strauss blogja

strauss•  2008. november 21. 22:10

Oma utolsó tánca

Oma utolsó tánca

 

 

Egy kis őreg görnyedt testartásu néni áll a terszon kék pulcsiban, fehér nadrában,meg fekete mamuszban, felém fordul és integet.

- Auf Wiedersehen.

- Auf Wiedersehen Viszlát oma. Ő Mairia Strauss, s vele kapcsolatos emlékeimet irom most le.Sose felejtem el, mig élek, mindig a szivemeben marad. Ő minden hová elkisér.

Egyfolytában ezt hallom a fűlemben, hogy sechsundachtiß jahre alt, meg hogy Maria Wandiger Strauß Ő az én mami, akit két honapig ápotam, és gondoztam. Nem volt kőnnyű, de most már odaát van, és minket figyel meg a kis családomat. Vettem egy gyertyát kint, de nem vittem ki gyufát, igy nem - gyujtottam meg. Kimentem a Temetőbe, hogy elbucsúzzam töle, mielött, hazajövök. Itthon meggyújtom a gyertyát, s mellé rakom a fényképét. Belenezek a gyertya lángjába, és az emlékek megragadnak, majd elvisznek messzetájra. Németországba, ahol a mami élt. Visszarepülők vele egy kicsit. Ez egy nagy ház egy kis falu szélén. Tele emberekkel, vidámsággal, gyerekekkel. Aztán egy nénit látok, aki háloingben fekszik az ágyában.

- Morgen. felelem, és leteszem a Handyt az asztalra.

- Morgen . motyogta az orra alatt a mami.

- Wie gehts Oma? Majd az ablakhoz indulok, s felhúzom a rendönyt, és kinyitom az ablakot, hogy friss levegő járja át a szobát.,

- Gut . feleli a paplan alol.

- Wie geschlast Oma?

- Nicht gut. Mondja

- Warum?

- Ich nicht geschlafe. Mondja nagyra nyitott szemmel.

Kőzben lehuzom az ágyrácsot, és kitakarom, hogy segitsek neki felúlni, s ekkor meglátom a lába kőzőtt a karórát. Mosolygok egyet majd megkérdezem.

- Was gemachst Oma die Nache?

- Ich schlafe. válaszolja meglepödve.

- Warum. Kérdez vissza.

- Oma die Uhr ist zwischen in die Fuß

- O . mosolyog. Majd a háloing ujjánál el kezd matatni, az orát keresve.

- wo? kérdezi aggodva.

Felemelem az órát, majd megmutatom.

- Die Uhr ist hier.

- Also. Feleli nyugodtan.

- So jeztz wir siztzen auf das Bett. Csak mindent szépen sorjában, mert ha mindent egyszerre elmondok, akkor a mami nem tud kővetni. Igy átkarolom a jobb válát, és felűltetem. Egy kicsit pihenünk mert a mami még csak most ébredezik. Leülök mellé, és átkarolom, majd az ágymellett lévő tükrös szekrényre mutatok.

- Oma schau die Spigel.

- ja . feleli nagy lelekesen

- Dort ist jung frau. Mondom viccelödve.

- Ach. Ich bin sechsundachtiß jahre alt. Alteren Frau. A tükörképén nézve lesimitja a jobb oldalán a haját. Felnéz rám, és ezt mondja

- Du bist jung frau.

- Nine. ich bin alteren frau. und Oma jung frau. Oma ist achtund sechsiß jahre alt. Probálok egy kicsit poénkodni, hogy ne legyen olyan szomorú.

. Sechsundachtiß jahre alt. Alteren frau. Válaszolta.

Mosolyogva átőleletem, s megpusziltam a homlokát. Oma olyan makacs mint egy gyerek. Igen az idősek már csak ilyenek. Egy kicsit kikapcsolva az emlékeket, és vissza jönni a jelenbe, azért milyen jól esik egy idösnek, ha foglalakoznak vele. A mami már hosszú évek óta beteg. Alzhelm koros. Mikor a temetés volt, akkor ott találkoztam a testvérével. Hasonlít omára. csak egy kicsit fiatalabb. Ő is ugyan ilyen beteg. Elforditom a fejem, és a konyha felé nézek. Majd sohajtok egyet mivel a mamait a nagyon nehezen engedtem el, de csak igazán akkor vettem töle bucsút, mikor hazajőttem. Az emlékeket, meg viszem magammal mindenhová. Rengeteg minden emlékeztet rá. Az égő gyertya lángját nézem, majd rápillantok a mellette lévő fotora, s hallom, ahogy recseg a padló a lába alatt, ahogy kifelé megyünk a szobábol

- Wo. kérdezi görnyedt testartással a szoba ajtóban állva.

- Wir gehen erste auf die Toilette, unten gehen wir ins Badezimmer, und Duschen.

- Gut. Majd az ajtofélfába támaszkodik, az egyensulyt keresve.

- Langsam oma. Mondom a nagyinak, hogy ovatosan, s lassan menjen

Elkanyarodik jobra ahol a Wc van. Bemegyünk, majd segitek a maminak levetközni.Megkapaszkodik a mosdókagylóban, A háloinget alját felhajtom, és rásegitem a wc- re, mert egyedül lehet, hogy mellé ülne. A teli pelenkát meg a wc melletti vödörbe teszem. Majd átlépek a mellete lévő fürdöbe, és megengedem a tusolót, hogy mire a mami jön, addigra meleg legyen a viz. Kilépek a fürdöből, vissza Omához, hogy segitsem a felállást.

- Oma warten bischen. szolok neki, hogy egy kicsit várjon.,

- Oma fertig? kérdezem a mamit.

- Ja . jött az egyhangu válasz.

- jeztz wir stehen auf. Majd a mami mögé állok, és a hona alá nyulok. A mami közben megfogja a mosdokagylót abban keresve támasztékot.

- Horukk. mondom, aztán már fel is álltunk. Megtörlöm a mamit hátulról, majd mondom

- Oma fertig. wir gehen Duscht.

- Ja. feleli monotonon. Majd elindul a fürdö felé.

Én minden reggel leültettem a mamit egy székre, mert ugye nem bir sokáig állni. Aztán gyorsan megfúrdettem. Közben németül beszélgetünk, mert a mami nem tud más nyelven beszélni.

- Ich shnell mache oma. Mosdatom a mamit. Felveszem a mosdokesztyüt, majd elöször a jo meleg vizsugarat végig csurgatom a testen, hogy a mami böre felfrissüljön, s felébredjen.

- Zurück oma. Mer éppen hátat forditott nekem,

- Fertig Oma. elzárom a csapot, majd a tusrózsát visszateszem a helyére. Omával egy kicsit pajkoskodom

-Süß. fogok kezet a mamival

. Süß mondja pajkosan.

- Warten bischen oma. ich bringe die Tanchtuch. Majd a radiátorhoz lépek, és leveszem a jo meleg törölközöt. Majd végig törlöm a mamit. Aztán a hátára teritem, és segítek ki jö-ni, mert egyedül nem tud. Oma átkarolja jobb kezével a derekamat, a másik kezével támasztékot keresve, megkapaszkodik a csempében, Megfogom Oma hátát támasztékot adva majd kilépünk.

- Ein.

-ja

Kilép a bal lábával, majd utánna probálja a jobb lábát is emelni az nem sikerül

- zwei. számolok, mert hátha igy könnyebb a maminak.

- Helfen. mondja. Megemeli a jobb lábát, én a térde alá nyulok, és segitem kivenni a jobb lábát.

- Horukk. s már kint is van. - Oké oma gut.

- Ja. könnyebül, meg, hogy szerencsésen kijottünk a tusoloból.

- Oma siztzen die kleine Stuhl. Mutatok a mellettem lévö kis szekre.

- Ja. mondja beleegyezően.

A székre ültetem. - gut oma.

Megkezdjül az öltözködést.

-Erste kurcz hose. Majd előveszem a pelenkát. Én mindig igy hivtam a pelenkát.

-Já. feleli egyhanguan.

- Unten hemd. jön az ing. gyorsan ráadom, nehogy megfázzon. Ugyanis nem rég lábalt ki egy túdögyulladásból. - Dann geht socke. erste links fuß,

- ja , s megemeli a bal lábát. Amelyre ovatosan kell ráadni, mert a sarka befeketedett. S kezdett lejőnni. Unten andere socke. Megemeli a jobb lábát, s arra is ráadom.

- Lang Hose.

- Ja. Feleli a mami aztán megemeli a ballábát.

A szemem könnyel telik ahogy az omára emlékezem. Nagyon szerettem a mamit. Akármilyen volt, az én mami volt. Istenem ha még ma is élne. Milyen jokat táncolnánk. A mami fiatalkorában szeretett táncolni. tangót, és keringőt. Visszapereg az idő egy kicsit, és eszembe jut, mikor délutánonként a nappaliban ültünk, és a zenét néztük a tévébe, meg a hallgattuk a kellemes nyári slágereket.Aztán egy hang visszaránt.

- Was? kérdezi a mami a széken ülve.

- Jeztzt wir stehen auf, dann raume omas zahn. A mami keresett egy kis kapaszkodott. Aztán egy nagy horukk, és felálltunk. Próbáltam a mamit rávenni, hogy egyedül próbálja meg a fogait betteni. Eközben a mosdokagylohoz léptem, és a mamit hivtam

- Oma komst hier. Nézelödik spekulál. Látom nem tudja mitévő legyen.

- Oma zurück für mir, und kommst zu waschenbeck.Lassan megfordul. Elindul felém.

- Dort in die Box. Mutatok a mosdokagyló szélén lévő dobozra, amiben a fogsorai vannak.Leveszem a tetejét, majd egy kicsit el kezdek pakolászni, de nem hagyom magára a mamit, hogy lássam mit csinál.Kimosom egy kicsit a tusolot, elzárom a fütést.Egy pillanatra megállok.

- Oma fertig?

- Ja. Majd elkezd törölgetni. Mosolygok, mert nagyon aranyos. Tényleg olyan, mint egy gyerek.

Igen az ember öregkorára kiszolgáltatott, és sebezhetővé válik. Szegények. Sajnálom őket. Még az a jó, hogy az én maminak van családja, s nincs egyedül. Milyen rossz lehet azoknak az időseknek, akiknek se családja se senkije nincs. Azok egyedül vannak, és nekik ilyenkor a legnehezebb, mikor közeleg az ünnep. Nagyon ragaszkodnak, és hálásak, amit velük teszünk. Rengeteg törödésre, és foglalkozásra van szükségük, meg türelemre. Elgondolkodtato, mivé leszünk, ha megöregszünk. Egy hangot hallok megint a fülemben

- Wo? fordul felém a mami.

- Wir gehen nach unten, dann wir frühstückt.

- ja. Majd kimegyünk a füdöből. A mami elindul a fenit folyosó ajtajáig.

- Oma warten bischen mir. ich wechsel die sacke. Gyorsan kicserélem a wc- ben a vödörben lévő szákot, amiben a mami pisis pelenkái vannak.Ránézek omára, és eszembe jut, hogy elfelejtettem megfésülni. Visszalépek a fürdőbe. majd kiveszem a fésüjét a szekrényből, és megfésülöm.

- Oma die Haar.

- Ja. feleli

- Oma wir gehen nach unten. Mondom omának, mikor a hátamögé érek.Nem szól semmit. Csak áll. Akkor eszembejut, hogy a világitás. Kilépek mellette, aztán felkapcsolom a villányt.

- So geht. Langsam oma. Mikor látom, hogy oma megteszi az első lépéseket.

Istenem az első lépések azok a legfontosabbak. Eszembejut a kisfiam. Aki immár két éves, s mikor az első lépéseket önállóan megtette. Milyen boldog volt, hogy egyedül mehet. Aztán elkezdek számolni.

- ein, Leteszi oma az egyik lábát., - zwei. mellé teszi a másik lábát. Közben korlátot fogja, és lassan megy. A maminak a jobb fele nem jo, és így nagyon nehézkesen megy.A légzésén hallom, hogy fullad. akkor eszembe jut, hogy egy kis szünetet tartsunk féluton.

Oma holen wir bischen pause.

r- ja . aztán megáll a csigalépcső fordulatánál. Aztán megint elkezdek számolni, egy kettő, majd szépen leérünk

- Wo kérdezi megint a mami, hogy merre. Erre a gang felé nyitó ajtóra mutatok,hogy

- In die Küche Oma. Wir gehen frühstüct.

- Ja. felei. Majd kinyitja az jatót, és belépünk a zsufolásig telt folyosóra. Ahol két nagy kosár van. Abban alszanak a kutyák. A konyha felöl zajok hangok szűrödnek ki. Hans és liniék beszelgetnek. Egyszercsak kivágodik Key, a fiatalabbik kutya, örömét jelezve, hogy Oma lejött. Ugye a nagy szeleskedésbe, majdnem fölöki omát. Az meg elzavarja, nehogy elessen. Halkan mondogatja neki.

- Weak. S probálja a kutyát magától ellökni nem sok sikerrel. Majd erélyesen rászolok

- Key weak. A hangomat meghallva. Lini megszólal

- Key. A kutya erre megfordul.

- Key komm hier. szól Hans a kutyának erélyesen.

Na erre már Key jobban hallgat, és elmegy. Oma lassan bebatyog a konyhába, majd az asztal felé veszi az írányt. Lini feláll, hogy üdvözölje Omát.

- Ge Oma. Majd segit, hogy oma az asztal felé menjen. Nagysokára megfejtettem, hogy a ge azt jelenti rendben van.

- Ja. feleli oma automatikusan. Közben én a a Terasz felé veszem az írányt, hogy a szennyes zsákot kitegyem az asztalra, hogy reggeli után a délelötti sétával omával kivigyem a kukába.

- Warten Oma. Ich bringe die Sütchül. Szólok vissza mielőtt omát leültetnék.

- Oma warten. Szól neki Lini is.

- Ja. Megáll az asztal előtt, s megvárja mig visszamegyek. Gyorsan a spájzbalépek, s leakasztom a fogasról az otthonkát, amit minden étkezés előtt a mamira kell adni, hogy ne egye le magát.

- Jezt sitzen auf die Stuhl. Modom omának, amint ráadtam az otthonkát.

- Ja. Majd leül a székre.A széket egy kicsit bentebb tolom, hogy a mami ne egyen olyan nagyon messzeiről

- Gut? kérdezem, megfelel- e

- Ja. Omának általában mindenre ez volt a válasza, ha valami jo volt, vagy tetszett neki.

- Hier ist die Frühsctüc. S elé teszem a tányért, a rajta lévő vajas lekváros kenyeret már ébredés előtt megcsináltam, s katonákra vágtam

- Ja . Majd elvesz egy falatot.

- Trinks Kaffe. A tányér mellé teszem a bögrét, amiben egy kiskanál van.

- In die Kaffe muß die Zuker, und die Milch. Und fertig die Trinken.

- Ja. Közben az első falatot eszi.

- Guten apetit Oma. Leülök mellé, majd figyelem, hogyan eszik.

- Danke. Bolint egyet.

Magam elé fogok egy újságot, és olvasgatni kezdek, félpercmúlva hallom, hogy oma köhög.

- Oma erste obi schmuk, unten trinks kaffe. Rámnéz a mami azzal a nagy zöld szemeivel, mint egy gyerek. Közben a bal kezével, megint egy falat lekváros kenyeret akar elvenni.Megfogom a kezét.- Oma obi schmuk, unten trinks Kaffe.

- Ja. felei mire megérti hogy mit is akarok mondani. Oma automatikusan eszik. Elfelejti szünetet tartani. Azért mindig szólni kell. Megvárom, mig lenyeli a falatot, majd megint szólok, mert elfelejti.

- Oma jezt trinks kaffe.

- Ja. Majd a jobb kezében fogja a bögrét, és a szájához emeli, majd iszik egy kortyot.

- Langsam Oma. Keine schnell. Wir haben viel Zeit. Közben elvőveszem a gyógyszeres dobozt, és egyenként evés közben odaadom neki a tablettákat.Látom, hogy megint enni akar, s megállitom.

- Oma warten bischen. Hier ist tabletten. Egy tabletát az asztalra teszek.

- Ja . S a jobb mutató ujjával a tabletát keresi. Egy kis idő múlva felveszem az asztalról, és a szájába teszem. Mindent ilyen aprólékosan kell csinálni, mert elfelejti, meg eldobja, leesik. Muszáj.

- Hier ist wasser. Majd a tányér mellé teszem a félig vizzel teli poharat. A mami mindig vizzel vette be a gyógyszereket. A reggeli az kávé, meg vajaslekváros kenyér.

- Ja. Majd iszik egy kortyot.

- Trinks, schmuk, und weak.

