baramara blogja
MũvészetKettős-látás (játékra)
Vakok világában én vagyok a látó,
létem a fényen túl keresi
a ki nem mondottakat,
ahogy a sima papír mögött
ébred az öntudat. Látom, ahogy
a színes vonalak némasága
megmutatja plasztikus alakodat,
gesztenye hajfonatod omlik
vállad ívére, majd, ahogy
hátranézel némán, kíváncsian,
s érzem, így pasztellben nagyon fázol…
ezért még egy kis lila kell oda
a szájad szögletébe,
amit csak én láthatok,
és tudom, arra gondolsz:
mikor lesz már egy kis szünet –
amit máris adok,
hogy e szép modell,
ott a hokedlin ülve, zsibbadt
lábait mielőbb kinyújthassa végre.
Lesz még? (vers-videó)
Egy év…(egy dal)
Az élet megáll, és nincsen több tánc.
Föld alá temetett ezernyi vágy.
Hiába hittem, hogy van még remény,
ami volt mind meghalt ez év telén…
Az élet még forog, de már nélkülem,
szívemet megölte a szerelem.
Hitemet vesztettem, s tanultam én.
Senkinek ne higgyél, ó, ne higgyél!
Csalóka ábránd a hű szerelem,
szép szavak elvették, jaj az eszem.
Mégis szép volt, és emlékezem,
ennyi volt nékem az életem.
Ennyi volt az életem…
Budapest, 2015. szeptember 11.
Tudod te, milyen az? (legújabb vers-videóm)
Rozella verse alatti zene ihlette :)
https://www.youtube.com/watch?v=cO-ek6BkBi0
Szavak nélküli vers (kérek véleményt, kritikát)
Budapest, 2015. július 20.