szantoistvan blogja

A racionalista materializmus térnyerését nemcsak az ökumenizmus szervezkedései által egyeduralomra jutó, a protestantizmus és az Iszlám fölé kerekedó Római erőnyerés szorította vissza, hanem természetfeletti csodáival naponként meghökkentő spiritizmus is. Dynamo,  Uri Geller és mások természetfeletti inter és transszenzualitással kieszközölt látványai felette állnak a mai tudomány eszközeinek. Az egy millió képkocka per másodperc sebességgel fényképező szobányi berendezés nem volt képes a jelen sem lévő Uri Geller kanálgörbítési fázisait nyomon követni. Ne csodálkozzunk azon, ha az univerzum alapjainak kérdéseiben felvetett ontológiai, jöbb szó hiján az elméleti fizika területére sorolt külső megfigyelésből származó elméletekkel nem tudunk mit kezdeni. de ettől még a sorsunkkal kell kezdeni valamit. Létezik-e Isten vagy nem? Ha létezne, akkor súlyos erkölcsi felelősségünkkel nézünk szembe. Ha nem létezne az végzetes lenne az emberiség számára mert mértékadó filozófusok is nyilatkozták, hogy "rajtunk már csak egy Isten segíthet". Ezért én körbejártam ezt a határozottan elkerülni kivánatos területet, és az emberi sorskérdések szemrevételezésén keresztül látom azt, hogy mi az, ami egy jobb sorsra érdemes emberből  ekkora fiziológiás és értelmi eltorzulást vihet végbe; 

ezeket a leellenőrizhető pontokat szeretnám közreadni.

1. Stephen William Hawking  1942. január 8 (Oxford, Anglia) Meghalt 2018. március 14-én (76 évesen) Cambridge, Anglia Nyughely Westminster Abbey.

2. EGW: „Sajnos az emberek ritkán ismerik fel az őket üldöző gonosz mögött saját választásuk, döntésük következményeit.”

3. Sors és egészség :

Napjainkban mintha felértékelődni látszana az egészség értéke, ami nem is csoda, hiszen a boldogság alapvető feltétele, hogy egészségesek legyünk. Talán az orvostudomány rohamos fejlődése, a diagnosztikai eszközök, és egyéb gyógyászati segédeszközök fejlődése, és az ezzel járó minőségbiztosítás, az egyre bővülő gyógyszerválaszték, drágábbá tette az egészségügyi ellátást. Ez is hozzájárult az egészség jobb megbecsüléséhez, és némileg fontosabbá tette testünk karbantartását és védelmezését. Hozzá lehet tenni, hogy az egészségünket fenyegető veszélyek is súlyosbodtak, és divat kihívni magunk ellen a sorsot extrém sportok űzésével is, meg persze az anyagiakért való harcban a foglalkozási ártalmakat szinte figyelmen kívül hagyjuk.

A médiák is serényen igyekeznek figyelmünket serkentgetni az egészségünk megőrzésére, számos iparág jött létre abban a reményben, hogy az egészégből üzletet is lehet és kell csinálni. Az is igaz, hogy nagy a hangzavar ezen a területen. Egymást igyekszik túlharsogni a természetgyógyász, a csodadoktor, a magánklinika, és a welness hétvége. Nagy csoda, ha ebben az információáradatban értelmes rendet tudunk kialakítani.

A hétköznapok embere többnyire stereotip válaszokat ad az egészségügyi problémákra a „valamiben csak meg kell halni” beletörődő lelkiállapottól kezdve egészen a hipochondriáig a betegségektől való beteges félelemig bezárólag, de olyan is akadt, már aki az eutanáziát választaná inkább, mint az egészségügyi intézményekben való időtlen kiszolgáltatottságot.

De ténylegesen mit tehetünk egészségünk érdekében? Tehetünk-e egyáltalán valamit?

Az embereket három csoportba sorolhatjuk: egészségesekre, állandó ellenőrzésre szoruló betegekre és klinikai kezelésre szorulókra. Az ember egészsége pedig vagy betegsége és annak lefolyása, (gyors vagy krónikus), gyógyulása, az ember életkora és munka illetve alkotóképessége igen sok körülménytől függ, de mindezeket hat alapvető tényező által foglalhatjuk össze:[1] Brechmann: az ember és a biológiailag aktív anyagok p.101

1. Genetikai tényezők, amelyek a jó része a születéssel már kialakulnak, és az esetleges károsodások (mintegy 3000 génkárosodásra visszavezethető betegséget ismerünk) költséges gyógykezelésekkel javíthatók, vagy a tünetek mérsékelhetők. Általában az a felfogás uralkodik ezekkel a betegségekkel kapcsolatban, hogy nem tehetünk ezek ellen semmit, pedig vannak szerzett génkárosodások is, és ezeket elkerülhetjük, sőt, megelőzhetnénk születendő gyermekeink károsodott génekkel való terheltségét is, ha néhány alapvető szabályt betartanánk. Néhány ilyen tanács: Dohányzás és az alkohol, füstölt hús és sajt, nitrites pác-sóval kezelt konzervek kerülése, a városi levegőtől való tartózkodás, /nitrogénoxidok és ózón mutagén (genetikai változásokat, mutációt generáló) teratogén (fejlődési rendellenességeket okozó) szerepe. A nikotin még a passzív dohányzás által is mérgez. Az embrió sejtfalán áthatolva idegen anyagokkal átkódolhatja a magzati kromoszómákat. Egyes vírusok nemi úton terjedve is kifejtik teratogén hatásukat (HPV, HIV.stb…) Ezeknek az ismereteknek a jelentőségét, csak egy sérült gyermek nevelésével járó gondok és nehézségek tudják beláttatni. Ha már van egy genetikai károsodás, azzal együtt lehet élni de gyógykezelni is lehet többet, némelyikének kezelése igen költséges, és vannak gyógyíthatatlanok is. Egy ilyen létező károsodásért nem vagyunk felelősek önmagunk és a környezetünk felé, de az ezután következő összes többiért már nem vagyunk ilyen ártatlanok, legfeljebb tudatlanok lehetünk, de ma már mindenki sokat tehet saját maga fölvilágosultságáért, illetve környezetének felvilágosításáért is, ha nem is éppen hálás ez a szerep.

2.   Társadalmi, gazdasági tényező. Sok függ a lakosság életszínvonalától, hogy megengedheti-e magának, hogy törődjék egészségével, és hogy eljutnak-e hozzá a betegség elkerüléséhez szükséges információk, nagyon sok a hiányosság a preventív egészségnevelés területén. Az orvostudomány fejlődése olyan utópisztikus elvárásokat élesztgetett a modern világban, hogy egyszer csak eljutunk a tudomány olyan fejlettségére, hogy minden betegséget egyetlen erre a célra megfelelő pasztillával tudunk majd gyógykezelni. Ezzel szemben a valóság kijózanító? Az orvostudomány fejlődése magával hozta azt a felismerést, hogy ha bármely állatfajnak annyi betegsége volna, mint a teremtés koronájának, már réges régen kipusztult volna, fenn sem maradhatott volna. A gyógykezelés nem olcsó és ráadásul a társadalom többi egészséges, vagy többé-kevésbé egészséges  tagja fogja megfizetni, és a betegségeinkkel járó többletterheket is ők viselik, míg nekünk a nyögés és panasz jut osztályrészül, addig a többi ember is körülöttünk velünk szenved.

