szantoistvan blogja

szantoistvan•  2024. február 25. 04:49

Szamárhang

Szamárhang

A kétely az értelem
legelső megnyilvánulása.
Az önzés az elmének
biztos alapjárata.

Figyelmeztetett az Isten,
de nem hittétek el.
Csodával határos módon,
ha megszólal egy kígyó,
azt azonnal követni kell.

Megjelent testben a Jóság,
keresztre feszítettétek.
Kiáltozhatnának a kövek,
lehet, hogy meg se lepődnétek.

Mikor majd megszólal az ármány,
mindenki értéknek találja.
Hatalommal szólhat a sárkány,
leborulva majd imádják.

Ne várjatok többé prófétát!
Tanítót, írót vagy poétát.
Száz bolond jöhetne ide,
vagy mint kispénzű Bálámhoz
egy beszélő szamár.

 

 A vers eredeti kézirat lapján található egy kedvenc könyvemnek az Ellen Gould White, amerikai írónőnek, aki különben a világ legolvasottabb női szakírója  a címe Kiben bízhatunk,  Angolul 1888-th materials, ez egy válogatás kötet. ennek a kötetnek 610-612 oldala.  Gondoltam bemásolom ide a blogba a vers jegyzeteként. Már nem emlékszem pontosan, de az a legvalószínűbb, hogy ennek a szövegrésznek a hatása indította el bennem a vers alapgondolatát. A kézirat 1890 ből való  címe "A hitet ápoljuk, ne a kételyeket". A racionalista gondolkodásnál az értelmet mindjárt a dolgok megkérdőjelezése Ezzel is indul a vers.  Az idézet tehát"Néhány szót szeretnék szólni a hit felőlAzrt akarom mondani, hogy nem természetes számunkra hogy higyjünk. hanem nagyon természetesnek tűnik, hogy kételyeinket melengessük. Ez a megkörnyékező körülvevő, visszatérő bűn, s ez volt és most is ez Isten népének megrögzött bűneA magam részéről nekem sem volt magától értetődő a hit s igenb súlyos leckékben volt részem ezen a téren, amíg meg nem értettem,hogy nem biztonságos számomra akár egy percre is  bármni kétaégwet melengetnem. Az igazságban soha sem kételkedtem,  hanem csak a magam, és munkám felől melengettem kétséget. (nyugodtan elmondhatjuk hogy minden egyházban a vezetők a tagok cselekvő hitétől rettegnek a legjobban, mert ez leleplezi a vezetők hitetlenségét. Ezért igyekszenek a tagságot gyermeki létben tartani ez a fogyasztói vallásosság jellemzője. Kissebbségi érzéseket a legkönnyebb támasztani az emberben.)  

 

Nagyon fáj a szívem - csaknem az minneapoliszi értekezlet óta /1888/ s megmondom miért. Mivelhogy Isten szólt akkor hozzám,ahogyan már negyvenöt éve szól, és én elétek tártam ezeket a dolgokat,testvéreink bár tudtak erről, /vezetőkről van szó, Butler, Uriah Smith ...- behelyettesítendők a mai vezetőkkel/

 bár tanúi voltak a gyümölcsimnek is / ma azért annál sokkal okosabbak a mai vezetőlk, szabályosan küzdenek a tagság eredménytelenségért. nehogy valakinek eredményei, gyümölcsi legyenek, és ha vannak is pld Reisinger Jánosnak is voltak, akkor annál inkább támadják az eredmény nélküli vezetők őket./ mégis a hitetlenség lopódzott be sorainkba. /főként Ellen White és Jones AT és másokmunkákjának fontosságával kapcsolatban. Ezért én kétszer is meggondolom hogy idézzek valamit is Butlertől, vagy  vagy akár Spaldingtől pedig biztosan a Szentlélek nekik is adott képességeket./ De vajon miért? A mások bizonyságtételét azonban készek elfogadni. / Azoknak a bizonyságtételét, akinek életét Ellen White szolgálata által Isten megrovásban részesítette. A mások bizonyságtételével kapcsolatban valamennyien igen hiszékenyek lesznek. /Amerikában kersztül kasul zúgott a Bizonyságtételek kötetei miatt a panasz. / Amiukor Isten Lelkének kifejezett indításáról van szó, ha a Lélek a szívükben lenne, akkor azonnal felismnernék a Lélek indításait. Az a baj azonban., hogy a Lélek nincsen bennük. /A Kiben bízhatunk más lapjain olyan kijelentéseket olvashatunk, hogy amikor az emberben nincsen Isten Lelke, akkor nincsen szünet, hanem azonnal átveszi a területet birtokába a Gonosznak a lelke. Az adventnépet nem a veszély fenyegeti igazán, hogy babilkon részévé lesz, hanem hogy egyenesen Sátán- i lélek vezetésének rendelik alá magukat Isten Lelkének indításai helyett./ Ők azonban meg nem akarják vizsgálni ezeket a dolgokat hogy megláthatnák, hogy így áll e a helyzet.  

 

Azért éreztem úgy Minneapoliszban mert láttam, hogymindenki, aki a minnepoliszi állásponthoz hasonló alapállásba helyezkedik, az a legsötétebb hitetlenségnbe megy bele. Nem újra meg újra tanúi vagyunk -e ennek? Amikor látjuk, hogy ilyen próbák érték Krisztust, amikor a földre jött; amikor látjuk a szívek keménységét; amikor látjuk mit tud tenni az ellenség az ember természetével, amikor hitetlenséget helyez a szívbe, azt gondolnánk, hogy ez olyan rém,ületet támaszt lelkünkben, hogy nem mernénk megnyitni a szívünket a hitetlenség nyomorúságainak, nem mernénk ebben a légkörben maradni, amilyen inneapolisz óta terjengett. / Velünk élő Minneapoliszi lelkület/Csodálkozunk, hogy Krisztus miért esedezett olyan erős gyötrődésekkel. Nem önmagáért könyörgött, hanem a szívek keménysége miatt, hogy annak ellenére, hogy Ő volt az út az igazság és az élet mégis annyira megkeményedtek,  és hogy nem tudták felismerniu ezt. Mivelhogy sokan   a hitetlenség útját követtétek, ez volt az én bajom. Amint a vezetők közül néhányan a hitetlenség és a féltékenykedés ösvényére léptek, mások is követték példájukatma is az én szomorúságom is ugyanaz mint a Krisztus szomorúsága volt. Oda helyezik az emberek magukat, ahol az emberi észben nincsen taertalék erő amellyel Isten el tudná őket érni.//egy költő soraival élve aki saját érveitől már egyszer meggyőzetett az többé meg nem győzhető/Amerre megfordultam, minden összejövetelen ezt éreztem./Ezért volt szükséges hogy EGW-ot száműzze a veztetőség Ausztráliába, Isten ott vele volt és mnegáldotta a munkáját és munkatársait maga választhatta mert az akkor fegyenctelepőnek számító kontinensre nem szívesen ment önként senki sem. Olyan nyilévánvaló ez mint amilyen Krisztus életében is volt. Elmehetek a hitetlenek közé (ahogyan Krisztus szólt a Samáriai asszonyhoz, a szamáriaiak kijöttek hozzá és meghallgatták) elmehetek azok közé, akik sohasem hallották az igazságot, s a szívük fogékonyabb mint azoké, akik már az igazságban vannak, akik az Isten felettük való  munkálkodásának bizonyítékaival rendelkeznek. Akik azonban mindenre találnak mégis kifogást és magyarázatot. "Nem tudjuk hogy ez így vagy úgy lett volna" monmdják. Amint befogadjuk Isten Lelkét a szívünkibe az Úr szólni fog hozzánk. Ez itt a baj. Mikor látják, hogy Isten valamilyen más vonalon is munkálkodik, akkor ők értelmük, gondolkodásuk, beszélő képességük teljes erejével, (amint az minnepolisznál is történt) meg akarják aka dályozni Isten munkáját.

 

Hadd mondjam meg nektek hogy ez lesz a nektek szóló bizonyságtétel:" Jaj neked Korazin, jaj neked Bethsaida! Mert ha Tíruszban és Sidonban történtek volna azok a csodák amelyek benned estek, rég megtértek volna gyászruhában és hamuban." Máté 11,21

 

Tudom miről beszélek, s mivel nem gondolpom, hogy számos alkalom lesz szólni hozzátok, megismételem: "Zuhanjatok a sziklára! Nincsen reménységem felőletek, csak ha ezt teszitek. Örvendezek,igen hálás vagyok, hogy némelyek fel kezdik ismerni, hogy világosság érkezett számukra. Ha pincében akarunk maradni, megtehetjük; de az egyedüli út bárki számára, ha megharcolja a hit nemes harcát a hitetlenség szennyének magunkba szívása helyett. Egyébként ha a hitetlenség javasolása hengzik el, annak azonnal hitelt adnak. 

 

Sohasem fogtok nyerni /az 1888-as üzenetnél/ nagyobb világosságot, sem nyomósabb bizonyítékot, mint amit itt nyertetek. Ha akár az ítéletnapig várakoztok is, amit itt nyertetek az fog m,ajd elitélni titeket. Hiszen az Isten szólt, az ő hatalma nyilvánult meg közöttünk és ha nem elégedtek meg azokkal a bizonyítékokkal amely azt bizonyítja hogy Isten hol és hogyan munkálkodik, akkor sohasem nyertek majd ennél többet. Annak a világosságnak a sugarait kell összegyűjtenetek melyekben részesültetek és nem szabad annyi kérdéssel előhozakodnotok. 

 

"De hát vannak dolgok, amelyekre nem adtak magyarázatot". - Mi van, ha nem adtak? Merre billen mégis a mérleg a bizonyítékok súlya alatt? Isten kiegyensúlyozza az értelmet, ha kész befogadni Isten Lelkének benyomásait. Ha pedig az ember nem hajlandó akkor az ellenkező oldalt fogja választani Pontosan oda fognak jutni ahová Júdás jutott: harmincs ezüstpénzért vagy más valamiért, /tekintélyért/ fogják elárulni az Urat. A hitetlenség nek fognak feláldozni mindent". 

szantoistvan•  2024. január 1. 21:25

2024 Új évi köszöntő, évértekelő

Jó reggelt! Boldog Újesztendőt kívánok mindenkinek!

 

Szívem szerint így kiáltanék azonban : Világosságot! Még több VILÁGOSSÁGOT! - Hogy boldogok lehessünk mi emberek. s hogy az állatok is boldogabbak lehessenek!

 

2024 et írunk. Büszkén nézhetünk szét a világban. - Ezt is megértük.- Büszkén? Mire lehetünk mi egyáltalán büszkék?  Ez az esztendő a szabadságunk utolsó éve lehet . Nem tudom mire lesz elég? 2025 már az üldöztetések éve lehet. Mert folyamatosan növekedik a nyomasztó hatása a gazdasági, politikai egészségügyi, jogi ,- környezet – nem utolsósorban véleményformáló szabadságot elnyomó társadalmi befolyásnak.

 

Divata lett az úgynevezett évértékelő nyilatkozatoknak, mintha az „Év” tehetne arról, hogy milyen változások voltak az elmúlt esztendőben. Nem mi csináltuk azokat? Az év csinálta? Magától jött minden mint futószalagon elénk, az Év hozta? Nem mi voltunk azok akik csináltuk ezeket?

 

 - Hogy mi volnánk! Nem csináltunk mi semmit! - Hát ez az. - Engedtük!. Azaz n

nem szóltunk bele. Gyakorta nem foglaltunk állást valamilyen kérdésben, - miért is? mert nem voltunk biztosak a dolgunkban.

 

Hallgattunk, - vártunk ... hogy mit mondanak az okosok. Meglapultunk, hátha nem vesznek észre minket! Mi nem néztünk utána dolgoknak, mert fontosabbak voltak az egyéb bajok. Lótottunk futottunk a napi kis koncért. És az idő mit hozott, nyomorúságot és bánatot.

 

Fontolgatom egy facebook per eshetőségét. Miért? Elmondom, mert nem titok. Azért választottam a facebookot, mert egy olyan modern tömegtájékoztató platformnak tűnt és olcsó eszköznek egyben, minthogy az is. Lehetett rajta jegyzeteket is írni, komoly tudományos munkák megosztására is alkalmas lenne mint amit pl. az Akedémia edu csinál, csak ez a platform sokkal közérthetőbb és általánosabb célközönséget, szélesebb népréteget ér el mint a szakembereknek szóló Akadémia edu.

 

De megváltozott. Ha rosszindulatú lennék, akkor azt mondhatnám hogy nyilvános és önkéntes kémszervezetté változott, amely mintegy kiszívja belőlünk a véleményeinket, de aztán amikor elég információt töltöttünk magunkról belé, akkor hangtompító szivacsot tol a szádra, hogy „ismerjük a véleményedet, de kussoljál, mert – nem vagy kívánatot. Mi akarjuk formálni a vélemények közét, ne te, mert te erre nem vagy hívatott”.

 

Van ebben igazság is, de nem mindenkinél –a felületesen gondolkodó nagyszájuak korlátozására vagy élegalábbis figyelmeztetésére szükség  lehet, és ha már itt tartunk kinek volna szabad eldöntenie hogy mi az igazság? Egy vállalat profitérzékenységére szabályozott belső rendőrségnek, vagy független bíróságnak? Adott esetben? 

 

Azután ... Elnézhetjük-e hogy az erkölcsi nihilizmus felé tolják-e el a programozók, illetőleg a programozókat megbízó tulajdonosok a a véleményformálás és az igazságról alkotott vagy megalkotható vélemények kimondásának szabadságát? Azért nem választottam a TikTokot. Igaz, később is jött. Az Instagram meg cs a Tvitter csak kis véleményeket engedményez, amelyben komolyabb érvelést, okfejtést eszközölni  nem lehet tehát korlátozott eleve korlátozott szabadságot adott.

 

De szeretnék továbblépni egy szintet.

 A véleményem, az a tulajdonképpeni vallásom. Ez mindenkire érvényes. Igaz, amit szájjal vallunk, az még nem cselekedet, csak gondolat, csak szándék, csak akarat,  amely azonban engem jellemez.

 

Itt jelentkezik a ... - az erő, hogy biztos vagyok-e valamiben, vagy nem. S ha biztos vagyok valamiben, akkor a nyakamat is letenném érte. A múltban konkrétan szó szerint le is tették a nyakukat az emberek a pápa inkvizitorai elé, és eljöhet az idő, vagy mit mondjak öt percnyire van,  amikor erre kell az embernek felkészülnie, mert – igazság nélkül nem ér semmit az élet, mert elképzelhetetlen igazság nélkül a boldogság sem, minek is várnánk rá ha nincs igazság, akkor törvényszerű, hogy nem lehet boldogság sem. Csak ennyire függenek össze a szájjal vallott elvek és a boldogság.

 

Viszont ahhoz, hogy egy ember meggyőződhessen arról hogy mi az igazság, ahhoz az eszmék szabadpiacának korlátozások nélküli kínálatát kell lehetővé tenni. Odaállok a standra, kiteregetem az áruimat,  és akinek tetszik, az vigye ingyen és bérmentesen, mert az igazság az nem az én találmányom. – Igaz, hogy nekem pénzem, időm, fáradtságom áll benne, mert lelkiismeretesen igyekeztem kutatni és ez nekem került egykor valamibe, lemondásba, kényelmetlenségbe fáradtságba és konkrétan pénzembe is, mert könyveket vettem utána olvastam  nem tudtam úgy a gazdagságomat hajtani mint mások akik úgy vélték, hogy a pénzen az igazságot meg lehet venni. vagy futottak a tekintélyért, a hatalom megszerzéséért, mert úgy vélték, hogy a hatalommal az igazságot el lehet nyomni.

 

Tehát most kezdődik az igazság és a hatalom nyilvánosság előtt zajló küzdelme a facebookon is meg másutt is.

 

Folyt ez a küzdelem már máskor is de csak rejtetten. Mára azonban már eléggé nyilvánvaló hogy egy-egy véleménybuborékot képezünk mi emberek,és ehhez a facebook ad egy szűlebb és egyre szűkülő nyilvánosság-szeletet.

 

Közben változik a makrovilág is vadászrepülőgépek haláltánca a keleti égbolton.

 

Mik voltak az előzmények? Az egyházak a legbűnösebbek. Az ökumenikus párbeszéd (nevetnem, de legalábbis fanyarul mosolyognom kell) nem volt semmilyen párbeszéd, az erőviszonyok tisztázásaként, egybeforrott egy 900 éves szakadás az egykori Bizánc jogutódja a moszkvai pátriárka és nyugat Róma a Vatikán között. Az ukrán püspökök hevesnek ugyan nem tűnő tiltakozása ellenére az egység megköttetett. A közöny oka, hogy ők a pápa elsőségét kifogásolták, és hát arra számítottak, hogy elég sokan vannak a szavuknak lesz némi nyomatéka.  Hát nem volt. De Putyint a moszkvai pátriárka vallási támogatásban (magyarul ezt partnerségi együttműködésnek hívják) hatalomra segítette. Gondolom jó eséllyel templomi kortes beszédekkel - mint nálunk is bevetették, -  akár is meg is buktathatta volna.

 

Nyugat felől viharfelhők torlódtak /ilyenek voltak az esztendők/.  A jezsuita-szabadkőműves együtt működés jegyében a NATO terjeszkedni akart, hogy az egypólusú világhatalom stabilizálható legyen, Ukrajna is valahogy lépjen be. Borítékolható volt, hogy ebből háború lesz. Ez megfelelt a Vatikán érdekeinek, A háború pénzbe, gazdasági erőelszívásba kerül az oroszoknak, és tömegbefolyás csökkentését jelent az ukrán főpapságnak, de hogy ebből mégis politikai hősként jöhessen ki őszentsége majd megmondja mikor lehet vége a háború erőpróba –népirtásnak.

 

Hogy a vallások a legbűnösebbek, de vannak, azazhogy lehetnek kivételek. Elmondhatom e hogy nincsenek?  A Keresztény Advent Közösség az első aki lehetne, de ők a legbűnösebbek. Miért? Mert ők, azok az ágról szakadtak, akik az adventmozgalom reformját tűzték zászlóikra a Vatikánba vezető széles út az ökumenikus párbeszéd helyett, de nem adtak teret az igazi evangéliumnak megelégedtek annyival, hogy bebiztosítják az önállóságukat és megmaradnak független adventmozgalomnak.

 

Kutakodásaimnak ez a végső eredménye matematikai egyenletemnek itt van a végeredménye. kétszer aláhúzva. Ha a Keresztény Advent mozgalom az 1980 -as évtized végén amikor eljutott hozzánk az 1888-as üzenet ezt szíves örömest vállaira vette volna, akkor Isten hóna alá nyúlt volna ennek az ágról szakadéknak, de nem tehette, mert eleve magáncélokból is jött létre, de egyre nemzetközibbé válható mozgolódáslehetett volna és körbefuthatta volna a földet pár esztendő alatt. Most már az alternatíva két ága nyitva maradhat ugyan, de a kapu bezárva. Azonban még mindig jobb lenne a Krisztus gyalázatát vállalva meghalni, mint a Vatikánnak pózolni.

 

A fenntartható fejlődés eszménye úgy hogy a luxusigényeket a politikai érdekekből folytatott fegyverkezéseket és a környezetromboló gazdaságot nem számoljuk fel, csak egy álmagyarázat és okot ad a népirtásra, amelyet a biblia profetikus beszéde szerint meg fognak csinálni, de a prófécia azt is mondja hogy „gyalázatodra volt a sok nép kiirtása” ezért a népek Babilonja okot ad az Isten végítéletére és a visszatérő Krisztusnak a földi életbe való beleszólására. Amelyre nem is tudom hogyan is készülhetnénk fel másként mint az 1888-as üzenet meghallgatásával, kutatásával és megemésztésével. Ha valakinek volna más ötlete elmondhatja, szívesen meghallgatom! 

szantoistvan•  2023. december 19. 13:48

Jegyzetek a Kyborg imája c. bershez.

A racionalista materializmus térnyerését nemcsak az ökumenizmus szervezkedései által egyeduralomra jutó, a protestantizmus és az Iszlám fölé kerekedó Római erőnyerés szorította vissza, hanem természetfeletti csodáival naponként meghökkentő spiritizmus is. Dynamo,  Uri Geller és mások természetfeletti inter és transszenzualitással kieszközölt látványai felette állnak a mai tudomány eszközeinek. Az egy millió képkocka per másodperc sebességgel fényképező szobányi berendezés nem volt képes a jelen sem lévő Uri Geller kanálgörbítési fázisait nyomon követni. Ne csodálkozzunk azon, ha az univerzum alapjainak kérdéseiben felvetett ontológiai, jöbb szó hiján az elméleti fizika területére sorolt külső megfigyelésből származó elméletekkel nem tudunk mit kezdeni. de ettől még a sorsunkkal kell kezdeni valamit. Létezik-e Isten vagy nem? Ha létezne, akkor súlyos erkölcsi felelősségünkkel nézünk szembe. Ha nem létezne az végzetes lenne az emberiség számára mert mértékadó filozófusok is nyilatkozták, hogy "rajtunk már csak egy Isten segíthet". Ezért én körbejártam ezt a határozottan elkerülni kivánatos területet, és az emberi sorskérdések szemrevételezésén keresztül látom azt, hogy mi az, ami egy jobb sorsra érdemes emberből  ekkora fiziológiás és értelmi eltorzulást vihet végbe; 

ezeket a leellenőrizhető pontokat szeretnám közreadni.

 

1. Stephen William Hawking  1942. január 8 (Oxford, Anglia) Meghalt 2018. március 14-én (76 évesen) Cambridge, Anglia Nyughely Westminster Abbey.

 

2. EGW: „Sajnos az emberek ritkán ismerik fel az őket üldöző gonosz mögött saját választásuk, döntésük következményeit.”

 

3. Sors és egészség :

 

 

 

     

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Napjainkban mintha felértékelődni látszana az egészség értéke, ami nem is csoda, hiszen a boldogság alapvető feltétele, hogy egészségesek legyünk. Talán az orvostudomány rohamos fejlődése, a diagnosztikai eszközök, és egyéb gyógyászati segédeszközök fejlődése, és az ezzel járó minőségbiztosítás, az egyre bővülő gyógyszerválaszték, drágábbá tette az egészségügyi ellátást. Ez is hozzájárult az egészség jobb megbecsüléséhez, és némileg fontosabbá tette testünk karbantartását és védelmezését. Hozzá lehet tenni, hogy az egészségünket fenyegető veszélyek is súlyosbodtak, és divat kihívni magunk ellen a sorsot extrém sportok űzésével is, meg persze az anyagiakért való harcban a foglalkozási ártalmakat szinte figyelmen kívül hagyjuk.

A médiák is serényen igyekeznek figyelmünket serkentgetni az egészségünk megőrzésére, számos iparág jött létre abban a reményben, hogy az egészégből üzletet is lehet és kell csinálni. Az is igaz, hogy nagy a hangzavar ezen a területen. Egymást igyekszik túlharsogni a természetgyógyász, a csodadoktor, a magánklinika, és a welness hétvége. Nagy csoda, ha ebben az információáradatban értelmes rendet tudunk kialakítani.

A hétköznapok embere többnyire stereotip válaszokat ad az egészségügyi problémákra a „valamiben csak meg kell halni” beletörődő lelkiállapottól kezdve egészen a hipochondriáig a betegségektől való beteges félelemig bezárólag, de olyan is akadt, már aki az eutanáziát választaná inkább, mint az egészségügyi intézményekben való időtlen kiszolgáltatottságot.

De ténylegesen mit tehetünk egészségünk érdekében? Tehetünk-e egyáltalán valamit?

 

Az embereket három csoportba sorolhatjuk: egészségesekre, állandó ellenőrzésre szoruló betegekre és klinikai kezelésre szorulókra. Az ember egészsége pedig vagy betegsége és annak lefolyása, (gyors vagy krónikus), gyógyulása, az ember életkora és munka illetve alkotóképessége igen sok körülménytől függ, de mindezeket hat alapvető tényező által foglalhatjuk össze:[1] Brechmann: az ember és a biológiailag aktív anyagok p.101

1. Genetikai tényezők, amelyek a jó része a születéssel már kialakulnak, és az esetleges károsodások (mintegy 3000 génkárosodásra visszavezethető betegséget ismerünk) költséges gyógykezelésekkel javíthatók, vagy a tünetek mérsékelhetők. Általában az a felfogás uralkodik ezekkel a betegségekkel kapcsolatban, hogy nem tehetünk ezek ellen semmit, pedig vannak szerzett génkárosodások is, és ezeket elkerülhetjük, sőt, megelőzhetnénk születendő gyermekeink károsodott génekkel való terheltségét is, ha néhány alapvető szabályt betartanánk. Néhány ilyen tanács: Dohányzás és az alkohol, füstölt hús és sajt, nitrites pác-sóval kezelt konzervek kerülése, a városi levegőtől való tartózkodás, /nitrogénoxidok és ózón mutagén (genetikai változásokat, mutációt generáló) teratogén (fejlődési rendellenességeket okozó) szerepe. A nikotin még a passzív dohányzás által is mérgez. Az embrió sejtfalán áthatolva idegen anyagokkal átkódolhatja a magzati kromoszómákat. Egyes vírusok nemi úton terjedve is kifejtik teratogén hatásukat (HPV, HIV.stb…) Ezeknek az ismereteknek a jelentőségét, csak egy sérült gyermek nevelésével járó gondok és nehézségek tudják beláttatni. Ha már van egy genetikai károsodás, azzal együtt lehet élni de gyógykezelni is lehet többet, némelyikének kezelése igen költséges, és vannak gyógyíthatatlanok is. Egy ilyen létező károsodásért nem vagyunk felelősek önmagunk és a környezetünk felé, de az ezután következő összes többiért már nem vagyunk ilyen ártatlanok, legfeljebb tudatlanok lehetünk, de ma már mindenki sokat tehet saját maga fölvilágosultságáért, illetve környezetének felvilágosításáért is, ha nem is éppen hálás ez a szerep.

 

2.   Társadalmi, gazdasági tényező. Sok függ a lakosság életszínvonalától, hogy megengedheti-e magának, hogy törődjék egészségével, és hogy eljutnak-e hozzá a betegség elkerüléséhez szükséges információk, nagyon sok a hiányosság a preventív egészségnevelés területén. Az orvostudomány fejlődése olyan utópisztikus elvárásokat élesztgetett a modern világban, hogy egyszer csak eljutunk a tudomány olyan fejlettségére, hogy minden betegséget egyetlen erre a célra megfelelő pasztillával tudunk majd gyógykezelni. Ezzel szemben a valóság kijózanító? Az orvostudomány fejlődése magával hozta azt a felismerést, hogy ha bármely állatfajnak annyi betegsége volna, mint a teremtés koronájának, már réges régen kipusztult volna, fenn sem maradhatott volna. A gyógykezelés nem olcsó és ráadásul a társadalom többi egészséges, vagy többé-kevésbé egészséges  tagja fogja megfizetni, és a betegségeinkkel járó többletterheket is ők viselik, míg nekünk a nyögés és panasz jut osztályrészül, addig a többi ember is körülöttünk velünk szenved.

 

3.         Táplálkozási tényező. Bizonyos tápanyagok, vitaminok, mikro és makro elemek (esetleg rejtett) hiánya, vagy egyensúlyuk hiánya az elégséges táplálkozás mellett is betegségeket idézhet elő csökkentve a szervezet ellenálló és adaptációs (alkalmazkodó) képességét. A táplálkozás divatjai ellenében a józan egészségvédő ételek választása pedig sajátos nevelési, szoktatási és önuralmi feladat. A jövő táplálkozási válságára való tekintettel ajánlatos lesz  önmagunk izlés-nevelésére felkészülni, hogy olyan táplálékot is legyünk készek elfogadni, vagy kreatívan létrehozni, amely akár a környező gyomnövényekre és egyszerű elkészítési módokra épülhet. (Kérem vegyék tudomásul, hogy ez nem vicc.)

 

4.      Toxikológiai faktor alatt nemcsak a szokásos ipari vagy háztartási ártalmakat értjük, hanem a környezet mind gyakoribb elszennyeződéséből eredő károsodásokat, amelyek nem is mindig azonnal fejtik ki hatásukat, hanem hosszabb lappangási idő után. Több mint 10 000 biológiailag aktív anyaggal érintkezhetünk közvetlenül. És számos ismeretlennel is, mert csak a Duna vizéből 160 ismeretlen összetételű anyagot találtak (1985-ös adat). A kémiai károsodások nemcsak a munkásokat, (fontos megemlíteni a mellőzött ipari munkavédelmi eszközöket, és az eltitkolt hatásmechanizmusú vegyi anyagok forgalmazását és véletlen, vagy szándékolt természetbe ürítését) hanem a család minden tagját veszélyeztetik (legyünk különös tekintettel a gyerekekre is).

 

5.     Farmakológiai faktor. Egyre több ember egyre több gyógyszert szed. Régebben nagyon kevés olyan gyógyszer volt, amely a mikroorganizmusokra, az élő kórokozókra hatott, így a betegségekből felgyógyultakban immunitás alakult ki. A kemoterápia százmilliókat ment meg, és szolgáltathat ki ugyanakkor egy mutálódó baktérium vagy vírus okozta világjárványnak, mert gátolja a szervezet védekező apparátusának együttműködését. És ehhez a területhez az immunitás és autoimmunitáshoz kapcsolódik majd a történet, amiért mindezeket el szerettem volna mondani.

 

 6. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el az utolsó a pszichológiai és mentális tényezőt, amely nagyon sokban befolyásolhatja a betegség gyógyulását, illetve akár az elkerülését is. Ide tartozik a megélt stresszhelyzet levezetése, feldolgozása, a tanulás és tanítás képessége, illetve a tudományos gondolkodásra való hajlam kiépítése és az érdeklődés fenntartása. Sőt a gyógyulásban hatásos lehet még az úgynevezett NLP (neurolingvisztikai programozás), valamint a vallásos hit is.

 

Minden itt felsorolt tényező egy időben hat a szervezetre, és amíg külön-külön egyik tényező sem váltja ki esetileg az egyes betegségeket, de összességükben és együttes hatásukban terhelésnek teszik ki a szervezet alkalmazkodóképességét és a hosszantartó hatás akár betegséget is okozhat. Ugyanakkor az egyes tényezők mértéke eltérő lehet. Az ember akkor lehet egészséges, ha együttes hatásuk nem lépi túl a szervezet tűrőképességét. Általában az a helyzet, hogy a néhány különböző egészségkárosító faktor legyengíti a szervezetünk alkalmazkodó képességét, és ezután jön egy iatrogén (másodlagos) felülfertőződés valamely baktériummal, vagy virust követően, és mi kezeljük magát a fertőzést antibiotikummal, de a megelőző egészségkárosító faktorok együttes hatását nem vesszük figyelembe. Nem változtatunk életmódunkon, ott maradunk az egészségkárosító munkahelyen, túlhajtjuk magunkat, ártalmas anyagokkal tömjük magunkat, és noha meggyógyulunk az előző betegségből, de mindjárt követi egy másik baktérium, vagy egyéb és kezdhetjük az egészségünkért való harcot elölről.

 

„Az élő rendszerek hasznos munka végzésére képes disszipativ[2](termodinamikai folyamatokban a felhasznált energia visszafordíthatatlan kinetikai energiává való átalakulása hővenergiává), lágy rendszerek. Lágy rendszereknek nevezzük azokat a disszipativ rendszereket, amelyekben a felvett energia irányított átalakulása nem szilárd fázisban megy végbe. A gépekben és a mesterséges kibernetikai rendszerekben a munkavégzés és az energiaátalakulás folyamatai, azok szabályozása… szilárd fázisban megy végbe. Az élő szervezetekben ezzel ellentétben a folyamatok és azok szabályozása, az energiaátalakulás és a munkavégzés vizes fázisban, kémiai reakciók útján megy végbe. Az élő rendszerek lágy, míg a gépek az automaták kemény rendszereknek tekintendők. A munkavégzés irányítása történhet visszacsatolással,… külső vagy belső (pl. genetikai ) program által történő irányítással, … vagy a kettő kombinációjával. Az élő rendszerek szabályozott és vezérelt rendszerek.”[3] (Csaba György: Biológiai szabályozás p.37)

Címképünkön a Golgi készülék látható, mint olyan sejtszervecske, amelyben a (jól látható a sejtmag DNS-e) közvetlen közelében a  fehérjeszintézis vezérlése történik, a szekréció lehet akár hormon is, amely a test más részén lévő szerveinket „irányítja”. A képződő fehérjék az oszlopon, a ciszternákon áthaladva átalakulnak. Láthatjuk, hogy mennyire nem egyszerű folyamat ez. Egy átlagos emlős sejtjében egy oszlopban lehet 5-6 ciszterna, míg egy növény vagy egy alacsonyabb rendű állat sejtjében gyakran 20 vagy ennél is több található.

 

Ahhoz, hogy egy élőlény fenntarthassa magát meg kell tudni védenie magát minden külső káros hatástól, mert az úgynevezett milieu interieur (belső környezet) nem változhat. Állította Claude Barnard, nagy fr. élettantudós.[4] (Selye János: Stressz distressz nélkül p.32)

 

Selye kimutatta, hogy a szervezetünk mindenféle megterhelésre sztereotip (változatlan és ismétlődő) választ ad legyen az vérveszteség, vagy láz, vagy súlyos rákbetegség. Ezt nevezte általános adaptációs szindrómának, három szakaszt különböztetett meg. Először jön az alarm reakció, amelyben a veszélyeztetés esetén még az ellenanyagok mennyisége a szokottnál levesebb, de hamar kialakul az ellenállóképesség normális szintje, amelyben az ellenanyag-termelés a maximumon van, de egy idő után bekövetkezik a szervezet „kifáradása” és az ellenanyagok képződése egy kritikus szint alá csökken, a szervezet megadja magát és elpusztul. Ezt a folyamatot az agyalapi mirigy, a hipofízis indítja el, 7 különböző hormont, ezek között van növekedési hormon és menekülési hormon, amely felkészíti a szervezetet a szokottnál nagyobb erőfeszítésre. „Fiziológiai és klinikai tapasztalatok hosszú sora bizonyítja, hogy környezeti hatások a célmirigyek, nemi mirigyek, mellékvesekéreg, pajzsmirigy szekrécióját jelentősen befolyásolják.”[5] (Bálint Péter: Orvosi élettan vol. II. p.507. ) „Emocionális ingerek emberben az ADH-secretiót (a vérnyomást azáltal emeli meg, hogy először hirtelen vérnyomásesést produkál a vese tubulusok pórusainak megnyitásával, tehát a vérnyomás lecsökken, majd az ellenreakció után megemelkedik) 5-10mE/órára emelkedik.”[6](Bálint P. p.513.)

Most engedjük kicsit szabadjára a képzelőerőnket és lazítsunk: Egy macska ballag az úton, meglát egy a dolgát a bokornál végző kutyát. Számunkra mindebben nincsen semmi drámai. Mondhatni ez egy banális jelenet. Nem így áll ez a macskánknál. Biztos láttunk már hasonlót és nem tűnt fel, de azért most felhívom erre a T. Halgatóim figyelmét: A macskában viharos fiziológiai változásoknak lehetünk hétköznapi tanúi. A macska szemein keresztül érkező ingerhatásra a békés bóklászásnak egyszerre vége szakad. Összes szál szőre az égnek mered, farka megvastagszik és ugrásra készen figyeli az eseményeket. Szerencsére a kutya figyelmét továbbra is leköti a bokor töve, így a macsek egyelőre nincs nagyobb veszélynek kitéve. De testében a hormonális változások viharos gyorsasággal fejlődnek tovább. A mellékvese üzenetet kap az agytól, azonnal adrenalint a vérbe, a pulzus megemelkedik, az anyagcsere fokozódik, a zsírok bomlása és továbbontása az energiaraktárakból megkezdődik, hogy mire a helyzet veszélyessé változik, amelyet most már az agy fokozottabban ellenőriz a szemeken keresztül az izmok számára a szükséges szőlőcukor (az izmok üzemenyaga), - még nem tudni mennyire lesz szükség készenlétben legyen.

