Gondolattalanságban

Életmód
szaboada•  2012. június 12. 18:00

Tiéd

Csak azon keresztet bírd
Mit sors keze reád centivel mért,
Mit tanítóul rendelt utadra az ég,
Hogy alázatban tartva légy!

Csak azon örömöt bírd,
Mi szakajtó kosárból gurul eléd,
S nem kívánod, legyen még,
Csak háládatban tartva légy!

Csak azon aranyat bírd,
Mihez nem tapaszt a kezed vért,
Mi erkölcsöt titkon sem sért,
Hogy becsületben tartva légy!

Csak azon bűnöket bírd,
Mi hitet benned nem csorbít,
Mit szíved vakon nem ítélt,
Hogy kegyelemben tartva légy!

Csak azon szózatot bírd
Mi utadról le nem térít,
De vezet élteden végestelen-végig,
Csak bizalomban tartva légy,
S mondd: Ennyi elég!

szaboada•  2012. május 25. 10:49

első

Már négy hete semmire sem gondolok
az agyam van totál leállva
Imaginárium nélkül a lelkem sem nyikorog,
képzeletem boldog tudattalanságba zárva.
Szellemes pasikkal improvizativ polyetolok,
minden percben rabul ejt a pillanat bája,
de benne csak élek, nem félek, nem kérlek.
Mit hozhat az élet? Magam teremtette mátrix képet!
Én választom, hogy miben élek.