3.         Táplálkozási tényező. Bizonyos tápanyagok, vitaminok, mikro és makro elemek (esetleg rejtett) hiánya, vagy egyensúlyuk hiánya az elégséges táplálkozás mellett is betegségeket idézhet elő csökkentve a szervezet ellenálló és adaptációs (alkalmazkodó) képességét. A táplálkozás divatjai ellenében a józan egészségvédő ételek választása pedig sajátos nevelési, szoktatási és önuralmi feladat. A jövő táplálkozási válságára való tekintettel ajánlatos lesz  önmagunk izlés-nevelésére felkészülni, hogy olyan táplálékot is legyünk készek elfogadni, vagy kreatívan létrehozni, amely akár a környező gyomnövényekre és egyszerű elkészítési módokra épülhet. (Kérem vegyék tudomásul, hogy ez nem vicc.)

4.      Toxikológiai faktor alatt nemcsak a szokásos ipari vagy háztartási ártalmakat értjük, hanem a környezet mind gyakoribb elszennyeződéséből eredő károsodásokat, amelyek nem is mindig azonnal fejtik ki hatásukat, hanem hosszabb lappangási idő után. Több mint 10 000 biológiailag aktív anyaggal érintkezhetünk közvetlenül. És számos ismeretlennel is, mert csak a Duna vizéből 160 ismeretlen összetételű anyagot találtak (1985-ös adat). A kémiai károsodások nemcsak a munkásokat, (fontos megemlíteni a mellőzött ipari munkavédelmi eszközöket, és az eltitkolt hatásmechanizmusú vegyi anyagok forgalmazását és véletlen, vagy szándékolt természetbe ürítését) hanem a család minden tagját veszélyeztetik (legyünk különös tekintettel a gyerekekre is).

5.     Farmakológiai faktor. Egyre több ember egyre több gyógyszert szed. Régebben nagyon kevés olyan gyógyszer volt, amely a mikroorganizmusokra, az élő kórokozókra hatott, így a betegségekből felgyógyultakban immunitás alakult ki. A kemoterápia százmilliókat ment meg, és szolgáltathat ki ugyanakkor egy mutálódó baktérium vagy vírus okozta világjárványnak, mert gátolja a szervezet védekező apparátusának együttműködését. És ehhez a területhez az immunitás és autoimmunitáshoz kapcsolódik majd a történet, amiért mindezeket el szerettem volna mondani.

 6. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el az utolsó a pszichológiai és mentális tényezőt, amely nagyon sokban befolyásolhatja a betegség gyógyulását, illetve akár az elkerülését is. Ide tartozik a megélt stresszhelyzet levezetése, feldolgozása, a tanulás és tanítás képessége, illetve a tudományos gondolkodásra való hajlam kiépítése és az érdeklődés fenntartása. Sőt a gyógyulásban hatásos lehet még az úgynevezett NLP (neurolingvisztikai programozás), valamint a vallásos hit is.

Minden itt felsorolt tényező egy időben hat a szervezetre, és amíg külön-külön egyik tényező sem váltja ki esetileg az egyes betegségeket, de összességükben és együttes hatásukban terhelésnek teszik ki a szervezet alkalmazkodóképességét és a hosszantartó hatás akár betegséget is okozhat. Ugyanakkor az egyes tényezők mértéke eltérő lehet. Az ember akkor lehet egészséges, ha együttes hatásuk nem lépi túl a szervezet tűrőképességét. Általában az a helyzet, hogy a néhány különböző egészségkárosító faktor legyengíti a szervezetünk alkalmazkodó képességét, és ezután jön egy iatrogén (másodlagos) felülfertőződés valamely baktériummal, vagy virust követően, és mi kezeljük magát a fertőzést antibiotikummal, de a megelőző egészségkárosító faktorok együttes hatását nem vesszük figyelembe. Nem változtatunk életmódunkon, ott maradunk az egészségkárosító munkahelyen, túlhajtjuk magunkat, ártalmas anyagokkal tömjük magunkat, és noha meggyógyulunk az előző betegségből, de mindjárt követi egy másik baktérium, vagy egyéb és kezdhetjük az egészségünkért való harcot elölről.

„Az élő rendszerek hasznos munka végzésére képes disszipativ[2](termodinamikai folyamatokban a felhasznált energia visszafordíthatatlan kinetikai energiává való átalakulása hővenergiává), lágy rendszerek. Lágy rendszereknek nevezzük azokat a disszipativ rendszereket, amelyekben a felvett energia irányított átalakulása nem szilárd fázisban megy végbe. A gépekben és a mesterséges kibernetikai rendszerekben a munkavégzés és az energiaátalakulás folyamatai, azok szabályozása… szilárd fázisban megy végbe. Az élő szervezetekben ezzel ellentétben a folyamatok és azok szabályozása, az energiaátalakulás és a munkavégzés vizes fázisban, kémiai reakciók útján megy végbe. Az élő rendszerek lágy, míg a gépek az automaták kemény rendszereknek tekintendők. A munkavégzés irányítása történhet visszacsatolással,… külső vagy belső (pl. genetikai ) program által történő irányítással, … vagy a kettő kombinációjával. Az élő rendszerek szabályozott és vezérelt rendszerek.”[3] (Csaba György: Biológiai szabályozás p.37)

Címképünkön a Golgi készülék látható, mint olyan sejtszervecske, amelyben a (jól látható a sejtmag DNS-e) közvetlen közelében a  fehérjeszintézis vezérlése történik, a szekréció lehet akár hormon is, amely a test más részén lévő szerveinket „irányítja”. A képződő fehérjék az oszlopon, a ciszternákon áthaladva átalakulnak. Láthatjuk, hogy mennyire nem egyszerű folyamat ez. Egy átlagos emlős sejtjében egy oszlopban lehet 5-6 ciszterna, míg egy növény vagy egy alacsonyabb rendű állat sejtjében gyakran 20 vagy ennél is több található.

Ahhoz, hogy egy élőlény fenntarthassa magát meg kell tudni védenie magát minden külső káros hatástól, mert az úgynevezett milieu interieur (belső környezet) nem változhat. Állította Claude Barnard, nagy fr. élettantudós.[4] (Selye János: Stressz distressz nélkül p.32)

Selye kimutatta, hogy a szervezetünk mindenféle megterhelésre sztereotip (változatlan és ismétlődő) választ ad legyen az vérveszteség, vagy láz, vagy súlyos rákbetegség. Ezt nevezte általános adaptációs szindrómának, három szakaszt különböztetett meg. Először jön az alarm reakció, amelyben a veszélyeztetés esetén még az ellenanyagok mennyisége a szokottnál levesebb, de hamar kialakul az ellenállóképesség normális szintje, amelyben az ellenanyag-termelés a maximumon van, de egy idő után bekövetkezik a szervezet „kifáradása” és az ellenanyagok képződése egy kritikus szint alá csökken, a szervezet megadja magát és elpusztul. Ezt a folyamatot az agyalapi mirigy, a hipofízis indítja el, 7 különböző hormont, ezek között van növekedési hormon és menekülési hormon, amely felkészíti a szervezetet a szokottnál nagyobb erőfeszítésre. „Fiziológiai és klinikai tapasztalatok hosszú sora bizonyítja, hogy környezeti hatások a célmirigyek, nemi mirigyek, mellékvesekéreg, pajzsmirigy szekrécióját jelentősen befolyásolják.”[5] (Bálint Péter: Orvosi élettan vol. II. p.507. ) „Emocionális ingerek emberben az ADH-secretiót (a vérnyomást azáltal emeli meg, hogy először hirtelen vérnyomásesést produkál a vese tubulusok pórusainak megnyitásával, tehát a vérnyomás lecsökken, majd az ellenreakció után megemelkedik) 5-10mE/órára emelkedik.”[6](Bálint P. p.513.)