 

Sajnálatos hogy nagymamám súlyos autoimmun betegsége, a konfliktusokhoz szokott házasság, a gyakori stresszhelyzeteinek következményeképpen alakulhatott ki. A fent említett folyamatok nem állnak meg félúton, hanem minden egyes alkalomkor levezénylik a pánikreakciót. A mellékvesekéreg hormonja az adrenalin serkentő hatását kifejti a pajzsmirigyre, amely fokozottabb anyagcserére ösztökéli a szervezetet, így relatív hipertireózis (pajzsmirigy-túlműködés) jön létre, „fokozott reflexingerlésekkel emocionális instabilitást okoz” (i.m.553old). Súlyosbítja a helyzetet, hogy a hormonok, rendkívül kis mennyiségben ható anyagok, és egyensúlyuknak kicsiny megváltozása felboríthatja a kényes egyensúlyt. „ A hatás az mRNS (hírvivő ribonukleinsav) és a cAMP (ciklusos adenosin-monofoszfát, az ATP körfolyamat része a sejtek energiatartalékai) és ezen keresztül a fehérjeszintézis fokozódik. A fokozott fehérjetermelésnek része lehet abban, hogy a tímusz (csecsemőmirigy) eredetű límfociták egyes fehérjéket test idegennek ismernek fel, és a rheumatioid arthritisszel kombinált, fokozott fehérjetermelés megalapozza a kötőszövet folyamatos zsugorodását a kollagenózist. Nagymamám végtagjain, kéz és lábujjain a bőr kifényesedett, elvékonyodott, felfekvésszerű fekélyek (ulcus trophicus) keletkeztek a talpán. Sarkán és lábujjain iszonyatos szenvedést okozva rohamszerűen, (a fekélyeken át a testnedv jelentős elszivárgása elektrolitdeficithez vezet).

„A rheumatoid arthritisz nem csupán az ízületek betegsége és patogenezise (kialakulási útja) alapján az autoimmun betegségek közé sorolt collagenosisok egyik formája. Endokrin (belső elválasztású mirigyek, hormonháztartással összefüggő) zavaroknak is conditionáló szerepük van a kórfolyamatban.[7]” (Endes Pongrácz: Pathológia vol II.p.784)

 

Nagymamám a betegséget több mint öt évig viselte kétség és remény között ingadozva.

 

Selye János a stressz kezelésére a hála filozófiáját dolgozta ki, amivel enyhíteni lehet a distresszt, amely káros és pusztító hatású. Az érzelmek irányítása, akár gyógyhatású is lehet, de mindenesetre elkerülheti az ember a tartós idegesség, a depresszió miatt az endokrin rendszer instabilitását.

 

„ Úgy vélem, hogy azok a törvények, amelyek a sejtek és szervek szintjén érvényesek, egy természetes életfilozófia forrását is képezhetik, amely az emberi magatartás szabályait tudományos alapokra helyezheti. Legnagyobb meglepetésemre ez a rövid kalandozás a stressz orvosi problémáitól aránytalanul nagy érdeklődést keltett a pszichológusok, szociológusok, antropológusok és a különböző vallások papjainak körében. Postámban legalább annyi levél foglalkozott a hála filozófiájával, mint azokkal a sokkal kézzelfoghatóbb orvosi problémákkal, amelyekről a könyvben írtam, sőt felkértek, hogy fejtsem ki ezeket a gondolatokat templomokban, zsinagógákban és különféle társaságokban… „[8] (Selye János: i.m. p.19.)

 

Mivel a racionalizmus által megfertőzött tudományos világ nem érzékelhette hogy a lelki folyamatoknak meghatározott pathológiája van, így nem érzékelte Selye János felfedezésének jelentőségét, és az orvosi etika tudománya egy olyan holtágnak bizonyult, amelyben a farmakológia piaca nem nyerhetett mozgási területet. A tudományt pedig közismerten a piac irányítja, a piacot pedig a politika.

 

Nagyobb sikerrel kecsegtettek az u.n. divatbetegségek gyógyításának kutatása, (rákkutatás, AIDS, aztán a HIV.  és most újabban a genetikai károsodások,stb…) így a pszichoszomatikus és szomatopszichikus összefüggések kutatására már nem maradt sem lelkesedés, sem pénz. De az egyre növekvő számban kialakuló és gyógyíthatatlannak bizonyuló autoimmun betegségek veszélyeire és annak megelőzésének egyik lehetséges módjára az egymás megbecsülésére, és bátorítására, lelkesítésére mint el nem ismert és fel nem fogott mentálegészségügyi szükségleteinkre ilyen módon szeretném felhívni a T. Hallgatók és ... az Olvasók figyelmét!

 

(Szántó István)

 

(Anna lányomnak a Pécsi Tudomány Egyetem  ifjúságvédelmi tagozatára megrendelt szorgalmi dolgozata.)

 

4. 1963-ban, 21 évesen Hawkingnál a motoros neuronok betegségének korai, lassan fejlődő formáját diagnosztizálták, amely fokozatosan, évtizedek alatt megbénította.[20][21] Beszédének elvesztése után egy beszédgenerátoron keresztül kommunikált, kezdetben egy kézi kapcsoló segítségével, végül pedig egyetlen arcizmot használva.[22]

 

Hawking tudományos munkái közé tartozott a Roger Penrose-szal folytatott együttműködés az általános relativitáselmélet keretében a gravitációs szingularitási tételekkel kapcsolatban, valamint az elméleti előrejelzés, hogy a fekete lyukak sugárzást bocsátanak ki, amit gyakran Hawking-sugárzásnak neveznek. Kezdetben a Hawking-sugárzás ellentmondásos volt. Az 1970-es évek végére és további kutatások publikálása után a felfedezést széles körben elfogadták, mint az elméleti fizika jelentős áttörését. Hawking volt az első, aki kidolgozta a kozmológia elméletét, amelyet az általános relativitáselmélet és a kvantummechanika egyesítése magyaráz. Erőteljesen támogatta a kvantummechanika sok világra kiterjedő értelmezését.[23][24]

 

Hawking számos népszerű tudományos munkával ért el kereskedelmi sikereket, amelyekben elméleteit és általában a kozmológiát tárgyalta. Az idő rövid története című könyve rekordhosszúságú 237 hétig szerepelt a Sunday Times bestsellerlistáján. Hawking a Royal Society tagja volt, a Pápai Tudományos Akadémia élethosszig tartó tagja volt, és megkapta az Elnöki Szabadságérmet, az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetését. 2002-ben Hawking a 25. helyre került a BBC 100 legnagyobb brit szavazásán. 2018-ban, 76 éves korában hunyt el, miután több mint 50 éven át szenvedett motoros neuron betegségben.[9]

 

5. [1] Az amiotrófiás laterálszklerózis (angolul: amyotrophic lateral sclerosis , rövidítve ALS), motoros neuronbetegség avagy Lou Gehrig-betegség, a köznyelvben gyakran csak „idegsorvadásos betegség” a motoneuron-betegségek (MND) leggyakoribb fajtája, amikor a központi idegrendszer mozgató idegsejtjei pusztulása következtében izomsorvadáasok jönnek létre testszerte. Kivétel a szívizom és a szemmozgató izmok.

 

6. Fotók: https://eu.usatoday.com/picture-gallery/news/2018/03/06/stephen-hawking-through-the-years/75574310/

 

7. Tudománytörténet/eszmetörténet.Hawking tudományos munkái közé tartozott a Roger Penrose-szal folytatott együttműködés az általános relativitáselmélet keretében a gravitációs szingularitási tételekkel kapcsolatban, valamint az elméleti előrejelzés, hogy a fekete lyukak sugárzást bocsátanak ki, amit gyakran Hawking-sugárzásnak neveznek. Kezdetben a Hawking-sugárzás ellentmondásos volt. Az 1970-es évek végére és további kutatások publikálása után a felfedezést széles körben elfogadták, mint az elméleti fizika jelentős áttörését. Hawking volt az első, aki kidolgozta a kozmológia elméletét, amelyet az általános relativitáselmélet és a kvantummechanika egyesítése magyaráz. Erőteljesen támogatta a kvantummechanika sok világra kiterjedő értelmezését.[23][24]

 

csatlakozik a főiskolai hajóklubhoz, a University College Boat Clubhoz, ahol egy evezős legénységet irányított.[60][61] Az evezős edző akkoriban megjegyezte, hogy Hawking vakmerő imázst ápolt, és a legénységét kockázatos pályákon irányította, amelyek hajók megsérüléséhez vezettek.[

 

Hawking becslése szerint körülbelül 1000 órát tanult az oxfordi három év alatt. Ezek az elképesztő tanulási szokások kihívást jelentett a döntőben való részvétel, és úgy döntött, hogy csak elméleti fizika kérdésekre válaszol, nem pedig tényszerű ismereteket igénylő kérdésekre

 

Hawking aggódott amiatt, hogy lusta és nehéz tanulónak tekintik. Így, amikor a viva-n arra kérték, hogy írja le a terveit, így válaszolt: "Ha megajándékozza az elsőt, akkor

 

Cambridge-be megyek. Ha másodikat kapok, Oxfordban maradok, ezért remélem, hogy elsőt ad. [64][66] Nagyobb tiszteletnek örvend, mint hitte; ahogy Berman megjegyezte, a vizsgáztatók "elég intelligensek voltak ahhoz, hogy rájöjjenek, valakivel beszélnek, aki sokkal okosabb, mint a legtöbbjük"

 

Hawking első éve doktoranduszként nehéz volt. Kezdetben csalódottan tapasztalta, hogy Dennis William Sciamát, a modern kozmológia egyik megalapítóját bízták meg felügyelőnek, nem pedig a híres csillagász, Fred Hoyle-t [69][70], és úgy találta, hogy matematikai képzettsége nem volt megfelelő a munkához az általános relativitáselméletben és a kozmológiában.[71] Miután motoros neuronbetegséggel diagnosztizálták, Hawking depresszióba esett – bár orvosai azt tanácsolták, hogy folytassa tanulmányait, úgy érezte, ennek nincs értelme.[72] Betegsége lassabban fejlődött, mint azt az orvosok előre jelezték. Noha Hawking nehezen járt támogatás nélkül, és a beszéde szinte érthetetlen volt, a kezdeti diagnózis, miszerint csak két éve van hátra, alaptalannak bizonyult. Sciama biztatására visszatért munkájához.[73][74

 

Hawking akkor kezdett hírnevet kiépíteni a ragyogása és a pimaszsága, amikor 1964 júniusában egy előadáson nyilvánosan megtámadta Fred Hoyle és tanítványa, Jayant Narlikar munkáját.

 

Hawking első éve doktoranduszként nehéz volt. Kezdetben csalódottan tapasztalta, hogy Dennis William Sciamát, a modern kozmológia egyik megalapítóját bízták meg felügyelőnek, nem pedig a híres csillagász, Fred Hoyle-t [69][70], és úgy találta, hogy matematikai képzettsége nem volt megfelelő a munkához az általános relativitáselméletben és a kozmológiában.[71] Miután motoros neuronbetegséggel diagnosztizálták, Hawking depresszióba esett – bár orvosai azt tanácsolták, hogy folytassa tanulmányait, úgy érezte, ennek nincs értelme.[72] Betegsége lassabban fejlődött, mint azt az orvosok előre jelezték. Noha Hawking nehezen járt támogatás nélkül, és a beszéde szinte érthetetlen volt, a kezdeti diagnózis, miszerint csak két éve van hátra, alaptalannak bizonyult. Sciama biztatására visszatért munkájához.[73][74] Hawking akkor kezdett hírnevet kiépíteni a ragyogása és a pimaszsága, amikor 1964 júniusában egy előadáson nyilvánosan megtámadta Fred Hoyle és tanítványa, Jayant Narlikar munkáját.[75][76]

 

Munkájában és Penrose-zal együttműködve Hawking kibővítette a doktori disszertációjában először feltárt szingularitási tétel fogalmát. Ez nemcsak a szingularitások létezését foglalta magában, hanem azt az elméletet is, hogy a világegyetem szingularitásként indulhatott ki. Közös esszéjük a Gravity Research Foundation versenyének második helyezettje volt 1968

 

1970-ben Hawking feltételezte a fekete lyukak dinamikájának második törvényeként ismertté vált dolgot, miszerint egy fekete lyuk eseményhorizontja soha nem csökkenhet kisebbre.[90] James M. Bardeennel és Brandon Carterrel a fekete lyukak mechanikájának négy törvényét javasolta, analógiát vonva a termodinamikával.[91] Hawking bosszúságára Jacob Bekenstein, John Wheeler végzős hallgatója tovább ment – és végül helyesen – a termodinamikai fogalmak szó szerinti alkalmazásán

 

Hawking első könyve, a The Large Scale Structure of Space-Time, amelyet George Ellisszel írt, 1973-ban jelent meg.[97] 1973-tól kezdődően Hawking a kvantumgravitáció és a kvantummechanika tanulmányozásába kezdett.[98][97] Ezen a területen végzett munkáját a moszkvai látogatás, valamint a Jakov Boriszovics Zeldovicsszal és Alekszej Sztarobinszkijjal folytatott megbeszélések ösztönözték, akiknek munkája kimutatta, hogy a bizonytalansági elv szerint a forgó fekete lyukak részecskéket bocsátanak ki.[99] Hawking bosszúságára, sokat ellenőrzött számításai olyan eredményeket hoztak, amelyek ellentmondanak második törvényének, amely szerint a fekete lyukak soha nem lehetnek kisebbek[100], és alátámasztották Bekenstein okfejtését entrópiájukról

 

Kezdetben a Hawking-sugárzás ellentmondásos volt. Az 1970-es évek végére és további kutatások publikálása után a felfedezést széles körben elfogadták, mint jelentős áttörést az elméleti fizikában.[105][106][107] Hawkingot 1974-ben, néhány héttel a Hawking-sugárzás bejelentése után a Royal Society (FRS) tagjává választották. Abban az időben ő volt az egyik legfiatalabb tudós, aki ösztöndíjas lett.[

 

Egy barátjával, Kip Thorne-nal dolgozott a fakultáson[110][6], és tudományos fogadást kötött vele arról, hogy A Cygnus X-1 röntgenforrás egy fekete lyuk volt. A fogadás egy „biztosítási kötvény” volt az ellen, hogy fekete lyukak nem léteznek.[111] Hawking elismerte, hogy 1990-ben elvesztette a fogadást, ez volt az első a sok közül, amelyeket Thorne-nal meg kellett kötnie.

Munkássága egyre nagyobb tudományos elismerésben is részesült.[116] 1975-ben megkapta az Eddington-éremmel és a XI. Pius Aranyéremmel, 1976-ban pedig a Dannie Heineman-díjjal, a Maxwell-éremmel és díjjal, valamint a Hughes-éremmel. 1977-ben gravitációs fizika professzorrá nevezték ki.[119] A következő évben Albert Einstein-érmet és tiszteletbeli doktori címet kapott az Oxfordi Egyetemen.[120][116]

 

1979-ben Hawkingot a Cambridge-i Egyetem Lucasian matematika professzorává választották.[116][121] Bevezető előadása ebben a szerepkörben a következő címet kapta: "Vége van az elméleti fizikának?" és az N = 8 szupergravitációt javasolta vezető elméletnek a fizikusok által vizsgált számos kiemelkedő probléma megoldására.[122] Előléptetése egybeesett egy egészségügyi válsággal, ami oda vezetett, hogy – bár vonakodva – elfogadt néhány otthoni ápolási szolgáltatást.[123] Ugyanakkor a fizikához való hozzáállásában is átalakult, intuitívabbá és spekulatívabbá vált, ahelyett, hogy a matematikai bizonyításokhoz ragaszkodott volna. "Inkább leszek igazam, mintsem szigorú" - mondta Kip Thorne-nak.[124]

 

1981-ben azt javasolta, hogy a fekete lyukak információi helyrehozhatatlanul elvesznek, amikor egy fekete lyuk elpárolog. Ez az információs paradoxon sérti a kvantummechanika alapelvét, és évekig tartó vitához vezetett, beleértve a „fekete lyuk háborút” Leonard Susskinddal és Gerard 't Hoofttal.[125][126]

 

Itt egy megjegyzést hozzá kell fűznöm, a három elmélet  a relativitáselmélet a kvantummenchanika és a termodinamika egymással való összeférhetetlenségét a mai napig nem sikerült feloldani és a tudomány szakértői epedve várakoznak a nagy egyesítés lehetőségére, Hawking a relativitáselmélet és a kvantummechanika egyesítésére próbált megoldásokat találni nem kevés vitát gerjesztve. Ami egy napjainkig tartó bizonytalanságot eredményez a tudományos racionalizmus világában.

 

1982 nyarán háromhetes Nuffield Workshopot szervezett a Cambridge-i Egyetemen a „The Very Early Universe” témában. ][129][130] Hawking egy új kvantumelméleti kutatást is elindított a világegyetem eredetével kapcsolatban. 1981-ben egy vatikáni konferencián olyan munkákat mutatott be, amelyek azt sugallják, hogy az univerzumnak nem lehet határa – sem kezdete, sem vége.[131][132]

 

még egy megjegyzést kell hozzáfűznöm,

Fred Hoyle még küzd a tudományos világ elkötelezett racionalizmusa ellenére az objektivitás elvetése ellen legalábbis művészeti szinten /Fred Hoyle : (A fekete felhő,) addig  Hawkinsban egy karrierre törekvő mások  eltiprásából és a saját népszerűségéből élő rittert fedezünk fel, aki azonban kikényszeríti a részvétet belőlünk.

 

De itt már a kereszténységnek a fundamentumai sincsenek meg, az Isten örökkévalósága helyett az anyag az örökkévaló. Ezt nyugodtan deizmusnak tekinthetjük. és IX Piusz jutalmazza. miért is ne tenné, hiszen az evolucionizmusban az Isten mindenhatósága eszmei háttérbe, a mitológiák világába szorítható, amiben a hívek hát higgyenek, ha akarnak, úgyis az érdekeik és vágyaik mentént fognak a valóságban cselekedni.  Ez az útvonal a legalizmusból az erkölcsi liberalizmusba vezető széles út lesz.

 

A későbbi években a Vatikán hivatalosan is elismerte hogy „Isten az evolúciót is felhasználta a teremtéskor,” de ezzel az állítással az évmilliókon keresztűli időintervallumokkal ellentétbe került a Biblia hat napos teremtésről szóló fundamentális doktrinájával.. Ennek az ellentétnek a tudatos felvállalása Antikrisztusivá változtatja a kereszténységet, hiszen a hatodik nappal befejeződő teremtést a hetedik napi emlék ünnepe a Szombat követné,  amelyet a kereszténység a 3. század végéig ünnepelt, de ezt az egyház a saját hatalmára hivatkozva áthelyezi a hetedik napra, amivel felülírja a Konstantin császár által kiadott rendelettel az Isten kézzel írott tízparancsolatát. Ehhez azonban égető szükség van egy kellő tekintéllyel hirdetett természettudományos modellre, amihez jól jön Hawkins elméleti fizikája.

 

Itt értjük meg Hawkins szerepét a tudománytörténetben.

 

8. Kik voltak még akik ugyanebben a betegségben szenvedtek, van e vagy létezhet-e összefüggés a betegség és a gondolkodás között? Hasonló pathológiák az emberi történelem nevezetes személyei közül.

 

a./

Az amiotrófiás laterálszklerózis (angolul: amyotrophic lateral sclerosis, rövidítve ALS), motoros neuronbetegség avagy Lou Gehrig-betegség, a köznyelvben gyakran csak „idegsorvadásos betegség” a motoneuron-betegségek (MND) leggyakoribb fajtája, amikor a központi idegrendszer mozgató idegsejtjei pusztulása következtében az akaratlagos izmok fokozatosan elgyengülnek, majd végül el is sorvadnak.[1] A betegség kiváltó oka nem ismert és nem gyógyítható.

A betegség leírása[szerkesztés]

Az ALS pontos kiváltó oka nem ismert, de az esetek 5-10%-ban felmerül az öröklés eshetősége. Átlagosan 100 000 emberre 5 megbetegedés jut (a Csendes-óceán nyugati partvidékének bizonyos területein magasabb az arány). Leginkább 40 és 60 éves kor között jelentkeznek a tünetek, de ettől eltérő időben is kifejlődhet a betegség. A túlélési időt nehéz meghatározni, mert egyén- és korfüggő, de az esetek zömében a középérték 3,5 év, azonban van olyan, aki több évtizede él együtt a betegséggel.

Az ALS ESETén a központi idegrendszerben (az agyban és gerincvelőben) található motoneuronok elpusztulnak. Ennek következtében az akaratlagos izmok – amelyek többek között a mozgás, beszéd, nyelés és légzésért felelősek – gyengülnek, majd a betegség előre haladtával le is állnak. A szemizom viszont a végstádiumig működőképes marad és a szívizom se sérül. Az esetek zömében az izomzavarok a felső végtagból indulnak ki és folyamatosan haladnak a törzs, majd a fej felé. Azonban a tünetek kezdődhetnek a nyelésért és beszédért felelős izmoktól (bulbaris területek) és tarthat a végtagok felé.

Az ALS-nek két típusa létezik: A „szórványos” (sporadikus), ami az esetek 90%-ban fordul elő, illetve a családban halmozódó úgynevezett „familiáris” típus, melynek oka genetikus alapokra vezethető vissza. Egyik változat se fertőző.

Tünetei[szerkesztés]

Kezdeti tünetek[szerkesztés]

·                    a felső és az alsó végtagok distalis gyengesége, ha normál izommunkát végez a beteg, vagy csak a finom mozgások vonatkozásában

·                    kézizmok és tenyér izmok sorvadása

·                    nyelvizmok sorvadása (dióbéltünet)

·                    az érintett izmokban akaratlan rángások, jellemző a lábizomgörcs

·                    gyors kifáradás terhelésre

·                    a betegek 10–25%-a szenved distalis eloszlású érzéskieséstől, paraesthesiáktól és enyhe fájdalomtól.

Késői tünetek[szerkesztés]

·                    a lábak és a bokatáj gyengülése, mely járási nehézségeket okoz

·                    nyelési, beszéd- és légzési nehézségek.

·                    testsúly csökkenés az izomsorvadás következtében

Diagnózis felállítása[szerkesztés]

A betegség egyszerű laborvizsgálattal nem kimutatható jelenleg, így lényegében egy sor összetett vizsgálat segítségével diagnosztizálják a betegséget úgy, hogy kizárnak minden más hasonló tünetekkel járó betegséget.

A diagnózis felállításához jellemzően a következő vizsgálatokat végzik el:

·                    ENMG (ingerületvezetés mérése): Az idegek ingerület vezetési képességét mérik.

·                    CT, MRI (A képalkotó eljárások): amellyel más hasonló tüneteket produkáló betegségeket zárnak ki.

·                    Lumbálpunkció (gerinccsapolás): a gerincből vett agyvízmintából számos hasonló betegség kizárható.

·                    Izombiopszia: az izmokból vett szövetminta laboratóriumi és mikroszkópos vizsgálata az elsődleges izombetegségek kizárására alkalmas.

·                    Laboratóriumi vizsgálatok: A további vizsgálatok a differenciáldiagnózis felállítását segítik.

Kezelése[szerkesztés]

A betegség nem gyógyítható, de az életminőség javítása és a betegséggel együttélési idő hosszabbítása kezelésekkel lehetséges. Az ALS előrehaladtával mindinkább szaksegítségre szorul a beteg, végül pedig állandó szakintézményben történő felügyelet szükséges.

Az ALS kezelése a következő területeket érinti:

·                    Gyógyszeres kezelés: Az egyik legfontosabb gyógyszer a riluzol, (Magyarországon Sclefic néven forgalmazzák és csak szakorvos írhatja fel) amely a vizsgálatok szerint 3 hónappal megnöveli a túlélési időt. Azonban mellékhatásként gyengeség és hányinger jelentkezhet. Az izomgörcsöket is gyógyszeresen enyhítik (quinine chlorid, meprobamat, quinin chlorid, diazepam, phenytoin, carbamazepin). Illetve a nyálzás és nyáktermelés is szabályozható gyógyszeresen, de itt már fontos, hogy a fej megfelelő pozícióban legyen és szükség lehet mobil nyálszívóra is.

2001-ben új gyógyszert törzskönyvezett Japánban a Mitsubishi Pharma cég Radicut néven. Az edaravon (a Radicut márkanév) olyan nootróp és neuroprotektív szer, amelyet az agyi iszkémia és az ezt követő agyi infarktus után neurológiai gyógyulás elősegítésére használnak. Hatékony antioxidáns hatású és erősen megköti a szabad gyököket, védelmet nyújt az oxidatív stressz és az idegi apoptózis ellen 2001 óta forgalmazza kizárólag Japánban a Mitsubishi Pharma. 2015. június 26-án a Mitsubishi Tanabe Pharma Corporation bejelentette, hogy jóváhagyta a Radicut kezelését az ALS Japánban történő kezelésére. A III. Fázisú klinikai vizsgálat Japánban kezdődött 2011-ben. A vállalat az FDA és az EU számára a Radicut Orphan Drugs-megjelölést kapta 2015-ben. 2017 májusában jóváhagyta az FDA Radicava néven Egyesült Államokban.[2]

·                    Beszédterápia:

·                    Fizikoterápia: A cél, hogy az izomműködést fenntartsák. Habár az izmok nem erősíthetőek, de az izom mozgás leépülés csökkenthető.