- Ja.

- Weak tabletten? kérdezem, hogy lement a tabletta. Van amikor a szájába marad. S akkor megint ihat egy korty vizet.

- Ja.

- Gut.

- Oma ißt weider.

- Ja. majd folytatja az evést.

Ez igy ment minden reggel.

Ma három hete, hogy a mami meghallt. Ilyenkor fent voltunk a nappaliba, és vártuk a gyógyulás reményét. A kandalóban égett a tűz, a mami meg egész délelőtt aludt. A tévében szólt a zene, de a mami semmit nem reagált. Egy idős néni látok az ágyban feküdni. Rövid ösz haja szétomlik a párnán, s tátott szájjal alszik. Ez nem az én mamim. Maria sokkalta vidámabb, és élettel teli asszonyka volt. Sajnos egyik napról a másikra ágynak esett. Tehetetlen lettem. Megijedtem. Uristen most mi lesz. A gazdaszonyék nem voltak itthon, mert a férjét visszavitte kontrollra. Az én szemeim előtt egy mosolygos asszonyka jelenik meg, aki a teraszról integet, és azt mondja

- Auf Wiedersehen. Majd becsukodik a terasz ajtó

- Auf Wiedersehen. gondolom magamban, s elköszönök a mamitól. Nehéz szívvel, de elengedem.Egyszercsak kutyaugatást hallok a fülembe.Megjöttek a kutyák a sétából. Mióta Hans beteg, azóta Lini viszi a kutyákat sétálni. Aztán ránézek Oma tányérjára, és látom üres.

- Fertig Oma?

- Ja. A kezét, meg a száját megtörli egy papírszalvétába. Addig én elpakolok az asztalról, a csetreseket beleteszem a mosogatógépbe. Odalépek Oma széke mögé.

- Oma probieren stehen auf. Elhuzom az asztaltól egy kicsit a széket. Oma tenyérrel fölfelé kapaszkodik az asztalba, majd felhúzza magát.

- Supper Oma. dicsérem, hogy milyen ügyes.

- Ja.

- Schül weak, unten wir gehen auf die Terasse Spazieren.

- Ja. Lesegítem a mamiról az otthonkát, s beakasztom vissza a helyére a spájzba.

- Ich bringe die Jacke. Elmegyek a vasaló szobába, mert ott van a kabátja.

- Ja.

Felöltöztetem, aztán kimegyünk sétáni. Közben leveszem az asztalról a fehér zsákot, amiben a mami szennyes pelenkája van, s séta közben kidobom a kukába.Nézem a fákat, mert rengeteg fa veszi körül a házat. szippantok egyet a friss levegöből, s sóhajtok egyet.

- Das Wetter is gut.

- Ja.

-Frisch Luft, und das Wetter is gut.

- Ja.

A ház sarkához értünk, és ekkor a nagykukába beledobtam a szemetest.

- Wir gehen arund.Lassan tovább csoszog. Zöld nagykabát, meg a sötétkék nadrág s szürke zokniban, meg szandárban görnyedt testartással tovább megy. Tél van, de a maminak muszáj szandárt húzni, mert a sarkán jött egy holyag, és begyulladt. Azóta mindig szandárt használtunk. A ház végébe érve, egy kicsit a mami megáll, és kiegyenesedik egy kicsit.

Amikor napsütötte idő volt, akkor a mami még a napfény erejét is élvezte.

Szegény most már a fekete sötétség veszi körül, s szabadon szárnyal a másik univerzumban. Hiszek abban, hogy van egy másik világ, csak mi azt nem tudjuk kézzel foghatóan megfogalmazni, igy nem beszélünk róla. Ez egy földi lét, a másik az viszont egy légüres tér, amelyben a lélek szabadon szárnyal, és repül. Nincsnek gondok, fájdalmak. Az csak a földi létnél létezik. Ilyenkor a lélek felszabadul, s leveti magáról a testet, és új ruhát ölt. Furcsa, hogy ezt írom, de én megértem a mami halálát, aki a kezeim között a halt meg. Annak az emlékére írok most. Egy kicsit kiszakadtam az emlékek sodrásából, s most a jelenben vagyok éppen. Ahol a kis szobában irogtok, a kis családom a délutáni álmát alussza, én meg írok. Kikapcsolok a mindennapi hétköznapok bajából, s elmenekülök az emlékek kavalkádjába.

Hideg szél csapja meg az arcomat egyszer csak megszólal a mami

- geht.

- Zurück nach Hause?

- Ja felei a Oma. Ellöki magát a faltól, s visszamegyünk a házba. Beérünk levetem Oma kabátját, meg sálját, s beteszem az én kabátommal együtt a vasalószobába. Utánna visszamegyek a konyhába, majd bemegyünk a nappaliba.

- Oma fuß bad.

- Ja. Lassan elcsoszog a nappaliba. Automatikusan az ő helye felé megy. Most nem ott van. Mert a mami székét át raktam a sarok garnitura mellé, mert ott van konektor, s oda tettem a mami speciális székét.

- Nein. Oma. A mami bele akart ülni a bőr fotelbe, de azt meg besüpped alatta.Majd az ő székére mutatok, s segítek neki beleülni.Kimegyek a fürdőbe, és hozom a maminak a láb massziróloját. Azt minden délelőtt megcsináltam, mivel a mami sarka nagyon csúnya volt. A konyhába engedtem bele langyos vizet, majd bevittem a nappaliba.

- Oma hier ist fuß bad.

- Ja közben mosolyog. Ezt szereti a mami.

- Oma bitte fuß. Felemeli a lábát.

- Erste schue weak. Leveszem a szandárt. - Unten Socke weak. Majd a zokni következik.