Most engedjük kicsit szabadjára a képzelőerőnket és lazítsunk: Egy macska ballag az úton, meglát egy a dolgát a bokornál végző kutyát. Számunkra mindebben nincsen semmi drámai. Mondhatni ez egy banális jelenet. Nem így áll ez a macskánknál. Biztos láttunk már hasonlót és nem tűnt fel, de azért most felhívom erre a T. Halgatóim figyelmét: A macskában viharos fiziológiai változásoknak lehetünk hétköznapi tanúi. A macska szemein keresztül érkező ingerhatásra a békés bóklászásnak egyszerre vége szakad. Összes szál szőre az égnek mered, farka megvastagszik és ugrásra készen figyeli az eseményeket. Szerencsére a kutya figyelmét továbbra is leköti a bokor töve, így a macsek egyelőre nincs nagyobb veszélynek kitéve. De testében a hormonális változások viharos gyorsasággal fejlődnek tovább. A mellékvese üzenetet kap az agytól, azonnal adrenalint a vérbe, a pulzus megemelkedik, az anyagcsere fokozódik, a zsírok bomlása és továbbontása az energiaraktárakból megkezdődik, hogy mire a helyzet veszélyessé változik, amelyet most már az agy fokozottabban ellenőriz a szemeken keresztül az izmok számára a szükséges szőlőcukor (az izmok üzemenyaga), - még nem tudni mennyire lesz szükség készenlétben legyen.

Sajnálatos hogy nagymamám súlyos autoimmun betegsége, a konfliktusokhoz szokott házasság, a gyakori stresszhelyzeteinek következményeképpen alakulhatott ki. A fent említett folyamatok nem állnak meg félúton, hanem minden egyes alkalomkor levezénylik a pánikreakciót. A mellékvesekéreg hormonja az adrenalin serkentő hatását kifejti a pajzsmirigyre, amely fokozottabb anyagcserére ösztökéli a szervezetet, így relatív hipertireózis (pajzsmirigy-túlműködés) jön létre, „fokozott reflexingerlésekkel emocionális instabilitást okoz” (i.m.553old). Súlyosbítja a helyzetet, hogy a hormonok, rendkívül kis mennyiségben ható anyagok, és egyensúlyuknak kicsiny megváltozása felboríthatja a kényes egyensúlyt. „ A hatás az mRNS (hírvivő ribonukleinsav) és a cAMP (ciklusos adenosin-monofoszfát, az ATP körfolyamat része a sejtek energiatartalékai) és ezen keresztül a fehérjeszintézis fokozódik. A fokozott fehérjetermelésnek része lehet abban, hogy a tímusz (csecsemőmirigy) eredetű límfociták egyes fehérjéket test idegennek ismernek fel, és a rheumatioid arthritisszel kombinált, fokozott fehérjetermelés megalapozza a kötőszövet folyamatos zsugorodását a kollagenózist. Nagymamám végtagjain, kéz és lábujjain a bőr kifényesedett, elvékonyodott, felfekvésszerű fekélyek (ulcus trophicus) keletkeztek a talpán. Sarkán és lábujjain iszonyatos szenvedést okozva rohamszerűen, (a fekélyeken át a testnedv jelentős elszivárgása elektrolitdeficithez vezet).

„A rheumatoid arthritisz nem csupán az ízületek betegsége és patogenezise (kialakulási útja) alapján az autoimmun betegségek közé sorolt collagenosisok egyik formája. Endokrin (belső elválasztású mirigyek, hormonháztartással összefüggő) zavaroknak is conditionáló szerepük van a kórfolyamatban.[7]” (Endes Pongrácz: Pathológia vol II.p.784)

Nagymamám a betegséget több mint öt évig viselte kétség és remény között ingadozva.

Selye János a stressz kezelésére a hála filozófiáját dolgozta ki, amivel enyhíteni lehet a distresszt, amely káros és pusztító hatású. Az érzelmek irányítása, akár gyógyhatású is lehet, de mindenesetre elkerülheti az ember a tartós idegesség, a depresszió miatt az endokrin rendszer instabilitását.

„ Úgy vélem, hogy azok a törvények, amelyek a sejtek és szervek szintjén érvényesek, egy természetes életfilozófia forrását is képezhetik, amely az emberi magatartás szabályait tudományos alapokra helyezheti. Legnagyobb meglepetésemre ez a rövid kalandozás a stressz orvosi problémáitól aránytalanul nagy érdeklődést keltett a pszichológusok, szociológusok, antropológusok és a különböző vallások papjainak körében. Postámban legalább annyi levél foglalkozott a hála filozófiájával, mint azokkal a sokkal kézzelfoghatóbb orvosi problémákkal, amelyekről a könyvben írtam, sőt felkértek, hogy fejtsem ki ezeket a gondolatokat templomokban, zsinagógákban és különféle társaságokban… „[8] (Selye János: i.m. p.19.)

Mivel a racionalizmus által megfertőzött tudományos világ nem érzékelhette hogy a lelki folyamatoknak meghatározott pathológiája van, így nem érzékelte Selye János felfedezésének jelentőségét, és az orvosi etika tudománya egy olyan holtágnak bizonyult, amelyben a farmakológia piaca nem nyerhetett mozgási területet. A tudományt pedig közismerten a piac irányítja, a piacot pedig a politika.

Nagyobb sikerrel kecsegtettek az u.n. divatbetegségek gyógyításának kutatása, (rákkutatás, AIDS, aztán a HIV.  és most újabban a genetikai károsodások,stb…) így a pszichoszomatikus és szomatopszichikus összefüggések kutatására már nem maradt sem lelkesedés, sem pénz. De az egyre növekvő számban kialakuló és gyógyíthatatlannak bizonyuló autoimmun betegségek veszélyeire és annak megelőzésének egyik lehetséges módjára az egymás megbecsülésére, és bátorítására, lelkesítésére mint el nem ismert és fel nem fogott mentálegészségügyi szükségleteinkre ilyen módon szeretném felhívni a T. Hallgatók és ... az Olvasók figyelmét!

(Szántó István)

(Anna lányomnak a Pécsi Tudomány Egyetem  ifjúságvédelmi tagozatára megrendelt szorgalmi dolgozata.)

