Hazaszeretet tanmese politikusoknak

szantoistvan•  2015. november 20. 22:37





Katona József: Bánk bán

 

(műelemzés)

 

 

   Történelmi háttér: Katona József 1791.-ben született piarista gimnáziumban tanult, majd később joghallgató. 1812.-ben kapcsolatba kerül Pesten a "II. színjátszó társulattal", akiknek Kotzebue darabokat fordít, így ismerkedik meg a drámaírás nagyjaival. Saját drámaírással is próbálkozik; Első drámája a magyar főurak erkölcstelenségét bemutató tragikomédia, a "Luca széke" Két dráma követi a "Ziska - huszita hadvezér és a Jeruzsálem pusztulása /1814/ majd ezek után jön a Bánk bán.

    Bánk bán a magyar történelemnek egy nehéz időszakát dolgozza fel egy "Erdélyi Múzeum" nevű folyóirat pályázatára készül, melynek célja, hogy a kolozsvári körszínház bemutató előadására egy tipikusan magyar drámát tudjon előadni.

 

A történet: Endre király feleségül veszi a német királylányt, aki magával hozza egész udvartartását, "idegenekkel” veszi körül magát és a magyar nemességet pedig háttérbe szorítja. A magyar király ekkor Halicsban harcol és helyetteséül Bánk bánt bízza meg a magyar közigazgatás problémáinak elrendezésére.

    Na dvor - szerbül annyit jelent, mint udvar felett álló. Innen származik a nádor szavunk. Ez a tisztség a XIII. században még nem volt jogilag tisztázva, hogy milyen jogokkal van felruházva; adott esetben a királyné felett is rendelkezhetett. A főnemesség kizsákmányolja az országot, és miközben megveti a népet gőgös élvhajhász életmódot folytat. A drámaíráshoz eredeti forrásokat kutató /Bonfini/ Katonától megtudjuk, hogy a merániai királylány testvérbátyjai közül kettő magas rangú főpapi tisztséget is viselt, de ennek ellenére erkölcsileg igen romlottak voltak. Katona szabadon alkalmazza a történelmi hátteret és a házasságtöréssel épp nem egyházi személyt vádol meg, de a jegyzetekben az erre utaló adatokat közli, sőt bővebb felvilágosítást is ad. Feltehető, hogy elsősorban ez a vélemény váltotta ki a cenzorok haragját.

   "Arany Jánostól kezdve Vörösmartyin át nagyon sokan vizsgálták a Bánk bánt, és mégis a mai napig meg nem értett drámának tekinthetjük", írja Sándor Iván, Végsemmiségek című modern-kori interpretációjában.

   Bánk és Gertrudis ellentétet képez a drámában. Bánk egy tökéletességre törő erkölcsileg feddhetetlen ember belső küzdelmét mutatja fel a magyar irodalomban először. Nem kedveli a hatalmat, noha a kor amelyben él nem ilyen. Benne a hazaszeretet és a házastársi hűség (mely értékek a legfontosabbak tudnak lenni egy ember életében) kerülnek egymással szembe feloldhatatlan konfliktusba.

   Gertrudis pont az ellentéte ennek. Nem hazája ez az ország amelyben él, népét elnyomja, és nem becsüli a házastársi hűséget, Ottót felbátorítja és egyben közreműködik Melinda, Bánk feleségének megbecstelenítésére. Nem hallgat az intésre. Először Melinda, azután Myska bán, végül Bánk bán vonja kérdőre, felelősségre , de ezeket visszautasítva lelkileg megkeményedik a Biblia antropológiai tanításainak törvényszerűségei szerint. Ezek után Bánk végrehajtja rajta az ítéletet, hogy a haza polgárháborúba ne keveredjen miatta. Bánkot azonban a királynői támogatást elveszítő  bosszúálló Ottó gyilkossága (Melinda) roppantja össze lelkileg.

   Arany János három körbe csoportosítja a szereplőket: Gertrudis köre,Ottó, Izidóra, Biberach. Bánk köre, Melinda, Mikhál, Petur bán. Endre köre, Myska bán, Solom mester.

   Önmagában különböző tragédiák sorát fedezhetjük fel a műben. Az általános drámai feszültséget fokozza, hogy a szereplők a saját önző szemléletüknél fogva nem értik meg egymást.

   Bánk bán jelleme és tragédiája: Igazságos, felelősségteljes, szociális érzékenységgel rendelkezik, hűséges a királyhoz, nem fölvillanó szenvedélyszikrák jellemzik magatartását, vagy kósza érzelemhullámzások hóbortok, nem érdekli a hatalom, elveti az udvar taktikázásait. A belső erkölcsi értékhierarchia csúcsán áll, a kísértések felett már győzött, de kérdés, hogy hogyan áll meg a megpróbáltatásokban is. Ez áll a dráma középpontjában. Nem tudja megvédeni a gonosszal vívott küzdelemben a dezinformációs hatalmi káoszban vergődő – másik feddhetetlent, - az ártatlan népet is jelképező Melindáját, akiben felöleli az egész világot.

    A drámai végkifejlet során Ottóbol Biberach lesz, - támogatás nélküli ritter. Gertrudisnál kiderül, hogy a hatalmi hierarchia csúcsán állóknál más dolgot jelent a hazaszeretet, mint az alsóbb néprétegeknél. Itt a nép szeretetét és megbecsülését jelenti a hazaszeretet. Azoknak a védelmezését jelenti, akik jogért és igazságért fordulnak a hatalomhoz, hogy a hatalom a jó küzdelmének hatékony eszköze lehessen. Ehhez viszont fontos hogy tudatában legyen az erkölcsnek és amellett ki is tartson. Ha ezt a célt nem tölti be, - akkor éppolyan hatékony eszköz lesz az amúgy is túlerőben, többségi alkalmazásban lévő gonoszságot cselekvő, önzésük felett győzni nem akarók kezében. Az ilyen erőszakot védelmező, gonoszságot nem korlátozó hatalmat az emberek nem fogadják el, fellázadnak ellene. Ez ad magyarázatot az emberiség nagy forradalmaira.

   Gertrudis tragédiája hogy megtűrte a kisebb bűnöket a maga körében, és ezek felnövekedve elsöpörték erkölcsi tekintélyét és szégyent hozott magára a királyra is.

   Endre fonala az V. felvonásban bontakozik ki. Győzve érzelmei felett a házastársi szeretetén is uralkodó királyi hatalommal elfogultságtól mentesen kell igazságosztó hatalommá válnia.

   Mind a mai napig nem eljátszott drámai végkifejlet a piaristáknál nevelődött Katonánál protestáns szellemű bibliaértelmezést feltételez: A „Bánk elkárhozása” a tragédia legszebb mondata is ebben a felvonásban található: „Az ég siket fájdalmaimra. – Végsemmiség az én ítéletem – Az Isten engem büntetésre nem tart érdemesnek. –  Az angyal – mely jegyezte botlásaimnak számát, – ily következtetést hozó legelső lépésemkor elrémült dicső helyén, és félrefordult könnyes szemmel törölte ki nevemet az élők könyvéből.”

   De itt már a „középkor láncaitól megszabadított Biblia” protestáns-értelmezésének legbelsőbb rejtelmeinél járunk. Az „élet könyve” a „cselekedetek könyve” melyek alapján az „utolsó ítélet” történik Dániel próféta könyvében kerül elő, amelyet csak a késő protestantizmus emelt a figyelme középpontjába.

   Bánk Melindát gyászolja, aki a jó és a rossz közötti nekivadult, soha meg nem szűnő, vérgőzös küzdelemben naivan kiszolgáltatott, óvatlan lelkek széles tömegeit jelképezi, egyben a naiv és szeretett Széppataki Rózát is, aki észre sem veszi a piaristáknál nevelődött végletekig szemérmes szereplőtársát, a „szív belső elrejtett emberét”, aki hallgat Déry önző hajlamait kielégíteni akaró, felbérelt kerítőire, és akinek  romlását fogja okozni ez a választás.

 2002 Szántó István


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom