bolhányi kattogó percek.


felülsz a párkányra, zizeg a még.

adták, ajándék, csak teneked:

toronyórát a szigetlakónak

 

de mi van, ha elengeded

 

https://www.youtube.com/watch?v=TUClBDZjJyc

 


narnia•  2014. október 14. 21:53

tanítvány-Gyermek

alkalmas, rugós, önrész, porciózik, torkollhat, társulat, kötelező, tanítvány, gesztenye, szeptikus 







tanítvány-Gyermek
( mibe is torklokllhat, ha ...)







Nem voltam alkalmas gyermekednek,
hát tanítványoddá tett a sors.
S most árvádként nézem a hantot.
Egyedül hagytál tanaiddal.
Amikkel szemben szkeptikus vagyok, 
már engedsz is annak maradnom. 
Gesztenyéket nyíló burkokat
hord talpam alá az idő...
s míg az alkony rugós kése 
felpattintja a vöröslő mázt az égre
születsz bennem újra. Felhasadsz 
innentől lélegzetvételeimből.
Mind hozzám porcióz, s kötelező önrészemmé
elegyít. Emlékszem. Nem...már tudom. 
A világ pódium, az ember színész,
az élet játék, kép. Társulatálom
( azt mondták aznap reggel
" elaludtál" ) ...most mindenütt virág.
 Belémébredtél. Az odát ideát. 
Láncosszabad szinonimák.
Nem voltam alkalmas gyermekednek...


https://www.youtube.com/watch?v=y03wwL9rzdI 

narnia•  2013. június 29. 12:11

csontvázdiák szerelmünkről

örvenditek, csipeszes, csácsog, csontvázdiák, csipkegallérban, Belzebubra, költő-vitéz, kátránnyá, aranyaim, vetkezem


csontvázdiák szerelmünkről



költő-vitéz kellene legyek

olyasmi mint Arany. 

tehetséggel megáldott

nem ily haszontalan.

vagy dalos madár

mi csácsog és 

énekétől olvad a táj.

de csak magam vagyok.

aranyaim kócos, suta szavak

ha papírra vetem Belzebubra...mind oktalan.

kevés akár  kátránnyá olvadó aszfaltban a tartás

vagy túl csicsás, mint madeira csipkegallérban egy óvodás ballagás. 

enterek és shiftek közé szorult lebegő szövet

csipeszes szabadon: lélekrege? 

betűk. örvenditek-e ha veletek róla írok? vagy érdektelen? belőletek ezer van... és születnek sorok

szerte földön egen értőbb írástudók tolla nyomán...

költő-vitéz kellene legyek

hogy megmutassam versben szerelmünk csontig

vetkezem, mint más is

de nem. ami a miénk már legyen örök talány... 

nem baj ha nem őrzi vers

csak pixelhibás diák




narnia•  2013. június 29. 11:29

míg ti ( mások ) majd

örvenditek, csipeszes, csácsog, csontvázdiák, csipkegallérban, Belzebubra, költő-vitéz, kátránnyá, aranyaim, vetkezem 

 

 

 

míg ti ( mások ) majd

 

 

 

el’ fel’ és még ki tudja hogyan

örvenditek a nyarat

mi megnézzük ahogy hajnalonta

harmatszőtt csipkegallérban állnak a zempléni fák

nem bánjuk azt sem, ha  téridőből kiszakadva

talpunk alatt kátránnyá mázgásul a haladás

és a Holt-ág neszei közt elér a : sehova tovább.

ti ( mások ) oly sokat problémáztok ezen:

„ hőségriadó, árnyéban is…” és

költő-vitéz létetek sorokat csácsog

míg mi köröttünk csak „ hallgat a mély”

én fotózok ( sok sikeretlen. beállítás, élesség

kellene a két kéz… de el nem veszem kezéből.

Belzebűbra…nem. nem érnek annyit a pillanatról

megmaradó csontvázdiák hát levetkezem magamról a fotóst

és elmerülök.)

míg ti majd el’ fel’ és még ki tudja hogyan örvenditek a nyarat

nekünk „ búzatáblák aranyán fut a van”

és negatívok csipeszes sora alatt

mosolygunk: ez is fényt kapott…van életlen fókusztalan

pixelhibás, szürke, van amin már így is látszik a homály.

nekünk abban a legnagyobb öröm. aranyaim e képek.

míg mások elvesznek egy-egy sorközön.

 

narnia•  2013. június 23. 12:39

szinonímametszeteken rubinkövek


 

merném, csillagoknak, gyorsabban, rubinkövek, megpihenni, 

 

gyönge, hányszor, didergő, rebbenéseit, hosszasan.

 

 


 

szerteszét már túl sok a csillogás.

 

a csillagoknak elég az éj. 

 

szeretek olvasni, hosszasan merném ecsetelni miért

 

de a sok betűbába közt úgyis gyorsabban elvész a gyerek

 


 

ó hányszor ültem le didergő sorok közé megpihenni

 

vagy csak úgy, csak érezni hogy még élek

 

felfogni a rám zuhogó időtlenséget

 


 

Virágod sorait nagyon szerettem

 

megismeréseket adtak ...emberközelt.

 

( hiányoznak is ) rebbenéseit idézték

 

a hópihés télnek, a bazaltlépcsőknek a Zemplénben ahol Ő és én...

 


 

ünnep? ma mindenfelé gagyi tömegcikk

 

már akciósan is kapható ( gyönge )

 

ráaggatott masniktól fuldoklik a bolygó

 

nincsen szükségem egyre sem

 

az enyém gyermekeink mosolyán lakik ...és 

 

velem tart a ködökön is túlra kéz a kézben 

 

évek óta már tele vannak vele a pixelhibás fotók

 


 

amikre mi írjuk a szépet

 

arra költők alkotnak : szót

 

te is elköltöd a rég nem használt kabát

 

zsebében talált aprót...és jobban örülsz tán 

 

mint a sztaniolzizegős krémlikőrös máznak

 

amit csak úgy kapsz...az a varázslat

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom