sz54laca blogja

Zöld erdőben gombóc gurul,
meg ne kérdezd, hogy miért,
mindig éhes gombócevő,
talán éppen enni kért.
 
Megijedt a kicsi gombóc,
hogy az asztalra kerül,
kiugrott hát a fazékból,
most gurulva menekül.
 
Fürgén dobog szilva szíve
ágat árkot kikerül,
árnyat adó bokor alatt
elbújni tán sikerül.
 
Gurul a kis gombóc
én sem tudom meddig,
nem is mondom tovább
versikém csak eddig.