SZORITÓ IDŐ

szalay•  2018. január 22. 02:44


   Szoritó idő,

 bilincsként rámtapad,

 ahogy viszi,

 az órákat s napokat.

  S mint növekvő vizfolyás,

 távolodik a bölcsőtől,

 úgy válok én is eggyé,

 vele hömpölygőn.

  Emléksziklákba kapaszkodva,

 röpke percekre megállok,

 hol régi arcok,

 a görcsös sodrásban,

 csak elröppenő álmok.

  Nem állnak,mozgásuk örök,

 követnek mindegyre,

 s múltamnak ütközök.

  Szoritó idő,sodrodó ár,

 benne lebegünk,

 akár egy rövid életű cserebogár. 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

R3ventlov2018. január 22. 21:52

Ez nagyon szép idő-kép, kedves István!

Pflugerfefi2018. január 22. 09:56

Nagyo találó megfogalmazása az időnek...
Gratulálok!