4. 1963-ban, 21 évesen Hawkingnál a motoros neuronok betegségének korai, lassan fejlődő formáját diagnosztizálták, amely fokozatosan, évtizedek alatt megbénította.[20][21] Beszédének elvesztése után egy beszédgenerátoron keresztül kommunikált, kezdetben egy kézi kapcsoló segítségével, végül pedig egyetlen arcizmot használva.[22]

Hawking tudományos munkái közé tartozott a Roger Penrose-szal folytatott együttműködés az általános relativitáselmélet keretében a gravitációs szingularitási tételekkel kapcsolatban, valamint az elméleti előrejelzés, hogy a fekete lyukak sugárzást bocsátanak ki, amit gyakran Hawking-sugárzásnak neveznek. Kezdetben a Hawking-sugárzás ellentmondásos volt. Az 1970-es évek végére és további kutatások publikálása után a felfedezést széles körben elfogadták, mint az elméleti fizika jelentős áttörését. Hawking volt az első, aki kidolgozta a kozmológia elméletét, amelyet az általános relativitáselmélet és a kvantummechanika egyesítése magyaráz. Erőteljesen támogatta a kvantummechanika sok világra kiterjedő értelmezését.[23][24]

Hawking számos népszerű tudományos munkával ért el kereskedelmi sikereket, amelyekben elméleteit és általában a kozmológiát tárgyalta. Az idő rövid története című könyve rekordhosszúságú 237 hétig szerepelt a Sunday Times bestsellerlistáján. Hawking a Royal Society tagja volt, a Pápai Tudományos Akadémia élethosszig tartó tagja volt, és megkapta az Elnöki Szabadságérmet, az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetését. 2002-ben Hawking a 25. helyre került a BBC 100 legnagyobb brit szavazásán. 2018-ban, 76 éves korában hunyt el, miután több mint 50 éven át szenvedett motoros neuron betegségben.[9]

5. [1] Az amiotrófiás laterálszklerózis (angolul: amyotrophic lateral sclerosis , rövidítve ALS), motoros neuronbetegség avagy Lou Gehrig-betegség, a köznyelvben gyakran csak „idegsorvadásos betegség” a motoneuron-betegségek (MND) leggyakoribb fajtája, amikor a központi idegrendszer mozgató idegsejtjei pusztulása következtében izomsorvadáasok jönnek létre testszerte. Kivétel a szívizom és a szemmozgató izmok.

6. Fotók: https://eu.usatoday.com/picture-gallery/news/2018/03/06/stephen-hawking-through-the-years/75574310/

7. Tudománytörténet/eszmetörténet.Hawking tudományos munkái közé tartozott a Roger Penrose-szal folytatott együttműködés az általános relativitáselmélet keretében a gravitációs szingularitási tételekkel kapcsolatban, valamint az elméleti előrejelzés, hogy a fekete lyukak sugárzást bocsátanak ki, amit gyakran Hawking-sugárzásnak neveznek. Kezdetben a Hawking-sugárzás ellentmondásos volt. Az 1970-es évek végére és további kutatások publikálása után a felfedezést széles körben elfogadták, mint az elméleti fizika jelentős áttörését. Hawking volt az első, aki kidolgozta a kozmológia elméletét, amelyet az általános relativitáselmélet és a kvantummechanika egyesítése magyaráz. Erőteljesen támogatta a kvantummechanika sok világra kiterjedő értelmezését.[23][24]

csatlakozik a főiskolai hajóklubhoz, a University College Boat Clubhoz, ahol egy evezős legénységet irányított.[60][61] Az evezős edző akkoriban megjegyezte, hogy Hawking vakmerő imázst ápolt, és a legénységét kockázatos pályákon irányította, amelyek hajók megsérüléséhez vezettek.[

Hawking becslése szerint körülbelül 1000 órát tanult az oxfordi három év alatt. Ezek az elképesztő tanulási szokások kihívást jelentett a döntőben való részvétel, és úgy döntött, hogy csak elméleti fizika kérdésekre válaszol, nem pedig tényszerű ismereteket igénylő kérdésekre

Hawking aggódott amiatt, hogy lusta és nehéz tanulónak tekintik. Így, amikor a viva-n arra kérték, hogy írja le a terveit, így válaszolt: "Ha megajándékozza az elsőt, akkor

Cambridge-be megyek. Ha másodikat kapok, Oxfordban maradok, ezért remélem, hogy elsőt ad. [64][66] Nagyobb tiszteletnek örvend, mint hitte; ahogy Berman megjegyezte, a vizsgáztatók "elég intelligensek voltak ahhoz, hogy rájöjjenek, valakivel beszélnek, aki sokkal okosabb, mint a legtöbbjük"

Hawking első éve doktoranduszként nehéz volt. Kezdetben csalódottan tapasztalta, hogy Dennis William Sciamát, a modern kozmológia egyik megalapítóját bízták meg felügyelőnek, nem pedig a híres csillagász, Fred Hoyle-t [69][70], és úgy találta, hogy matematikai képzettsége nem volt megfelelő a munkához az általános relativitáselméletben és a kozmológiában.[71] Miután motoros neuronbetegséggel diagnosztizálták, Hawking depresszióba esett – bár orvosai azt tanácsolták, hogy folytassa tanulmányait, úgy érezte, ennek nincs értelme.[72] Betegsége lassabban fejlődött, mint azt az orvosok előre jelezték. Noha Hawking nehezen járt támogatás nélkül, és a beszéde szinte érthetetlen volt, a kezdeti diagnózis, miszerint csak két éve van hátra, alaptalannak bizonyult. Sciama biztatására visszatért munkájához.[73][74

Hawking akkor kezdett hírnevet kiépíteni a ragyogása és a pimaszsága, amikor 1964 júniusában egy előadáson nyilvánosan megtámadta Fred Hoyle és tanítványa, Jayant Narlikar munkáját.

Hawking első éve doktoranduszként nehéz volt. Kezdetben csalódottan tapasztalta, hogy Dennis William Sciamát, a modern kozmológia egyik megalapítóját bízták meg felügyelőnek, nem pedig a híres csillagász, Fred Hoyle-t [69][70], és úgy találta, hogy matematikai képzettsége nem volt megfelelő a munkához az általános relativitáselméletben és a kozmológiában.[71] Miután motoros neuronbetegséggel diagnosztizálták, Hawking depresszióba esett – bár orvosai azt tanácsolták, hogy folytassa tanulmányait, úgy érezte, ennek nincs értelme.[72] Betegsége lassabban fejlődött, mint azt az orvosok előre jelezték. Noha Hawking nehezen járt támogatás nélkül, és a beszéde szinte érthetetlen volt, a kezdeti diagnózis, miszerint csak két éve van hátra, alaptalannak bizonyult. Sciama biztatására visszatért munkájához.[73][74] Hawking akkor kezdett hírnevet kiépíteni a ragyogása és a pimaszsága, amikor 1964 júniusában egy előadáson nyilvánosan megtámadta Fred Hoyle és tanítványa, Jayant Narlikar munkáját.[75][76]

Munkájában és Penrose-zal együttműködve Hawking kibővítette a doktori disszertációjában először feltárt szingularitási tétel fogalmát. Ez nemcsak a szingularitások létezését foglalta magában, hanem azt az elméletet is, hogy a világegyetem szingularitásként indulhatott ki. Közös esszéjük a Gravity Research Foundation versenyének második helyezettje volt 1968

1970-ben Hawking feltételezte a fekete lyukak dinamikájának második törvényeként ismertté vált dolgot, miszerint egy fekete lyuk eseményhorizontja soha nem csökkenhet kisebbre.[90] James M. Bardeennel és Brandon Carterrel a fekete lyukak mechanikájának négy törvényét javasolta, analógiát vonva a termodinamikával.[91] Hawking bosszúságára Jacob Bekenstein, John Wheeler végzős hallgatója tovább ment – és végül helyesen – a termodinamikai fogalmak szó szerinti alkalmazásán

