Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Karomban
baramara• 2016. december 20. 23:31
Karomban tartottalak,
amikor támasz kellett.
A szememben csillagok gyúltak,
amikor álomra hajtottad fejed.
A szívemben védtelek,
hogy ne fájjon az éj,
lelkemmel magamhoz
sóhajtottalak, és te megjöttél.
De menni akartál, hát karom engedett.
Szememben könnyek kísérték léptedet.
Szívemben még ott vagy,
onnan senki el nem vehet.
Ha fáj olykor az éj,
érzem ölelésed, érzem a lelkedet.
Budapest, 2016. december 20.
Törölt tag2016. december 23. 11:45
Törölt hozzászólás.
baramara2016. december 22. 23:57
@A.K.: hm.. én nem szólok
Törölt tag2016. december 22. 15:48
Törölt hozzászólás.
baramara2016. december 22. 12:04
@A.K.: Igen, a muzsika, a zene az, amit meg kell hallani. Csodás, gyógyító hatása van. Köszönöm a véleményed, kedves A! :)
Törölt tag2016. december 21. 23:44
Törölt hozzászólás.
baramara2016. december 21. 23:00
@Paula.S.Tizzis: Köszönöm!
Paula.S.Tizzis2016. december 21. 22:54
Gyönyörű sorok...
baramara2016. december 21. 22:03
@Kicsikinga: Köszönöm, Kingácska! De ne sírj! viszont ölelésem! :)
baramara2016. december 21. 22:02
@atelk: Köszönöm szépen!
baramara2016. december 21. 20:42
@csillogo: @erzsebet10:
Köszönöm, hogy itt jártatok!
baramara2016. december 21. 20:42
@skary: Ja-ja! A korral jönnek a bajok! :)
baramara2016. december 21. 20:41
@Ernest: Köszönöm!
merleg662016. december 21. 20:15
Nagyon szép!
Kicsikinga2016. december 21. 18:58
Nagyon megértve ölellek át most, és egy jó nagyot sírok.
atelk2016. december 21. 18:01
De szép!
erzsebet102016. december 21. 07:49
Szép! :)
csillogo2016. december 21. 07:46
Szép, szomorú...
skary2016. december 21. 05:44
igen az én koromban
Ernest2016. december 21. 01:50
Szép! :)