- Ja felei.

A mami lábait beleteszem a masszirolóba. Bekapcsolom.

- Gut Oma?

- Ja. Már le is hunyja a szemeit.

- Oké. zehn minute. Bis dann Oma ist relax. Aztán kimegyek a nappaliból, s most megcsinálom a házimunkát. Közben az órát figyelem. Kiviszem a kutyák szönyegét, kiporólom, majd kiteritem. Aztán indulhat a porszívozás. Alig hogy végeztem már mehettem is a nappaliba, mert lejárt a tizperc.. Elzártam a masszirolót, majd elrendeztem a mami lábát. A gépet félrehúztam, s a mami mellé álltam.

- Oma die Fuß bad ist fertig und wir stehen auf. Oma erste probieren einmal.

- Ja. Két kezével megfoja a két oldalt a kárfát, és megpróbálja magát felnyomni.

- Helfen. Mondja.

Ekkor az egyik hona alá nyúlok, a lábamat a szék lábához teszem nehogy elcsuszon, mivel a kutyák miatt mindenhol parketta van az emeleten.

- Horukk. S majd felállunk. Ezután visszacserélem a fotelt meg a széket. s a mamit vissza ültetem.

- Jezt shon sitzt Oma.auf die Stuhl.

- Oje. Mondja megkönnybülten. Hans mellette fekszik a gipszes lábával, és a tévét nézi

- Du brauchst etwas? kérdezem. hátha valamire szüksége van.

- Nein danke. Bolint egyet.

- Oké. Kiviszem a tusulóba a lábmasszirozót. kimosom, majd leforditom száritani.Visszafele menet. elmondom Lininek

- Die Fuß massage gespült, udn troknen.

- Genau. Mondja háttal nekem a mosogató fölé hajolva.

- Ich gehe nach Oben.

- gut Mondja.

Aztán eszembejut a mami tizóraija. Bemegyek a spájzba, majd kihozok egy almát. megpucolóm, kimagozom, s gerezdekre vágom egy kis tányérra, s beviszem Omának.

- Bitte Oma.

- Danke. Ölébe veszi a tányért.

- Guten Apetit.

-Danke.

Kimegyek, s most már tényleg az emeletre megyek takarítani. 11 óra. fél óra és kész vagyok. Lejővők megnézem Linit.

- ich bin fertig.

- Genau.

Rápillantok Omára a nappaliba, aki csendesen szunyokál.Benézek a vasalószobába. Nincs is most vasalni való. Akkor csinálok magamnak egy kis pihenőt. Mindjárt dél. Elmegyek egy kicsit a vasalószobába, hogy ott nézek tévét, amig a Lini nem szól, hogy kész az ebéd. A mami szunyokál, a Hans pedig a sportot nézi a tévében. Így a mami nincs egydül. Nyugodtan lehet a fiára bizni.Aztán még is csak gondolok egyet, és a konyhából kiviszem az újságot, és a nappaliban elolvasom. Gyorsan végig futom a híreket, majd fölkeltem a mamit egy keringőre.

- Oma wir gehen auf die Toilette.

- Ja. Mondja félig szunyokálva. Lassan felkel a székből. Aztán elindul. Már eljut a konyháig, mikor megkérdezi- Wo? Nézfelrám

- Auf die Toilette. Mutatok wc felé. Majd előre megyek, hogy villanyt kapcsoljak Előrecsoszog, aztán segitek neki.

- Oma warten, ich helfen. Lehuzom a hosszú nagdrágot, majd a pelenkát.

- Ja. s belekapaszkodik a mosdókagylóba.

Aztán segitek neki ráülni a wc-re.

- Gut Oma. Egy kicsit várok, míg a dolgát végzi. Szegényke nagyon fullad, és nehezen megy a kakilás meg minden. Aztán egy kicsit beszélgetünk. - Oma wir gehen tanzen?

- Nein. Ich alteren frau. Nézz rám nagy szemekkel. Du tanzst.

- Ja, aber ich nicht kann einmal tanzen. Mondom mosolyogva. Oma magst tanzen?

- Ja. feleli mosolyogva.- NIcht mehr. Jön a válasz.

- Fertig Oma?

- Ja. Ekkor felállok a gugolásból, és letépek egy kis papírt, majd gumikesztyűt húzok, mert általában a mami nem bir kakilni. Na mint mindig eltalálom. Még jó, hogy húztam kesztyűt,mert széklet van a végbélbe. Na ezt megint kell egy kicsit dolgozni. Oma már látom türelmetlen egy kicsit. Én csak jót akarok neki. Majd veszek elő törlökendőt, ez mindig be van készítve a wc-be, mert a maminak erre szüksége van. Na a pojóját elrendezem.

- Oma warten bischen. Jezt kom, popokreme.

- Ja . Feleli nagy nehezen.

- Fertig. s beledobom a wc- be a mullapot, meg a wc- papírt. Aztán felöltöztetem a mamit.- Gehen Oma. Nagyi előrecsoszog, majd kinyitja az ajtót. - Gut Supper Oma. Aztán megindul. Már a konyhaajtónál jár Mikor szólok neki.

- Oma warten bischen. Ich bringe die Jacke, und wir gehen auf die Terasse spazieren.

- Ja. feleli.

Bemegyek a vasalószobába a kabátokért, és kiviszem. Felöltöztetem a mamit, majd én is felhúzom a kabátomat. Természetesen Key le nem maradhat. A fiatatabb kutya állandóana kisér minket mindenhova. Ő az első aki ki akar menni, úgy hogy őt mindig előre kell engedeni.

- So wir gehen Oma.