Hawking első könyve, a The Large Scale Structure of Space-Time, amelyet George Ellisszel írt, 1973-ban jelent meg.[97] 1973-tól kezdődően Hawking a kvantumgravitáció és a kvantummechanika tanulmányozásába kezdett.[98][97] Ezen a területen végzett munkáját a moszkvai látogatás, valamint a Jakov Boriszovics Zeldovicsszal és Alekszej Sztarobinszkijjal folytatott megbeszélések ösztönözték, akiknek munkája kimutatta, hogy a bizonytalansági elv szerint a forgó fekete lyukak részecskéket bocsátanak ki.[99] Hawking bosszúságára, sokat ellenőrzött számításai olyan eredményeket hoztak, amelyek ellentmondanak második törvényének, amely szerint a fekete lyukak soha nem lehetnek kisebbek[100], és alátámasztották Bekenstein okfejtését entrópiájukról

Kezdetben a Hawking-sugárzás ellentmondásos volt. Az 1970-es évek végére és további kutatások publikálása után a felfedezést széles körben elfogadták, mint jelentős áttörést az elméleti fizikában.[105][106][107] Hawkingot 1974-ben, néhány héttel a Hawking-sugárzás bejelentése után a Royal Society (FRS) tagjává választották. Abban az időben ő volt az egyik legfiatalabb tudós, aki ösztöndíjas lett.[

Egy barátjával, Kip Thorne-nal dolgozott a fakultáson[110][6], és tudományos fogadást kötött vele arról, hogy A Cygnus X-1 röntgenforrás egy fekete lyuk volt. A fogadás egy „biztosítási kötvény” volt az ellen, hogy fekete lyukak nem léteznek.[111] Hawking elismerte, hogy 1990-ben elvesztette a fogadást, ez volt az első a sok közül, amelyeket Thorne-nal meg kellett kötnie.

​

Munkássága egyre nagyobb tudományos elismerésben is részesült.[116] 1975-ben megkapta az Eddington-éremmel és a XI. Pius Aranyéremmel, 1976-ban pedig a Dannie Heineman-díjjal, a Maxwell-éremmel és díjjal, valamint a Hughes-éremmel. 1977-ben gravitációs fizika professzorrá nevezték ki.[119] A következő évben Albert Einstein-érmet és tiszteletbeli doktori címet kapott az Oxfordi Egyetemen.[120][116]

1979-ben Hawkingot a Cambridge-i Egyetem Lucasian matematika professzorává választották.[116][121] Bevezető előadása ebben a szerepkörben a következő címet kapta: "Vége van az elméleti fizikának?" és az N = 8 szupergravitációt javasolta vezető elméletnek a fizikusok által vizsgált számos kiemelkedő probléma megoldására.[122] Előléptetése egybeesett egy egészségügyi válsággal, ami oda vezetett, hogy – bár vonakodva – elfogadt néhány otthoni ápolási szolgáltatást.[123] Ugyanakkor a fizikához való hozzáállásában is átalakult, intuitívabbá és spekulatívabbá vált, ahelyett, hogy a matematikai bizonyításokhoz ragaszkodott volna. "Inkább leszek igazam, mintsem szigorú" - mondta Kip Thorne-nak.[124]

1981-ben azt javasolta, hogy a fekete lyukak információi helyrehozhatatlanul elvesznek, amikor egy fekete lyuk elpárolog. Ez az információs paradoxon sérti a kvantummechanika alapelvét, és évekig tartó vitához vezetett, beleértve a „fekete lyuk háborút” Leonard Susskinddal és Gerard 't Hoofttal.[125][126]

Itt egy megjegyzést hozzá kell fűznöm, a három elmélet  a relativitáselmélet a kvantummenchanika és a termodinamika egymással való összeférhetetlenségét a mai napig nem sikerült feloldani és a tudomány szakértői epedve várakoznak a nagy egyesítés lehetőségére, Hawking a relativitáselmélet és a kvantummechanika egyesítésére próbált megoldásokat találni nem kevés vitát gerjesztve. Ami egy napjainkig tartó bizonytalanságot eredményez a tudományos racionalizmus világában.

1982 nyarán háromhetes Nuffield Workshopot szervezett a Cambridge-i Egyetemen a „The Very Early Universe” témában. ][129][130] Hawking egy új kvantumelméleti kutatást is elindított a világegyetem eredetével kapcsolatban. 1981-ben egy vatikáni konferencián olyan munkákat mutatott be, amelyek azt sugallják, hogy az univerzumnak nem lehet határa – sem kezdete, sem vége.[131][132]

még egy megjegyzést kell hozzáfűznöm,

Fred Hoyle még küzd a tudományos világ elkötelezett racionalizmusa ellenére az objektivitás elvetése ellen legalábbis művészeti szinten /Fred Hoyle : (A fekete felhő,) addig  Hawkinsban egy karrierre törekvő mások  eltiprásából és a saját népszerűségéből élő rittert fedezünk fel, aki azonban kikényszeríti a részvétet belőlünk.

De itt már a kereszténységnek a fundamentumai sincsenek meg, az Isten örökkévalósága helyett az anyag az örökkévaló. Ezt nyugodtan deizmusnak tekinthetjük. és IX Piusz jutalmazza. miért is ne tenné, hiszen az evolucionizmusban az Isten mindenhatósága eszmei háttérbe, a mitológiák világába szorítható, amiben a hívek hát higgyenek, ha akarnak, úgyis az érdekeik és vágyaik mentént fognak a valóságban cselekedni.  Ez az útvonal a legalizmusból az erkölcsi liberalizmusba vezető széles út lesz.

A későbbi években a Vatikán hivatalosan is elismerte hogy „Isten az evolúciót is felhasználta a teremtéskor,” de ezzel az állítással az évmilliókon keresztűli időintervallumokkal ellentétbe került a Biblia hat napos teremtésről szóló fundamentális doktrinájával.. Ennek az ellentétnek a tudatos felvállalása Antikrisztusivá változtatja a kereszténységet, hiszen a hatodik nappal befejeződő teremtést a hetedik napi emlék ünnepe a Szombat követné,  amelyet a kereszténység a 3. század végéig ünnepelt, de ezt az egyház a saját hatalmára hivatkozva áthelyezi a hetedik napra, amivel felülírja a Konstantin császár által kiadott rendelettel az Isten kézzel írott tízparancsolatát. Ehhez azonban égető szükség van egy kellő tekintéllyel hirdetett természettudományos modellre, amihez jól jön Hawkins elméleti fizikája.

Itt értjük meg Hawkins szerepét a tudománytörténetben.

8. Kik voltak még akik ugyanebben a betegségben szenvedtek, van e vagy létezhet-e összefüggés a betegség és a gondolkodás között? Hasonló pathológiák az emberi történelem nevezetes személyei közül.

a./

Az amiotrófiás laterálszklerózis (angolul: amyotrophic lateral sclerosis, rövidítve ALS), motoros neuronbetegség avagy Lou Gehrig-betegség, a köznyelvben gyakran csak „idegsorvadásos betegség” a motoneuron-betegségek (MND) leggyakoribb fajtája, amikor a központi idegrendszer mozgató idegsejtjei pusztulása következtében az akaratlagos izmok fokozatosan elgyengülnek, majd végül el is sorvadnak.[1] A betegség kiváltó oka nem ismert és nem gyógyítható.

