És mégis...

Bukott angyalok ideje járja,

az erkölcs lett kitagadott,

új eszmék forrongó árjában,

tehetetlen árva vagyok.

Érteni szeretnék,agyam csökönyös,

mert nem köröttem fordul a világ,

kereszény hitem tépett gönceit,

durva lábak sárba tiporják.

Mindig a hit tartott utamon,

csendben ellen szólt a sötétnek,

mely itt olálkodik köröttem

takarva alját a mélynek.

Romlás nyújtózik magasra,

új keresztre feszít Messiást,

bukott angyalok vigadozva

latrokkal isznak áldomást.

De lomb korona az élő hit,

mely ősszel veszti leveleit,

nem hal meg tél idején,

mit tavasszal hajtás bizonyít.

Melbourne,2ö24 szept.