- Key. szólok a kutyának, mert látom, hogy előre tolakszik.- Oma aufpassen. Látom, hogy a nagy lendülettel Key majdnem fellöki a mamit. Aztán kinyitom a teraszra nyiló ajtót, majd Key kirohan, mint Zrinyi. - Langsam Oma. Zöld kabátos sötét kendös néni lépi át lassan a küszöböt. Aztán egy mély levegőt veszek, és kifulyom magamból a feszültséget. A kutyákra nagyon haragszom. Túl zsúfolt ház. Omának nyugalomra lenne szüksége. Ez itt nem lehetséges. Két kutya nagy család. Állandó nyüzsgés. Hát ez nem Omának való. De ez most már mindegy Oma már öröknyugalomra lelet, és nem zavarja meg semmi. Az utosó héten mikor már nem volt köztünk Oma sokat gondoltam azokra a dolgokra, amit az Omával tettem. MIndenhol az ő hangját hallottam, a csoszogását, a ziháló légzését, láttam a mosolyát. Omát örökre a szivembe zárom. Mindig szeretett táncolni. Az utolsó szavaiban, is a táncolni hivtam.

- Kom.

Hallom a hangját.

- Ja, ich gehe. felelem. Aztán megindulunk. - Frisch Luft, Gut wetter. und Die sohn schein. Oma tanzen tango, und waltzer.

- Ja feleli vidáman.

- Erste spazieren einmal.

- Gut. mondja. Elsétálunk megint egyet a házvégéig. Megpihen egy kicsit. a hátát kiegyenesiti. Lehunyja a szemét, és sohajt egyet. Látszik rajta, hogy szenved, és nagyon nehéz minden. A járás a légzés, az evés, az ivás. Az egész élet szegénynek nagyon fárasztó. Látom rajta.

- gehen. Mondja. feláll, és testartása ismét görnyedté válik

- Zurück nach Hause?

- Ja

Lelépek a fűre, hogy a mamit előre engedjem. Hátamögött megyek, figyelve nehogy elessen. Amilyen aluszékony, és nehezn figyel képes megbotlani. Majd a második kört is megtettük.

- Fertig. Levetem a nagyiról a kabátot, meg a sálat, majd beviszem vissza a helyére.

- Oma bleiben hier. mondja Lini a gáztűzhelynél.

- Oké. Gyorsan visszajövök, és ráadom a nagyira az otthonkát. Leültetem a helyére. Lini beszól Hansnak

- Essen.

Szépen megterített asztal négy főre, mert a Mariam csak este ér haza, és ő nem ebédel itthon. Majd megjelenik Hans a két kutya kiséretében.Key szokásához híven állandóan Hans előtt áll meg. Aztán mindenki ebédel. Az ebéd végeztével a mamit megint elviszem wc-re, majd bemegyünk a vasalószobába pihenni. Amióta a mami nagyon vizes, azóta fektetni kell egy kicsit, hogy a viz elmenjen. Kap egy vizhatót délután Lini megnézi a bokáját, meg megfogja mennyire meleg a lába. Aztán játékosan betakarja.

- Guten nach. Majd kimegyünk a szobából

- Guten nach válaszoja Oma.

Így eltelt a délelőtt. Ebéd után rendberakom a konyhát. Majd felmosók. Addig amig a mami alszik, addig van egy kis szabdidőm. Lepihenek a konyhában, és szunyokálok egy kicsit. Nem nagyon megyek föl, mert a mami bármikor felébredhet. Volt már olyan eset. Emlékszem karácsony első napján, mikor Lini készítette a szentestei vacsorát, akkor a mami nem igazán aludt el. Egy félórát. Ekkor megjelenik Oma a konyhaajtóban, és néz. Őszhaja szétáll, a lábain nincs zokni, a beteg lábán egy sarokvédő van.

- Oma was los? kérdezem mikor meglátom. Ekkor lini is hátrafordul, s int, hogy hagyjam, majd ő elrendezi. Visszakisérte a szobába, és lefektette még egy kicsit aludni. Voltak olyan napol vagy éjszakák mikor a mami nem akart aludni. Mint egy gyerek állandóan makacskodott. Az ágyon fekve erre gondoltam, mikőzben a családom járt az eszembe. Aztán arra lettem figyelmes, hogy csoszogást hallok.Fölülök a kanapén, s kinézek a gangba. Látom, hogy a szoba ajtó nyitva áll. Megfordulok, és látom, hogy Oma automatikusan a Wc felé megy kezében a pelenkabetéttel.

- Oma wo gehts?

- Klu mondja. Közben a pelenka meg a kezében. Néz rám értetlenül, mint aki azt sem tudja, hogy hol van. Na akkor bementünk a wc-re, és kicseréltem a betétet, majd visszakisértem, még egy kicsit aludni.

- Guten nacht Oma.

- Guten nacht. jött a válasz.

Becsukom az ajtót, és kiviszem a kukába a betétet. A konyhán keresztül megyek a ki a teraszra, ahol a kuka van. Odafele menet rápillantok az Órára. Na még van egy óra hossza a mamának. Addig még én is bírok egyet pihenni. Bár ezért az egy órahosszáért nem érdemes ledölni. Ekkor fogtam az ablak tisztitot, és megpucoltam az ablakokat. A terasztra nyíló ajtót, mert az üveges volt. Azt állandóan összekoszolták a kutyák a mancsaikkal, vagy éppen belehelték. Mire ezzel kész lettem, már éppen három óra felé közeledett a mutatót.

Elkészítettem a maminak a teát, egy kis délutáni süteményt. Majd fölkeltem. Hát úgye Key ki nem maradhat. Bejött velem a szobába. Aztán úgy kellett kizavarnom, mert a mami megijedt tőle.