Az ALS pontos kiváltó oka nem ismert, de az esetek 5-10%-ban felmerül az öröklés eshetősége. Átlagosan 100 000 emberre 5 megbetegedés jut (a Csendes-óceán nyugati partvidékének bizonyos területein magasabb az arány). Leginkább 40 és 60 éves kor között jelentkeznek a tünetek, de ettől eltérő időben is kifejlődhet a betegség. A túlélési időt nehéz meghatározni, mert egyén- és korfüggő, de az esetek zömében a középérték 3,5 év, azonban van olyan, aki több évtizede él együtt a betegséggel.

Az ALS ESETén a központi idegrendszerben (az agyban és gerincvelőben) található motoneuronok elpusztulnak. Ennek következtében az akaratlagos izmok – amelyek többek között a mozgás, beszéd, nyelés és légzésért felelősek – gyengülnek, majd a betegség előre haladtával le is állnak. A szemizom viszont a végstádiumig működőképes marad és a szívizom se sérül. Az esetek zömében az izomzavarok a felső végtagból indulnak ki és folyamatosan haladnak a törzs, majd a fej felé. Azonban a tünetek kezdődhetnek a nyelésért és beszédért felelős izmoktól (bulbaris területek) és tarthat a végtagok felé.

Az ALS-nek két típusa létezik: A „szórványos” (sporadikus), ami az esetek 90%-ban fordul elő, illetve a családban halmozódó úgynevezett „familiáris” típus, melynek oka genetikus alapokra vezethető vissza. Egyik változat se fertőző.

·                    a felső és az alsó végtagok distalis gyengesége, ha normál izommunkát végez a beteg, vagy csak a finom mozgások vonatkozásában

·                    kézizmok és tenyér izmok sorvadása

·                    nyelvizmok sorvadása (dióbéltünet)

·                    az érintett izmokban akaratlan rángások, jellemző a lábizomgörcs

·                    gyors kifáradás terhelésre

·                    a betegek 10–25%-a szenved distalis eloszlású érzéskieséstől, paraesthesiáktól és enyhe fájdalomtól.

·                    a lábak és a bokatáj gyengülése, mely járási nehézségeket okoz

·                    nyelési, beszéd- és légzési nehézségek.

·                    testsúly csökkenés az izomsorvadás következtében

A betegség egyszerű laborvizsgálattal nem kimutatható jelenleg, így lényegében egy sor összetett vizsgálat segítségével diagnosztizálják a betegséget úgy, hogy kizárnak minden más hasonló tünetekkel járó betegséget.

A diagnózis felállításához jellemzően a következő vizsgálatokat végzik el:

·                    ENMG (ingerületvezetés mérése): Az idegek ingerület vezetési képességét mérik.

·                    CT, MRI (A képalkotó eljárások): amellyel más hasonló tüneteket produkáló betegségeket zárnak ki.

·                    Lumbálpunkció (gerinccsapolás): a gerincből vett agyvízmintából számos hasonló betegség kizárható.

·                    Izombiopszia: az izmokból vett szövetminta laboratóriumi és mikroszkópos vizsgálata az elsődleges izombetegségek kizárására alkalmas.

·                    Laboratóriumi vizsgálatok: A további vizsgálatok a differenciáldiagnózis felállítását segítik.

A betegség nem gyógyítható, de az életminőség javítása és a betegséggel együttélési idő hosszabbítása kezelésekkel lehetséges. Az ALS előrehaladtával mindinkább szaksegítségre szorul a beteg, végül pedig állandó szakintézményben történő felügyelet szükséges.

Az ALS kezelése a következő területeket érinti:

·                    Gyógyszeres kezelés: Az egyik legfontosabb gyógyszer a riluzol, (Magyarországon Sclefic néven forgalmazzák és csak szakorvos írhatja fel) amely a vizsgálatok szerint 3 hónappal megnöveli a túlélési időt. Azonban mellékhatásként gyengeség és hányinger jelentkezhet. Az izomgörcsöket is gyógyszeresen enyhítik (quinine chlorid, meprobamat, quinin chlorid, diazepam, phenytoin, carbamazepin). Illetve a nyálzás és nyáktermelés is szabályozható gyógyszeresen, de itt már fontos, hogy a fej megfelelő pozícióban legyen és szükség lehet mobil nyálszívóra is.

2001-ben új gyógyszert törzskönyvezett Japánban a Mitsubishi Pharma cég Radicut néven. Az edaravon (a Radicut márkanév) olyan nootróp és neuroprotektív szer, amelyet az agyi iszkémia és az ezt követő agyi infarktus után neurológiai gyógyulás elősegítésére használnak. Hatékony antioxidáns hatású és erősen megköti a szabad gyököket, védelmet nyújt az oxidatív stressz és az idegi apoptózis ellen 2001 óta forgalmazza kizárólag Japánban a Mitsubishi Pharma. 2015. június 26-án a Mitsubishi Tanabe Pharma Corporation bejelentette, hogy jóváhagyta a Radicut kezelését az ALS Japánban történő kezelésére. A III. Fázisú klinikai vizsgálat Japánban kezdődött 2011-ben. A vállalat az FDA és az EU számára a Radicut Orphan Drugs-megjelölést kapta 2015-ben. 2017 májusában jóváhagyta az FDA Radicava néven Egyesült Államokban.[2]

·                    Beszédterápia:

·                    Fizikoterápia: A cél, hogy az izomműködést fenntartsák. Habár az izmok nem erősíthetőek, de az izom mozgás leépülés csökkenthető.

·                    Táplálkozás felügyelete:Félfolyékony táplálkozásra épülő étrend kialakítása.

Lélegeztetés: Idővel szükséges a gépi lélegeztetés

·                    Stephen Hawking elméleti fizikus (1942–2018)

·                    Mao Ce-tung, Kína elnöke (1893–1976)

1951-ben Mao könyörtelen kampányba kezdett a korrupció, de minden politikai ellenzék ellen is; a médiát szigorú felügyelet alá helyezték, és minden vallást betiltottak. 1952-ben elindult a kollektivizáláson és az ipari fejlesztésen alapuló ötéves terv, amely minden társadalmi és kulturális tevékenységet központilag irányított. A „reakciós elemeket” kíméletlenül üldözték, kivégezték vagy speciális munkatáborokba küldték. 1955-re így 100 000 KKP-tagot töröltek. A Száz virág kampányában (1956-1957) Mao őszinte véleményt kért a lakosságtól kormánya közelmúltbeli politikai projektjeivel kapcsolatban. A válasz azonban annyira felkavarta, hogy minden „jobboldali elem” azonnali felelősségre vonását elrendelték – félmillió párttagot száműztek munkatáborokba. Ekkorra Sztálin meghalt, és Hruscsov nyíltan elítélte a „sztálinizmust” (1956) nagyon felzaklatta Maót, aki attól tartott, hogy politikai ellenreakció indulhat önmaga ellen, de ez nem történt meg.7,8

1957-ben Mao elindította Great Step Forward című munkáját, amelyen keresztül meglehetősen irreális (de potenciálisan nagyszerű) módon megpróbálta gyorsan előmozdítani a kínai fejlődést és összhangba hozni a nyugati fejlődéssel. Az eredmény ipari és gazdasági katasztrófa, valamint a mezőgazdaság összeomlása volt. Következett az éhínség, amely 4 évig tartott, és 50 millió kínai halálát okozta. A Szovjetunióval való kommunikáció újraindult, de katasztrofálisnak bizonyult. 1961-ben a diplomáciai kapcsolatok megszakadtak, és nyílt ellenségeskedés tört ki a két kommunista ország között. Részben az éhínség következtében 