·                    Táplálkozás felügyelete:Félfolyékony táplálkozásra épülő étrend kialakítása.

Lélegeztetés: Idővel szükséges a gépi lélegeztetés

b./ A betegség ismertebb áldozatai[szerkesztés]

·                    Stephen Hawking elméleti fizikus (1942–2018)

·                    Mao Ce-tungKína elnöke (1893–1976)

1951-ben Mao könyörtelen kampányba kezdett a korrupció, de minden politikai ellenzék ellen is; a médiát szigorú felügyelet alá helyezték, és minden vallást betiltottak. 1952-ben elindult a kollektivizáláson és az ipari fejlesztésen alapuló ötéves terv, amely minden társadalmi és kulturális tevékenységet központilag irányított. A „reakciós elemeket” kíméletlenül üldözték, kivégezték vagy speciális munkatáborokba küldték. 1955-re így 100 000 KKP-tagot töröltek. A Száz virág kampányában (1956-1957) Mao őszinte véleményt kért a lakosságtól kormánya közelmúltbeli politikai projektjeivel kapcsolatban. A válasz azonban annyira felkavarta, hogy minden „jobboldali elem” azonnali felelősségre vonását elrendelték – félmillió párttagot száműztek munkatáborokba. Ekkorra Sztálin meghalt, és Hruscsov nyíltan elítélte a „sztálinizmust” (1956) nagyon felzaklatta Maót, aki attól tartott, hogy politikai ellenreakció indulhat önmaga ellen, de ez nem történt meg.7,8

 

1957-ben Mao elindította Great Step Forward című munkáját, amelyen keresztül meglehetősen irreális (de potenciálisan nagyszerű) módon megpróbálta gyorsan előmozdítani a kínai fejlődést és összhangba hozni a nyugati fejlődéssel. Az eredmény ipari és gazdasági katasztrófa, valamint a mezőgazdaság összeomlása volt. Következett az éhínség, amely 4 évig tartott, és 50 millió kínai halálát okozta. A Szovjetunióval való kommunikáció újraindult, de katasztrofálisnak bizonyult. 1961-ben a diplomáciai kapcsolatok megszakadtak, és nyílt ellenségeskedés tört ki a két kommunista ország között. Részben az éhínség következtében 

Nyugati mércével mérve Mao rossz személyi higiéniát tartott fenn. Szeretett úszni, de soha nem fürdött; inkább időnként ledörzsölte magát egy meleg törülközővel. Fogat nem mosott, de naponta teával öblítette a száját. Minden fogászati kezelést visszautasított, és ennek következtében krónikus fogászati problémái voltak. 1970-re elvesztette az összes felső fogát. Előnyben részesítette a zsíros ételeket, és erősen dohányzott; nem fogyasztott rendszeresen alkoholt, de 1933-ban, egy depressziós időszakban, sokat ivott.5 Egy nagy faágyon aludt, kemény matraccal; az ágy elkísérte utazásaira – még Moszkvába is.1,11 Rendszeresen sújtották a tetvek.4 Egészségtelen volt a bőre, és 1963-ban egy mellkasi pustula rossz kezelése életveszélyes tályog kialakulásához vezetett. vérmérgezés.11

 

Maónak 4 felesége volt (bár az első házassága 14 éves korában nem jött létre) és legalább 9 gyermeke.4 Számtalan szeretője volt, és az ókor kínai császáraihoz hasonlóan úgy gondolta, hogy a rendszeres szex biztosítja a hosszú életet. Mint megalakult országos vezető, az úrnőket az ő kívánsága szerint látták el; a kulturális forradalom káoszában egyszerre 3-5 nőt élvezett az ágyában. Még amikor képtelenné vált szexuális kapcsolatokra, ragaszkodott ahhoz, hogy fiatal nők legyenek körülötte. Bár nem volt kirívóan biszexuális, a feljegyzések szerint időnként vonzó fiatal férfiakat hívtak meg, hogy szexuálisan kielégítsék. Le nem ereszkedett jobb heréje volt, különféle nemi betegségekben (beleértve a gonorrhoeát és a genitális herpeszt) szenvedett, és 1955-re a spermaelemzés sterilnek mutatta. Az impotenciától való félelem, különösen stressz idején, komoly aggodalomra ad okot.4,11

 

Mao első feljegyzett betegsége 1924-re nyúlik vissza (amikor 31 éves volt), amikor a fiatal KKP vezetői viszályaiba keveredett, és súlycsökkenéstől, álmatlanságtól és székrekedéstől szenvedett. Ez egyértelműen pszichoszomatikus rendellenesség volt, amely stresszhez kapcsolódik, és élete végéig zaklatja. Zhisui Li, személyes orvosa neuraszténiának nevezte, és azt találta, hogy Mao a stresszre különféle tünetekkel reagált, amelyek az álmatlanságon és a székrekedésen kívül szédülést, impotenciát, étvágytalanságot, bőrviszketést, depressziót és szociális visszahúzódást is tartalmaztak. Az álmatlanság Mao kiszámíthatatlan napi rutinjának részévé vált, amely gyakran 24 órán át nem aludt. Általában nem hordott órát, és elvárta, hogy mások alkalmazkodjanak szabálytalan szokásaihoz; éjfél utáni találkozók (a hálószobájában) rendszeressé váltak. 1925-ben Mao barbiturát-terápiát kezdett álmatlanságára. Fokozatosan kifejlődött benne a drogtolerancia, és késői korában barbiturátfüggőként hatalmas adagokat szedett be. 1955-től klorálhidrátot is szedett. A székrekedés megszállottsággá vált, és élete vége felé egyes újságok még rendszeresen tudósítottak Mao elnök székelési szokásairól.1,11

 

A Jiangxi Szovjetben eltöltött évei alatt Mao ismétlődő maláriás rohamokat élt át – különösen 1929-ben és 1931-1934-ben. 1933-ban súlyosan megbetegedett, valószínűleg agyi maláriában. A kininterápia általában hatásos volt, de a betegség gyakran cselekvőképtelenséget és fogyást okozott. A Nagy Menetelés során malária miatt hordágyon vitték át a Hó-hegységen.3,5 1945 novemberében és decemberében (a Csang Kaj-sekkel vívott végső polgárháború kitörésekor) depressziós lett, és nem maradt el. s ágyban izzadás, remegés és karjaiban és lábaiban jelentkező akaratlan görcsök tüneteivel; ez lehetett a malária, de valószínűleg a pszichoszomatikus szindróma egy változata.5 Nagyon felzaklatta, amikor Sztálin a háború utáni tárgyalásokat kezdett a GMD-vel, miközben figyelmen kívül hagyta őt. Mao 1949-es moszkvai látogatása során egy megmagyarázhatatlan gyengeség, remegés és fejfájás epizódja is kialakult, ami a Sztálinnal függőben lévő tárgyalásokkal kapcsolatos aggodalma következménye lehetett.7

 

Mao serdülőkorától kezdve időszakonként megfázást és hörghurutot tapasztalt.11 1932-ben tuberkulózis miatt kezelték egy klinikán.3 A 60-as éveiben Mao bronchitises rohamai súlyosbodtak, és 1970 novemberében súlyosan megbetegedett, tüdőgyulladás radiológiai bizonyítéka mellett. Ez volt az első alkalom, hogy Mao beleegyezett egy radiológiai vizsgálatba. Kevés kivételtől eltekintve nagyon szkeptikus volt az orvosokkal és terápiáikkal szemben. 1971-ben Mao ismét súlyos légúti fertőzéssel és lehetséges korai szívelégtelenséggel szenvedett. Kezdetben visszautasított minden terápiát, de aztán gyorsan rosszabbodott, eszméletvesztési epizód alakult ki, és végül beleegyezett a kiterjedt speciális vizsgálatokba. Ezek pangásos szívelégtelenséget, kamrai extraszisztolákat és koszorúér-betegség EKG-jeleit mutatták. A mellkasi röntgenfelvételek kiemelkedő emfizémát mutattak.11,12 Mao-nak ezért tipikus krónikus obstruktív légúti betegsége volt, amely emfizémához és jobb oldali szívelégtelenséghez (cor pulmonale) vezetett. Dohányzási szokásai és korábbi tüdőtuberkulózisa súlyosbító okok lettek volna. 1973-ban abbahagyta a dohányzást. A kapcsolódó ischaemiás szívbetegség és magas vérnyomás tovább rontotta szívműködését; 1976-ban EKG-n szívinfarktusra utaló jelek voltak.7,12

 

Élete utolsó 4 évében Mao ráébredt, hogy elveszíti a nemzeti ügyek uralmát, egyre paranoiásabb és ingerlékenyebb lesz, és beszédhibától, progresszív izomgyengeségtől, süketségtől és vakságtól szenved. szürkehályog, de csak 1975 júliusában egyezett bele egy korlátozott jobb oldali szürkehályog eltávolításba. Egy szemüveg segítségével már csak korlátozottan tudott olvasni. Meghalt, mielőtt a bal szürke hályogot eltávolíthatták volna.7,9 Süketségének oka ismeretlen.

 

1974-ben az amiotrófiás laterális szklerózist (motoros neuron betegség) diagnosztizálták izomgyengeségének, beszédzavarának és nyelési nehézségeinek okozójaként. Fokozatosan ez a gyógyíthatatlan betegség teljes immobilizációt okozott, és naso-gyomorszondán keresztül kellett táplálni, és állandó légzőkészüléket kellett használni;7,9 ez utóbbi Nixon ajándéka volt. A betegség valódi természetét soha nem magyarázták el Maonak, és nem ismerték el a kínai nemzettel. Maót egészen a végéig két fiatal, ápolónőnek öltözött táncos etette és szivacsolta le.11 Érdekes módon, amikor Mao 1975 áprilisában Csang Kaj-sek haláláról értesült, privát gyásznapot szervezett a lány számára. egykori ellenfele.9 Mao kezelését egy 16 orvosból és 24 nővérből álló csapat felügyelte, de furcsa módon a beteg felvételét egy Zang Yu-feng, Mao korábbi szeretője és titkára irányította. Feladata az volt, hogy kezelje és visszatartsa felesége, Jiang Qing politikai indíttatású beavatkozását.4,11 Halálát 1976. szeptember 9-én szívinfarktus idézte elő. Mao lelkileg a végéig tiszta volt.12Mao lehetett hétköznapi, rokonszenves, sőt elbűvölő is, de hatalmas dühének, rosszindulatának és megvetésének tartalékai olykor az ellenfelek kíméletlen pusztításában nyilvánultak meg. Viszonylag egészséges ember volt, és csak ellentmondásos életének utolsó évtizedében érte a betegség súlyosan. Különféle betegségei azonban nem feltétlenül befolyásolták tetteit. Inkább azt mondhatnánk, hogy tettei, valamint az országában és a nagyvilágban történt események idővel számos pszichoszomatikus tünet kialakulásához vezettek.

·                    Burger Barna fotóművész (1965–2017)

Hivatásszerűen 1990-től foglalkozott a fényképészettel. 1991-ben megszületett első gyermeke Borisz. 1992-ben a PROFIL Osztrák politikai magazin kelet-európai tudósítója lett. 1995-ben a Képes Európa képszerkesztőjeként dolgozott, majd még ugyanebben az évben három társával megalapította a Fotográfia Art&Work Stúdiót. 2000-ben alapító cégvezetője volt a Fókusz-Pókusz fotóügynökségnek. Megbízói között olyan neves lapok szerepeltek, mint az Elle magazin, a Playboy, a Cosmopolitan, az FHM. Érdeklődése széles körű volt, munkái között a portrék ugyanúgy megtalálhatóak, mint a középületek fotói. A kezdetek

szantoistvan•  2023. augusztus 11. 03:17

Voltaire : Candide műelemzés

 


A angol polgári forradalom utáni időszakban a világ kezdett megundorodni a vallásos képmutatástól, fejlődésnek indul a skolasztikus gondolkodástól elszakadni kívánó filozófia. Swift és Voltaire az egyházi hatalommal szembeni tehetetlenség miatt gúnyos ironizálásba csomagolja valláskritikáját. Ekkor jelenik meg az új irodalmi forma a regény. A Candide pikareszk és tézisregény egyszerre.