- Morgen Oma fehúzom a rendönyt.

- Morgen. motyogja az orra alatt. Segítek felülni, aztán felhúzom a zoknit a lábára, meg a szandált. Kimegyünk.

- Oma erste gehets auf die Toilette, unten trinkst Tea und Spazieren einmal auf die Terasse. Mivel jó idő volt, és nem volt vizes a terasz, így kimentünk sétálni.

- Ja . mondja Oma.

Kiveszem a kabátokat a szobából, majd feladom rá. Kell egy kis friss levegő. Közben beszélgetünk. Bár a mami délután már nem igazán szeret menni sétálni. Ahhoz, hogy jót aludjon szüksége van a friss levegőre.

- Oma geben groß luft, und frisch Luft. Die Luft is gut, und die Wetter is schőn. Zengem, hogy milyen jó az idő, meg a levegő.

- Ja.

Majd megint kerülünk egyet a ház körül.A ház sarkánál megállunk, és tartunk egy kis pehenőt. Ezt a sétát mindennap megteszük háromszor vagy négyszer. Feltéve, ha jó az idő.

Most meg már mindegy jó idő van vagy rossz idő. A mami semmilyen sétát nem tesz már meg. A fülemben hallom a csoszogását, meg a szívemben hordom az emlékét. Tegnap egy hete, hogy hazaérkeztem, és hoztam haza egy gyertyát, amit itthon gyújtottam meg mindennap reggel meg este. Így emlékezvén meg a mamiról. A fotója a mai napig velem van. Azért ezt az egy emléket elhoztam magammal. Ránézek a képre, s mindig az emlékek jutnak eszembe, olyankor mesélek a férjemnek, hogy most ezt csináltam a mamival, meg azt. S mosolygok, közben egy könnycsepp gördül le az arcomon, majd sóhajtók egyet. Ennyi az élet. Élünk, és meghalunk. Inkább a szép emlékekre gondolok vissza, amikor még a mami ment, sétált, meg mosolygott. Istenem, ha még egy kicsit köztünk lehetne. Most már odafönt van és a férjével táncol. Tangót, meg keringőt. Visszapergetem megint az időt egy kicsit, mikor a visszamegyünk a házba a séta végeztével.

- Fertig Oma. Leveszem róla a kabátot, meg a sálat, s visszateszem a válfára a vasalószobáb, s felakasztom a fogasra. Warten Oma sofort ich komme.

- Ja. felei

- ich bin. mondom pár perc múlva. Leültetem a székre, majd leülök mellé, és én is iszom egy kapucsinot, meg eszem egy kis süteményt.

- Guten apetit Oma.

- Danke.

Mint minden étkezésnél, itt is figyelni kell, mert a mami nem tud úgy koncentrálni, és mondani kell, hogy

- Erste obi schmuk, unten trinks kaffe.

- Ja. Mondja, de nem ezt csinálja, hanem eszik egy falatot, és mindjárt iszik rá, s ilyenkor félrenyel, majd köhögni kezd.

- Oma erste obi, egy kis szünet. Megfogom a mami kezét, mert egyszerre betöm egy csomó falatot. - Unten trinks kaffe. Megint megfogom a kezét, mert elfelejt inni.

- Ja . Majd iszik egy korty teát.

- gut. Nagy nehezen megértette. Ő a betegsége miatt ilyen. Na az uzsonna megvolt. - Fertig Oma?

- Ja. Leteszi az üres bögrét az asztalra. Elpakolok az asztalról. A csetreseket a mosogatógépbe teszem, a papírszalvétát a szemetesbe.

- Wir stehen auf. A széke mögé állok Elhúzom az asztaltól, majd ráveszem, hogy egyedül álljon fel

- Oma probieren einmal stehen auf.

- Ja. s két kezével tenyérrel fölfelé megfogja az asztalt, és feláll.

- Gut Supper Oma. Dicsérem a mamait, hogy milyen ügyes. Majd megfordul

- Wo?

-Wir gehen ins Wohnzimmer und fern schau.

- Ja. Megindul a konyhából. Éppen nem a nappali felé veszi az írányt, hanem a wc felé.

- Oma ins Wohnzimmer. Finoman megfogom a vállát, és jobb felé vezetem

- Ja.

Besétálunk. A napali most üres, mert Hans elment aludni a saját szobájába. Most szabad a tévé. Mami leül a saját helyére, én meg bekapcsolom a tévét, és a zene csatornát keresem. A Goldstárt, ahol mindig slágerzenék szóltak, amit a mami nagyon szeretett.

Egy kicsit pajkoskodom. A mamit fölrázzam, felkérem egy táncra. Csak úgy képletesen. Megfogom a két kezét, s imitáljuk a táncot.

- Oma tanzen?

- Nein. mosolyog.

- Oma magst tanzen?

- Ja.

Megfogom a két kezét, és ritmusa billengünk egy kicsit.

- Nein. Tiltakozik. Du tanzen. Ich alteren frau.

- Ja, aber ich ninct kann einmal tanzen Tango, und Waltzer. Brobálok egy kicsit viccelődni.

Egy kis mosoly jelenik meg az arcán, meg a boldogság fényeit látom a szemében felragyogni. Ingen a maminak a tánc a minden. Ez volt oma utolsó tánca. Én vittem egy kis fiatalos erőt energiát Oma életében. Emlékszem, mikor második hónap mentem ki nagyon le volt törve, s mikor meglátott úgy örült nekem. Látszottak a szemein, hogy mennyire örül nekem, és hogy szeret velem lenni.

Így elment a délután is. Kezdett besötétedni, akkor lehúztam a nappaliba a redönyt a két szárnyas ajtónál, majd fölmentem bekapcsoltam a fütést az esti fürdéshez, Előkészítettem.