Nyugati mércével mérve Mao rossz személyi higiéniát tartott fenn. Szeretett úszni, de soha nem fürdött; inkább időnként ledörzsölte magát egy meleg törülközővel. Fogat nem mosott, de naponta teával öblítette a száját. Minden fogászati kezelést visszautasított, és ennek következtében krónikus fogászati problémái voltak. 1970-re elvesztette az összes felső fogát. Előnyben részesítette a zsíros ételeket, és erősen dohányzott; nem fogyasztott rendszeresen alkoholt, de 1933-ban, egy depressziós időszakban, sokat ivott.5 Egy nagy faágyon aludt, kemény matraccal; az ágy elkísérte utazásaira – még Moszkvába is.1,11 Rendszeresen sújtották a tetvek.4 Egészségtelen volt a bőre, és 1963-ban egy mellkasi pustula rossz kezelése életveszélyes tályog kialakulásához vezetett. vérmérgezés.11

Maónak 4 felesége volt (bár az első házassága 14 éves korában nem jött létre) és legalább 9 gyermeke.4 Számtalan szeretője volt, és az ókor kínai császáraihoz hasonlóan úgy gondolta, hogy a rendszeres szex biztosítja a hosszú életet. Mint megalakult országos vezető, az úrnőket az ő kívánsága szerint látták el; a kulturális forradalom káoszában egyszerre 3-5 nőt élvezett az ágyában. Még amikor képtelenné vált szexuális kapcsolatokra, ragaszkodott ahhoz, hogy fiatal nők legyenek körülötte. Bár nem volt kirívóan biszexuális, a feljegyzések szerint időnként vonzó fiatal férfiakat hívtak meg, hogy szexuálisan kielégítsék. Le nem ereszkedett jobb heréje volt, különféle nemi betegségekben (beleértve a gonorrhoeát és a genitális herpeszt) szenvedett, és 1955-re a spermaelemzés sterilnek mutatta. Az impotenciától való félelem, különösen stressz idején, komoly aggodalomra ad okot.4,11

Mao első feljegyzett betegsége 1924-re nyúlik vissza (amikor 31 éves volt), amikor a fiatal KKP vezetői viszályaiba keveredett, és súlycsökkenéstől, álmatlanságtól és székrekedéstől szenvedett. Ez egyértelműen pszichoszomatikus rendellenesség volt, amely stresszhez kapcsolódik, és élete végéig zaklatja. Zhisui Li, személyes orvosa neuraszténiának nevezte, és azt találta, hogy Mao a stresszre különféle tünetekkel reagált, amelyek az álmatlanságon és a székrekedésen kívül szédülést, impotenciát, étvágytalanságot, bőrviszketést, depressziót és szociális visszahúzódást is tartalmaztak. Az álmatlanság Mao kiszámíthatatlan napi rutinjának részévé vált, amely gyakran 24 órán át nem aludt. Általában nem hordott órát, és elvárta, hogy mások alkalmazkodjanak szabálytalan szokásaihoz; éjfél utáni találkozók (a hálószobájában) rendszeressé váltak. 1925-ben Mao barbiturát-terápiát kezdett álmatlanságára. Fokozatosan kifejlődött benne a drogtolerancia, és késői korában barbiturátfüggőként hatalmas adagokat szedett be. 1955-től klorálhidrátot is szedett. A székrekedés megszállottsággá vált, és élete vége felé egyes újságok még rendszeresen tudósítottak Mao elnök székelési szokásairól.1,11

A Jiangxi Szovjetben eltöltött évei alatt Mao ismétlődő maláriás rohamokat élt át – különösen 1929-ben és 1931-1934-ben. 1933-ban súlyosan megbetegedett, valószínűleg agyi maláriában. A kininterápia általában hatásos volt, de a betegség gyakran cselekvőképtelenséget és fogyást okozott. A Nagy Menetelés során malária miatt hordágyon vitték át a Hó-hegységen.3,5 1945 novemberében és decemberében (a Csang Kaj-sekkel vívott végső polgárháború kitörésekor) depressziós lett, és nem maradt el. s ágyban izzadás, remegés és karjaiban és lábaiban jelentkező akaratlan görcsök tüneteivel; ez lehetett a malária, de valószínűleg a pszichoszomatikus szindróma egy változata.5 Nagyon felzaklatta, amikor Sztálin a háború utáni tárgyalásokat kezdett a GMD-vel, miközben figyelmen kívül hagyta őt. Mao 1949-es moszkvai látogatása során egy megmagyarázhatatlan gyengeség, remegés és fejfájás epizódja is kialakult, ami a Sztálinnal függőben lévő tárgyalásokkal kapcsolatos aggodalma következménye lehetett.7

Mao serdülőkorától kezdve időszakonként megfázást és hörghurutot tapasztalt.11 1932-ben tuberkulózis miatt kezelték egy klinikán.3 A 60-as éveiben Mao bronchitises rohamai súlyosbodtak, és 1970 novemberében súlyosan megbetegedett, tüdőgyulladás radiológiai bizonyítéka mellett. Ez volt az első alkalom, hogy Mao beleegyezett egy radiológiai vizsgálatba. Kevés kivételtől eltekintve nagyon szkeptikus volt az orvosokkal és terápiáikkal szemben. 1971-ben Mao ismét súlyos légúti fertőzéssel és lehetséges korai szívelégtelenséggel szenvedett. Kezdetben visszautasított minden terápiát, de aztán gyorsan rosszabbodott, eszméletvesztési epizód alakult ki, és végül beleegyezett a kiterjedt speciális vizsgálatokba. Ezek pangásos szívelégtelenséget, kamrai extraszisztolákat és koszorúér-betegség EKG-jeleit mutatták. A mellkasi röntgenfelvételek kiemelkedő emfizémát mutattak.11,12 Mao-nak ezért tipikus krónikus obstruktív légúti betegsége volt, amely emfizémához és jobb oldali szívelégtelenséghez (cor pulmonale) vezetett. Dohányzási szokásai és korábbi tüdőtuberkulózisa súlyosbító okok lettek volna. 1973-ban abbahagyta a dohányzást. A kapcsolódó ischaemiás szívbetegség és magas vérnyomás tovább rontotta szívműködését; 1976-ban EKG-n szívinfarktusra utaló jelek voltak.7,12

Élete utolsó 4 évében Mao ráébredt, hogy elveszíti a nemzeti ügyek uralmát, egyre paranoiásabb és ingerlékenyebb lesz, és beszédhibától, progresszív izomgyengeségtől, süketségtől és vakságtól szenved. szürkehályog, de csak 1975 júliusában egyezett bele egy korlátozott jobb oldali szürkehályog eltávolításba. Egy szemüveg segítségével már csak korlátozottan tudott olvasni. Meghalt, mielőtt a bal szürke hályogot eltávolíthatták volna.7,9 Süketségének oka ismeretlen.