 

 Olvasmányos kalandregény, ugyanakkor Liebnitz Theodíceájában kifejtett nézeteinek sok történeten keresztül átvezetett cáfolata: Liebnitz össze akarta békíteni a protestantizmusra és katolicizmusra bomlott kereszténységet ezért azt tanította, hogy a világ a végtelenül jó és szerető Isten alkotása, ezért itt minden a lehető legjobb, és az egyéni életsorsok katasztrófái, még véletlenül sem a papok és urak célratörő magatartása miatt, hanem a köz javára történnek.

 

 

 

Liebnitz történelmi filozófiai gyökerekre építi fel az ő okfejtését, nevezetesen Titóniusz és Augusztinus tanításaira, amelyek szöges ellentétet képeztek a protestantizmus Bibliából megértett bűn-eredet, és a predesztinációs tanban kiteljesedő egyéni sors-magyarázatok prófetikus és apokaliptikus szemléletével.

 

 Ágoston tanítómesteréhez, Titóniuszhoz hasonóan a múltba fordítja vissza a bibliai próféciák megvalósulását /praeterista próféciamagyarázat nevét a préterituum = múlt idő jelentésébü→ől kapta/, eszerint a Krisztus eljövetelére és az Antikrisztus működésére kiírt prófetikus előrejelzések a római császárok keresztényüldözéseiben már megvalósultak az első századokban lezárultak, és a császárság végével eljött Krisztus Országa, a várva várt millenium és ezért a pápa irányítása alatt álló világ már a lehető legjobb. Nincs szükség az Antikrisztus ezutáni eljövetelére várni ..Eusebius azt írja a Konstantinusz vacsoráról hogy itt van már Isten országa. A regényben Panglos mester képviseli Leibnitz tanítását, Candide pedig nevének jelentése szerint is jámbor tanítvány, aki kikerülve az őt védelmező társadalmi környezetből önhibáján kívül a legváltozatosabb kalandokba keveredik. Ő egy valóban naiv, jámbor, érzékeny lelkű romantikus fiatalember, a tapasztalt kegyetlenségek láttán többször elájul, de ugyanakkor éles elméjű, kiútkereső, aki kész tanulni saját és mások hibáiból és kárából. tanul és lélekjelenlétére gyilkosságaiból következtethetünk.

 

A negyedik fejezetben előkerülő Kunigunda, Candide menyasszonya már kimondja, hogy ő is hitt Panglos tanitásainak, aki őt\"kegyetlenül becsapta\"... A történet során Candide akarata ellenére vallásháborúba keveredik, vallási vitába bonyolódik, hol jezsuita, hol jezsuiták ellen harcoló, de mindvégig megpróbáltatások szenvedő alanya. A regény egyik fordulópontja Eldorádó, Voltaire itt az ideális társadalom leirását adja meg. A nem vallástalan itt élők, deista uralkodója egyenlőnek tekinti az embereket. .

 

Eldoródó annak köszönheti gazdagságát, hogy itt a szolgálat, a másokért élés utilitarista felfogása a közrend alapját képezi. Innentől Candide gazdag, de Voltaire nem áll itt meg, mert hamar kiderül, hogy a gazdag ember sem lehet boldog, az ember éppúgy elmagányosodik, mert az emberek csak a nehezen megszerezhető haszonért szeretik.

 

A regény második részébenVoltaire már bátrabban kimondatja szereplőivel véleményét a Leibnitz tételről a Martin nevű tudós által, aki noha egykor keresztény volt, a sorscsapások hatására manicheussá lett, (aki a világot dualista azaz jó és rosszat akaró erők természetes uralma alatt állónak tartja. Ahol egymásnak feszülhet a jó meg a rosszakarat, és ebből az egyensúlyból áll fel az a társadalmi környezet, amit a világ jelen állapotának tartanak.) Ez a felfogás valóságosan szégyenbe borítja Istent, ha egyáltalán létezik, mert vagy nem avatkozik bele a világ dolgaiba és azt átengedi egy gonosz hatalomnak, (Herder is hasonlóképpen vélekedik Róma történelmének tanulságainál,) vagy pedig tehetetlen, nem tudja megbüntetni vagy megakadályozni a gonoszt és akkor nincs szükség egyházra sem.

 

 A regényben sok történelmi eseményre való utalást találunk, amely mintegy dokumentumértékűvé emeli a sorscsapásokat:.A Lisszaboni földrengést például Rosseauhoz hasonlóan Isten ítéletének tekint, válasznak az inkvizíció borzalmaira.

 

A regény végkicsengése azonban nem ateista, hanem visszautal a bibliai szőlőműves példázatára, amely megjelenik a regényben a jezsuitává lett gróf felfogásában, majd pedig a regény végén a dervissel folytatott beszélgetésben: a munka az ember életének értelme, amely eltávoztatja az embertől az unalmat, amely „sok bűn melegágya”, valamint a szükséget; \"menjünk, mert vár a munka a kertben\".

 

Az egész regény bár több kontinensen, de egy egységes világban játszódik le, amely egységesen keresztény-katolikus, és az egész területen végig ugyanazok a problémák is. .A nyugvópont a mohamedán világban következik be, amely magától értetődően semlegesnek mutatkozik Európa háborúiban. A sok kaland, a sok  (szenvedés) kiterjesztve az öregasszony pályadíjával, amelyet annak ajánl fel, akinek az élete borzalmasabb volt az övéénél, arra a meggyőződésre juttatja el az embert hogy az álszent, csak nevében keresztény világ meghasonlik a keresztény világ alapeszméjével, a szeretettel, amelyet egyedül csak az anabaptista képvisel egyedül helyesen, de ő sem marad életben.

 

Mindezek határozottan mutatják,hogy a hatalmi egyház társadalom-irányítása veszélyes a mindenkori társadalom számára. A meggazdagodott Candide sorsában Boethiusz A Filozófia Vígasztalása c művében megjelenő gondolatokat fedezünk fel a boldogság elérésének földi akadályairól. A szereplők sokasága mellett Voltaire nem fejezi be az emberek élettörténetét mutatva ezzel, hogy a földi lét is csak töredéke valami egésznek, amiről nem tud, vagy nem akar többet mondani.

 

Talán azért nem, mert a protestáns világ  a Darwini elmélettel meg az ebben az időben felbukkanó racionalista Bibliakritikával van elfoglalva, és  még nem értette meg az egész Biblián végigvezethető egységes megváltási tervet.

Ami az elemzésből kimaradt

 

     Fiammal egy iskolába jártam, hogy szemtanúja lehessek a magyar közoktatás  kontraszelekciós hatásmechaniszmusának, így kerültem egy esti tagozatos dolgozók iskolájába. Én sem vonhattam ki magam a dolgozatírás alól magamat, és persze önmagam előtt égtem volna le, ha nem  igyekeztem volna lelkiismeretes nebuló lenni. Persze hogy elolvastam mindent ami a témával kapcsolatban kezem ügyébe került. Nem is az jelentette a legfőbb problémát, hogy mit írjak a gimnáziumi tanárnak, hogy a dolgozatommal jó jegyet érdemeljek ki, írni valóm lett volna rengeteg, csak a rövid megfogalmazás és a lényeg megragadása jelentette a legfőbb problémát és a rendelkezésre álló rövid idő, amely alatt ezt az improvizációt asztalra kellett tenni. Meg persze, hogy a pontos témát ott találta ki a tanárnő a dolgozatírás helyszínén, amire előzetesen nem igazán lehetett felkészülni. Például jól emlékszem, hogy a Babits Esti kérdése még csak meg sem volt említve a választható témák között, de a tanárnő éppen rám tekintve vetette fel ezt a témát. A befejezését kénytelen voltam rövidre zárni, mert sürgetett az idő, és hogy az elemzésből a Nemzeti Alaptanterv is megkapja a maga részét, még gyorsan odabiggyesztettem a rímképletet.

    Egyszóval ezek a dolgozatok 25 percbe belepréselt benyomásfélék, de annál többek, mert érettebb felnőtt fejével már másként ítélem meg  egy-egy mű lényegét. Főként az az elv vezérelt minden elemzéskor, ami ott Bálványoson /Észak Erdély/ egy író olvasó találkozón fogalmazódott meg bennem, és a modern magyar irodalom fő problémájára ítéletként buggyant ki a vitában: „Azért áraszt el mindent a ponyvairodalom, mert az irodalom elárulta az erkölcs ügyét”. Az irodalom és a művészet annyira az esztétikai elveknek rendelte alá a mondanivalót, és ezzel összefüggésben a mondanivaló olyan áttételesen fogalmazódik meg, hogy az átlagolvasó paprikásabb, fűszeresebb, ízeket keres, ha már tartalmi lényeget nem képes felfedezni. Ez a benyomásom még 1980.-ban alakult ki egy Németországi tanulmányút során amikor éppen egy festőművész német tolmácsaként mentem ki, hogy a műtárgyak címeit lefordíthassam barátomnak. Erre való felkészülés során a Művészet egyik számában „Dr Akárki és a műtárgy viszonya” c. cikket olvastam.  Persze megvallom ez az ítélet még 1980.ban csak sejtés volt inkább mint megállapítás de azután nagy változások is történtek.

 

     Itt a Candide-nál, itt is gyorsan kellett körmölnöm, hogy amit el akarok mondani az beleférjen az időbe, és így pótolhatatlanul és bántóan kimaradt valami, amit már régebben szerettem volna pótolni de sehogy sem maradt rá időm, vagy éppen a hangulatom nem volt rá alkalmas. Most is csak röviden:

     Rosseau és Voltaire már épp haragban vannak egymással, amikor a Candide születik. Előzménye, hogy Voltaire Genfben él, ahová Rosseau, mint hugenotta-ivadék mindig is visszavágyott. Az Értekezés jegyzeteivel gyalogol tehát a jobb élet reményében katolizált protestáns a katolikus tenger által körülvett kicsiny protestáns Genfbe. Híres emberként fogadják, régi és új barátok veszik körül, négy boldog hónapot tölt együgyű, de talpraesett feleségével Therézzel.[1] Föllelkesülten visszatér a protestáns hitre, és visszanyeri a genfi polgári címet. Itt ismerkedik meg az amszterdami Michel Rey-el, aki kinyomtatja az Értekezések az egyenlőtlenségről című szintén a Dijoni Akadémia pályázatára készülő művét; Ezek a művek szinte egymásba kapaszkodva vezetik a társadalmi reformáció elméletének ösvényén.  /Első műve, amelyet a Dijoni Akadémia pályázatára ír, „A tudományok és művészetek fejlődése rombolta, avagy javította-e az erkölcsöket?” végletes és a racionalizmus korának ellentmondó következtetéseivel együtt is elnyeri mind az Akadémia, mind pedig a nagyközönség tetszését, és még a barátait sem fordítja ellenségekké[2]/ Ekkor még a nyár végén vagyunk de már a Társadalmi szerződés gondolatai foglalkoztatják. Ősszel Párizsba térve Genfbe szeretne átköltözni, de a genfi tanács nem lelkesedett letelepedése gondolatán, mert Ott élt Charles Bonnet  evolucionista természettudós Rosseau nyílt ellenfele, és épp akkor költözött Genfbe Voltaire. Amikor Rosseau megtudta, hogy Voltaire elfoglalta helyét keserű szájízzel elállt a Genfbe költözés szándékától, nyilvánvaló volt előtte, hogy két ilyen dudás nem fér meg egy csárdában de még nincsenek haragban. Az Értekezéssel nem volt már akkora szerencséje, nem nyerte el a díjat, viszont 1755.- ben Rey kinyomtatta, és ez megjelenik a Genfi Köztársasághoz intézett ajánlással, neve alatt a szerző büszkén viseli a nemrég szerzett genfi polgári címet. Az Értekezés a társadalmi egyenlőtlenségről, túltesz Bonné materielista elképzelésein is, és olyan természetességgel beszél a két lábon járó ősember „társadalmi viszonyairól”, mintha az ember „embrionális fejlődése” tudományosan elfogadott tény lett volna. Talán azért nem keltett ez a szemlélet különösebb feltűnést, mert sokkal több olyan  nagyfontosságú eszme  volt benne a köztudatba bedobva ami jelentőségében messze felűlmúlta ezt az egyébként  a Darwin után annyira népszerűvé váló szemléletet. Azt is mondhatnánk, hogy a darvinizmus megelőzte saját születését Voltaire e tanulmánya segítségével. Darwinnak már csak egy tudományosnak álcázott elmélet formájában kellett a világ eléá tárni a valláskritikai eszméktől amúgy is megrészegedett  kultúrvilágot . Mindenestre amit még el kell mondani az eset kapcsán, hogy az autodidakta Voltaire társadalmi reformációja nélkül a reformáció sem lehetett volna olyan forradalmi változások okozója. Mindkét szellemi irányzat fokozatosan együtt fejtette ki hatását Európa történelmének alakításában amelynek következtében végre az elnyomatásban szegénységben és tudatlanségban lévő népek lerázhatták magukról a papok szellemi ideológiai irányításával és az urak helyi kiskirálykodásával tökéletesített rabszolgaságot. A most egyesülő Európai Únióban a nemzetközi jog látványosan felülírja az Európát együtt alkotó nemzetek nemzeti joggyakorlatát (jogharmonizáció). Napirenden van egy Úniós Alkotmány megfogalmazása, amely körül éppen azért vannak a nem csillapodó sőt egyre élesedő viták, mert bele akarják fogalmazni a keresztény hagyományt. A félelmek az Egyház és Állam eggyé olvasztásához kapcsolódnak, amely felélesztheti a vallási kényszer a mai technikai környezetben minden eddiginél hatékonyabban alkalmazható társadalmi berendezkedését. Ennek  a folyamat hatására Európa kis népei amelyek évszázados küzdelmekkel vívták ki vallási és nemzeti függetlenségüket egy csapásra veszítik el kiváltságos jogaikat gazdasági lehetőségek igérete fejében. Ha ezek a félelmek beigazolódnak Európa népei  a legnagyobb válságnak néznek   elébe amelynek valaha is tanui lehettünk. Ugyanazok a problémák alakulnak majd ki amelyek a középkorban és a régi ellentétekhez még újabbak csatlakoznak. A küszöbön álló harmadik világháború előestéje lesz az emberi lét kiúttalan és végleges útvesztése az eszmék zűrzavarából. Az egyetlen biztos reménység nem a a Korán erkölcsisége mint amiben Voltaire-hez hasonlóan Jókai is Aranyember c könyvében tekintget hanem a Biblia hagyományoktól letisztított mély erkölcsi beállítottságú felülvizsgálatában és történeti-folytatólagos próféciaértelmezésében található.  

