Évszakok veled

szalay•  2017. december 23. 10:15

Jöjj és hozd   a tavaszt,a virágok illatát,

a májusi ég alatt,

bejárjuk az éjszakát.

A sötétség elrejt minket,

csillagtakaró hull fentről,

lépteink hangja csendben,

mint visszhang a mélyből.


Maradj velem a nyárral,

ezer csodát mutatok,

a napok örök szépségéből,

mindent teneked adok.

A szivem lesz ráadás,

s többé el nem vágyol,

szerelemszállal megkötve,

végleg hozzám tartozol.


Maradj őszre is velem,

érezzük a természet fájdalmát,

a napok meghalnak lassan,

szél suttogja bánatát.

Csupasz lesz világunk,

nedves ködök ölelnek,

maradék levelek a földön,

nem állnak ellent a télnek.


Ha már télig maradtál,

tovább én nem engedlek,

emlékek közt kutatunk,

mig eltelnek az éjek.

S kint fehéren ragyog a hó,

szobánkat titkokkal tölti be,

fénye selymes villanás,

hogy velem maradsz örökre.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

J.Teca2019. július 16. 19:56

Kedves István! Nehezen jutok szóhoz gyönyörű verseid olvasva. Nem tudok
már könnyen sírni, de most hullanak könnyeim. Gyönyörű verseket írtál és
írsz jelenleg is. Örülök, ha a hazaszeretetről olvashatok és az őszinte
vallomásaid csodásak, hihetők! A blogod nagyszerű!
Nagyon sok szeretettel üdvözöllek: J.Teca (Jeney Terézia)

Zsuzsa03022017. december 23. 18:40

Szeretettel gratulálok gyönyörűszép versedhez és kívánok békés boldog karácsonyt. Zsuzsa :)

R3ventlov2017. december 23. 14:08

Nagyon szép, négyévszakos versedet szeretettel olvastam!
Boldog Békés Ünnepeket kívánok ott az Ausztráliai nyárban is! :)