1974-ben az amiotrófiás laterális szklerózist (motoros neuron betegség) diagnosztizálták izomgyengeségének, beszédzavarának és nyelési nehézségeinek okozójaként. Fokozatosan ez a gyógyíthatatlan betegség teljes immobilizációt okozott, és naso-gyomorszondán keresztül kellett táplálni, és állandó légzőkészüléket kellett használni;7,9 ez utóbbi Nixon ajándéka volt. A betegség valódi természetét soha nem magyarázták el Maonak, és nem ismerték el a kínai nemzettel. Maót egészen a végéig két fiatal, ápolónőnek öltözött táncos etette és szivacsolta le.11 Érdekes módon, amikor Mao 1975 áprilisában Csang Kaj-sek haláláról értesült, privát gyásznapot szervezett a lány számára. egykori ellenfele.9 Mao kezelését egy 16 orvosból és 24 nővérből álló csapat felügyelte, de furcsa módon a beteg felvételét egy Zang Yu-feng, Mao korábbi szeretője és titkára irányította. Feladata az volt, hogy kezelje és visszatartsa felesége, Jiang Qing politikai indíttatású beavatkozását.4,11 Halálát 1976. szeptember 9-én szívinfarktus idézte elő. Mao lelkileg a végéig tiszta volt.12Mao lehetett hétköznapi, rokonszenves, sőt elbűvölő is, de hatalmas dühének, rosszindulatának és megvetésének tartalékai olykor az ellenfelek kíméletlen pusztításában nyilvánultak meg. Viszonylag egészséges ember volt, és csak ellentmondásos életének utolsó évtizedében érte a betegség súlyosan. Különféle betegségei azonban nem feltétlenül befolyásolták tetteit. Inkább azt mondhatnánk, hogy tettei, valamint az országában és a nagyvilágban történt események idővel számos pszichoszomatikus tünet kialakulásához vezettek.

·                    Burger Barna fotóművész (1965–2017)

Hivatásszerűen 1990-től foglalkozott a fényképészettel. 1991-ben megszületett első gyermeke Borisz. 1992-ben a PROFIL Osztrák politikai magazin kelet-európai tudósítója lett. 1995-ben a Képes Európa képszerkesztőjeként dolgozott, majd még ugyanebben az évben három társával megalapította a Fotográfia Art&Work Stúdiót. 2000-ben alapító cégvezetője volt a Fókusz-Pókusz fotóügynökségnek. Megbízói között olyan neves lapok szerepeltek, mint az Elle magazin, a Playboy, a Cosmopolitan, az FHM. Érdeklődése széles körű volt, munkái között a portrék ugyanúgy megtalálhatóak, mint a középületek fotói. A kezdetek

Néha... észreveszem hogy a Piac valamilyen értékről a várható csekélyke profit okán leveszi irigy szemét: Aszály sújtotta és Biztosító fizette kukoricaföld, kereslet híján le nem szedett dúsan termő meggyültetvény, elhagyott fekete ribizli ültetvény, kft-csőd miatt sorsára jutott de még kivágását meg nem érte őszibarackos. tulajdonosának csak veszteséget termő szőlő. Minden alkalommal megkérdezem a tulajdonost: ártok e neki azzal, ha a rászorulóknak juttatok belőle? Van hogy elhajtanak, mint "Azázel bakját a pusztába", de most sikerrel jártam.

Megengedték, hogy a szüretig be nem érett maradvány őszibarackot leszedjem.

Mari néni /valós személyről van szó,/ elhunyt barátom anyja, már jóval túl a nyolcvanon, még mindig szívesen jön velem, egy ilyen alkalomra. Szóval tart miközben vezetek. Már nem emlékszem hányszor mondta el, "ha tudta volna, hogy a fia meghal, dehogyis jött volna el korábbi házából”. Szóval tart rendületlenül. Az idő, a helyszínek és a cselekmények az összefüggések beláthatatlan szövetébe ágyazottan jelennek meg miközben állandóan próbálja előttem senki előtt önmagát igazolni. Füleim gyakorlott hullámlovasként ejtik el a szóözön hullámveréseit. Már hazafelé igyekezünk. A csomagtartóban fűkasza legurtnizva, a hátsó ülésen egy láda őszibarack terpeszkedik. Az út szélén szakadt családfő integet, mögötte babakocsiban kétévesforma kislány, és ... sovány feleségén látszik, hogy nem most vágta be a durcit. Az apa fiatal, szinte gyerek még, kezében vödör, szák, horgászbotok. Elegáns villanással megállok mégis, /amenyire egy Wartburg elegáns lehet/ :) az idő este hét körül jár, település innen vagy hat kilométer, buszjárat aligha.

- Ennek az embernek holnap dolgoznia kell menni, a gyereket ágyba kéne dugni, ki tudja lesz-e vacsorájuk? - ezeket gondolom közbe. De örülnek nagyon. Babakocsi a csomagtartóba éppen befér,a hátsó ülésen elfordítom a ládát, hogy egymás mellett két ember elférjen. - Gyere picinyem! - szólok a kislányhoz és pályamunkás kezem már kapja is fel a kis testet, érzem, hogy a törékeny bordák között hogy verdes a kicsi szív, és beültetem az első ülésre Marika néni fonnyadt ölébe.

Fizikai fülemmel hallom a két női test motorja felpörgését. Az egyik tragédiának fogja fel az anyjától való elszakadást, még ha rövid időre is, ezt előre még nem látja. Aggodalmasan pislog a hátsó ülésen fészkelődő anyjára. De a fejlődés előbbre vivő eszköze, mert majd hozzá kell szoknia ehhez hogy idegenek mustrálják, szapulják. Az öregét, hogy egy fiatal kis életet ölelhet. Visszaemlékezik a dicső önmegtagadás és áldozathozatal idejére. Családja és rokonai megtagadhatták tőle ezt az érzést, s nekem módomban állt megadni pillanatig. Én is örülök, hogy ezt megadhattam neki a sors kényszereként. A népautó motorja halkan duruzsol, lassan megyek, hogy a kislány ne féljen, se szülei ne rettegjenek tőlem, mint barom ámokfutótól, én pedig ezzel is marasztalom az illékony időt. Pár szót is váltunk, megtudom, hogy a kislány csak kétéves és már beszél, Veronikának hívják, és hogy nem fogtak semmit, de eljárt felettük az idő.

Oldalra pillantva döbbenek meg: Micsoda ellentét a két arc így egymás mellett? Az egyik előtt csodálatos lehetőségek és ígéretes jövő, - mind így születtünk és indultunk el. S a másik mögött nyomorúságokkal bővelkedő múlt, és reménytelen jövő. Nézem őket, és nem őket látom már, hanem Azt a "Rejtőzködő Istent", aki mindkettőjüket kimondhatatlanul szereti, hordozza. ...de akik Őt talán önhibájukon kívül, avagy azzal együtt is lehet hogy nem fogják meglátni soha! 

Megállok a kért utcánál. Kipakolok, az asszonyka szatyorját megtöltöm érett nektarinnal. Közben pár képet készítek róluk. A kislány szavakkal még nem tudja értésemre adni, de félreérthetetlenül közli velem, elfordulva makacsul,: azoknak sorsát, kiket politikusaink titokban-nyilván halálra ítéltek, fényképezni tilos!

A nők korán kelnek,
tanúi a holdnak...
törékeny kezükkel
épül fel a holnap.

A férfi szuszog, harákol
dohányzik,köhög,
kávét morogva kavircol, 
végül morccal köszön.

A nő szomorkás vágy, örök
jóvátétel, epekedés, 
valami szerelemért, 
de mégiscsak végül
a Jutalom országában 
véghetetlen öröm.