 

Ennyit a Candide elemzés végéhez, további szép estét, napot és  holnapot kívánok! 

        

 


[1] Benedek István: Rosseau

[2] Huitzingát megelőzően őt (Rosseau) tekinthetjük az első kultúrpesszimistának „Amint belekapott a legtúlzóbb ’fenegyerek-okoskodásba’ máris a legtúlzóbb általánosítással tör pálcát a kultúra felett. … Nem nehéz példát találni arra, hogy a tudás és erkölcs nem jár együtt. Megjöttek a bölcsek, elmennek a jók idézi Senecát… arra a belátásra jut, hogy a tudomány és a művészet bűneinkből fakad: csillagászat a babonából, ékesszólás a hiúságból és gyűlölségből, geometria a kapzsiságból, fizika a kíváncsiságból, maga az erkölcs pedig a gőgből. Maró gúnnyal támad neki a tudósoknak: hírneves filozófusok, ugyan mondjátok meg, ha semmit sem tudnánk a vonzásról és taszításról, a bolygók járásáról, a test és lélek kapcsolatáról vagy a férgek keletkezéséről, vajon ettől kevesebbek lennénk? rosszabbul kormányzottak? Kevésbé félelmetesek vagy kevésbé virágzóak? Talán perverzebbek? És ha a legfelvilágosultabb tudósaink működésének csak ennyi a haszna, mit szóljunk az obskurus írók és henyélő műveltek tömegéhez, akik romlásba hajszolják az Államot?  Akiket itt név nélkül de egyetlen mondatban ’elintéz’: Galilei, Kepler, Newton, Malebranche, Leibnitz, Fontenelle; Különös megvetéssel nyilatkozik a Hobbes-ok és Spinozák veszedelmes álmodozásairól – vagyis az ébredező materialista gondolkodásról, -  és nem feledkezik meg egy Voltaire-nek szánt oldalvágásról sem. Egy csapásra sikerül ellenségeivé tenni az egész világot ideológiai különbség nélkül. 

 

Hatása azonban egyáltalán nem az, amit várni lehetne. Első meglepetés: megnyeri a Dijoni Akadémia pályadíját. Szokatlan engedékenység a tudós akadémikusoktól, hogy ezt a tudományellenességet méltányoljék. Második meglepetés, óriási siker a nagyközönség körében, ideértve az enciklopédistákat is. Még Diderot és D’Alembert is lelkesen fogadja ezt a felvilágosodás szellemével oly ellentétes tant.” i.m. 47-48.  

 

szantoistvan•  2015. november 20. 22:37

Hazaszeretet tanmese politikusoknak





Katona József: Bánk bán

 

(műelemzés)

 

 

   Történelmi háttér: Katona József 1791.-ben született piarista gimnáziumban tanult, majd később joghallgató. 1812.-ben kapcsolatba kerül Pesten a \"II. színjátszó társulattal\", akiknek Kotzebue darabokat fordít, így ismerkedik meg a drámaírás nagyjaival. Saját drámaírással is próbálkozik; Első drámája a magyar főurak erkölcstelenségét bemutató tragikomédia, a \"Luca széke\" Két dráma követi a \"Ziska - huszita hadvezér és a Jeruzsálem pusztulása /1814/ majd ezek után jön a Bánk bán.

    Bánk bán a magyar történelemnek egy nehéz időszakát dolgozza fel egy \"Erdélyi Múzeum\" nevű folyóirat pályázatára készül, melynek célja, hogy a kolozsvári körszínház bemutató előadására egy tipikusan magyar drámát tudjon előadni.

 

A történet: Endre király feleségül veszi a német királylányt, aki magával hozza egész udvartartását, \"idegenekkel” veszi körül magát és a magyar nemességet pedig háttérbe szorítja. A magyar király ekkor Halicsban harcol és helyetteséül Bánk bánt bízza meg a magyar közigazgatás problémáinak elrendezésére.

    Na dvor - szerbül annyit jelent, mint udvar felett álló. Innen származik a nádor szavunk. Ez a tisztség a XIII. században még nem volt jogilag tisztázva, hogy milyen jogokkal van felruházva; adott esetben a királyné felett is rendelkezhetett. A főnemesség kizsákmányolja az országot, és miközben megveti a népet gőgös élvhajhász életmódot folytat. A drámaíráshoz eredeti forrásokat kutató /Bonfini/ Katonától megtudjuk, hogy a merániai királylány testvérbátyjai közül kettő magas rangú főpapi tisztséget is viselt, de ennek ellenére erkölcsileg igen romlottak voltak. Katona szabadon alkalmazza a történelmi hátteret és a házasságtöréssel épp nem egyházi személyt vádol meg, de a jegyzetekben az erre utaló adatokat közli, sőt bővebb felvilágosítást is ad. Feltehető, hogy elsősorban ez a vélemény váltotta ki a cenzorok haragját.

   \"Arany Jánostól kezdve Vörösmartyin át nagyon sokan vizsgálták a Bánk bánt, és mégis a mai napig meg nem értett drámának tekinthetjük\", írja Sándor Iván, Végsemmiségek című modern-kori interpretációjában.

   Bánk és Gertrudis ellentétet képez a drámában. Bánk egy tökéletességre törő erkölcsileg feddhetetlen ember belső küzdelmét mutatja fel a magyar irodalomban először. Nem kedveli a hatalmat, noha a kor amelyben él nem ilyen. Benne a hazaszeretet és a házastársi hűség (mely értékek a legfontosabbak tudnak lenni egy ember életében) kerülnek egymással szembe feloldhatatlan konfliktusba.

   Gertrudis pont az ellentéte ennek. Nem hazája ez az ország amelyben él, népét elnyomja, és nem becsüli a házastársi hűséget, Ottót felbátorítja és egyben közreműködik Melinda, Bánk feleségének megbecstelenítésére. Nem hallgat az intésre. Először Melinda, azután Myska bán, végül Bánk bán vonja kérdőre, felelősségre , de ezeket visszautasítva lelkileg megkeményedik a Biblia antropológiai tanításainak törvényszerűségei szerint. Ezek után Bánk végrehajtja rajta az ítéletet, hogy a haza polgárháborúba ne keveredjen miatta. Bánkot azonban a királynői támogatást elveszítő  bosszúálló Ottó gyilkossága (Melinda) roppantja össze lelkileg.

   Arany János három körbe csoportosítja a szereplőket: Gertrudis köre,Ottó, Izidóra, Biberach. Bánk köre, Melinda, Mikhál, Petur bán. Endre köre, Myska bán, Solom mester.

   Önmagában különböző tragédiák sorát fedezhetjük fel a műben. Az általános drámai feszültséget fokozza, hogy a szereplők a saját önző szemléletüknél fogva nem értik meg egymást.

   Bánk bán jelleme és tragédiája: Igazságos, felelősségteljes, szociális érzékenységgel rendelkezik, hűséges a királyhoz, nem fölvillanó szenvedélyszikrák jellemzik magatartását, vagy kósza érzelemhullámzások hóbortok, nem érdekli a hatalom, elveti az udvar taktikázásait. A belső erkölcsi értékhierarchia csúcsán áll, a kísértések felett már győzött, de kérdés, hogy hogyan áll meg a megpróbáltatásokban is. Ez áll a dráma középpontjában. Nem tudja megvédeni a gonosszal vívott küzdelemben a dezinformációs hatalmi káoszban vergődő – másik feddhetetlent, - az ártatlan népet is jelképező Melindáját, akiben felöleli az egész világot.

    A drámai végkifejlet során Ottóbol Biberach lesz, - támogatás nélküli ritter. Gertrudisnál kiderül, hogy a hatalmi hierarchia csúcsán állóknál más dolgot jelent a hazaszeretet, mint az alsóbb néprétegeknél. Itt a nép szeretetét és megbecsülését jelenti a hazaszeretet. Azoknak a védelmezését jelenti, akik jogért és igazságért fordulnak a hatalomhoz, hogy a hatalom a jó küzdelmének hatékony eszköze lehessen. Ehhez viszont fontos hogy tudatában legyen az erkölcsnek és amellett ki is tartson. Ha ezt a célt nem tölti be, - akkor éppolyan hatékony eszköz lesz az amúgy is túlerőben, többségi alkalmazásban lévő gonoszságot cselekvő, önzésük felett győzni nem akarók kezében. Az ilyen erőszakot védelmező, gonoszságot nem korlátozó hatalmat az emberek nem fogadják el, fellázadnak ellene. Ez ad magyarázatot az emberiség nagy forradalmaira.

   Gertrudis tragédiája hogy megtűrte a kisebb bűnöket a maga körében, és ezek felnövekedve elsöpörték erkölcsi tekintélyét és szégyent hozott magára a királyra is.

   Endre fonala az V. felvonásban bontakozik ki. Győzve érzelmei felett a házastársi szeretetén is uralkodó királyi hatalommal elfogultságtól mentesen kell igazságosztó hatalommá válnia.

   Mind a mai napig nem eljátszott drámai végkifejlet a piaristáknál nevelődött Katonánál protestáns szellemű bibliaértelmezést feltételez: A „Bánk elkárhozása” a tragédia legszebb mondata is ebben a felvonásban található: „Az ég siket fájdalmaimra. – Végsemmiség az én ítéletem – Az Isten engem büntetésre nem tart érdemesnek. –  Az angyal – mely jegyezte botlásaimnak számát, – ily következtetést hozó legelső lépésemkor elrémült dicső helyén, és félrefordult könnyes szemmel törölte ki nevemet az élők könyvéből.”

   De itt már a „középkor láncaitól megszabadított Biblia” protestáns-értelmezésének legbelsőbb rejtelmeinél járunk. Az „élet könyve” a „cselekedetek könyve” melyek alapján az „utolsó ítélet” történik Dániel próféta könyvében kerül elő, amelyet csak a késő protestantizmus emelt a figyelme középpontjába.

   Bánk Melindát gyászolja, aki a jó és a rossz közötti nekivadult, soha meg nem szűnő, vérgőzös küzdelemben naivan kiszolgáltatott, óvatlan lelkek széles tömegeit jelképezi, egyben a naiv és szeretett Széppataki Rózát is, aki észre sem veszi a piaristáknál nevelődött végletekig szemérmes szereplőtársát, a „szív belső elrejtett emberét”, aki hallgat Déry önző hajlamait kielégíteni akaró, felbérelt kerítőire, és akinek  romlását fogja okozni ez a választás.

 2002 Szántó István