Lejöttem, és láttam oma elfáradt a nagy bohockodásban, s elszungyikált. Na akkor vacsoráig olvastam egy kicsit. Hagytam had pihenjen a mami.Lehoztam a Linitől kapott mesekönyvet, és olvastam. Azt mondják először a mesével kell kezdeni, mert így könnyebb megtanulni a nyelvet. Nézem már hatóra. Hú de elszaladt az idő. Ekkor megyek, és leáztatom a kutyáknak a kaját.

Fleschnek nem kell ő szárazon eszi. Key neki le kell egy kicsit áztatni, és tiz percet kell várni. Majd a kutyatápot kiraktam a teraszon lévő kertiasztalra.

Majd visszamentem, és vártam a tizpercet. Addig a kutyák tiszta idegek voltak. Ha jött az este, akkor Key mindig engem figyelt, hova megyek, meg mit csinálok. Általában én adtam nekik a kaját. Aztán visszamentem a nappaliba, és vártam a tiz percet. Key addig tükön ült. Olyan türelmetlen volt, hogy az nem igaz. Hans már cukkolta.

- Key ungrig? válaszul, csaholt egyet Key. Erre Flesch is megszólalt.

- Flesch auch ungrig? kérdezte Hans nagy komolysággal. Erre az idősebb kutya is elkezdett morogni egyet, és felkelt a helyéről, s tülrelmetlenül mászkálni kezdett a nappaliba.

- Key is immer essen. Mondom mosolyogva.

- Ja feleli Hans.

A kutyák ricsajozására Oma is felébredt. Nézte értetlenül a két kutyát. Egyszercsak felállok a kandalópárkányánál. Ekkor Key mind ha egy végszó lenne a felállásom, már rohan is előre. Majd megtorpan, s visszanéz. Mind aki szólni akar, hogy gyerünk már én éhes vagyok. Hans csak mosolyog. MIlyen bélbunkerek ezek a kutyák. Oma úgyszintén somolyog egyet. Ez egy nagy család. Elrendeztem az ebeket, akkor Lini beszólt a nappaliba

- Essen.

- Oma magst Suppe, oder brot? Kérdezi Lini Omát. Oma halkan motyog valamit az orra. alatt. Lini megint megkérdezi

- Oma magst Suppe, oder Brot?

- Suppe. mondja halkan.

- Suppe? kérdi hangosan Lini

- Ja. Megpróbál egyedül felállni a székben.

- Gut. mondja Lini, majd visszamegy a konyhába.

Láttam a mamin, hogy nem igazán tudja eldönteni mit is akar igazán enni. Gépesen mondja a dolgokat.

- Oma erste gehen auf die Toilette. Lépek Oma mögé. Wc előtt, és után mindig elmentünk a wc-re. Eztután vacsorázni mentünk. A mami otthonkát kapott, s leültettük a sarokgarnitúrára.Én meg belülre ültem. Mellém a Mariam ült. Ilyenkor velünk evett ő is. Neki ülünk vacsorázunk, egyszer csak a mami elkezd köhögni.Lini megszólal

- Oma erste obi schmuk, unten trinks limo. de csak köhög egyfolytában, s már emeli is a poharat, hogy igyon.

- Warten Oma. mondja Lini.

- Ja. Lassan tovább rágja a falatot, és leteszi a poharat. Na akkor egy kis néma csönd. Egyszer csak a mami hangosan eszik.

- Hm. hm. hm..

- Oma ! Szól Mariam, mert idegesíti, hogy a mami hangosan eszik. - Nicht laut essen.

- Ja. Csöndben folytatja tovább az evést. Hans csak a fejét csoválja, de látom rajta, hogy őt is idegesití. Mami ilyenkor mindig bealakított. Főleg olyankor, mikor a család beszélgetett. Nem ráfigyeltünk, hanem a mindennapi dolgokat beszélte meg a család. Akkor a mami pródukálta magát. Akkor aztán a vacsorának vége volt. Szerették a mamit, de voltak rossz szokásai. Vacsora után a szájába nyukált, vagy egyfolytában a papirzsebkendőt az asztalra tette, vagy pl a papírszalvétába törölte az örrát, utánna meg a száját. Voltak ám szokásai. Mairam az nem szerette. Lini meg már nem foglalkozott vele. Lini látta, hogy Oma tányérja üres

- Oma magst Suppe? Kér e még egy tányérral.

- Nein. Majd hátradöl a padon. A vacsora végeztével mindenki pihen egy kicsit. Lini könyvet olvas a konyhában, Hans tévét néz a nappaliban, Oma pedig hallgatja a tévét. A sportot nem igazán szereti. Egy óra van még a lefekvésig. Megunja Oma a tévét, akkor egyfolytában az óráját nézi. Egyszercsak felpattan. Lesek

- Oma wo gehts?

- Schlafen. megindul

- Oma bleiben hier. Jezt früh.

- Ja. továbbra is csak áll a szék előtt.

- Oma was los. kérdezi ingerülten Hans.

- Nicht machts. Majd mérgesen leül.

- Hat sie ein problem? kérdezem

- Nein. s elfodítja a fejét. Majd megint elkezdi most Hans beteglábát piszkálja. Hans most már begurul.

- Was los Oma! Sitzen hier, und bleiben ruhig.

- Ja. Mondja beletörödve. Egy kicsit lenyugszik tiz perccel később, megint az óráját nézi.

- Wie viel Uhr? kérdezem mosolyogva, mert látom, hogy oma nem bír magával

-Zwanzig minut seben. tiz perc múlva félnyolc

- Gut. Sóhajtok egyet. A maminál mindig az esték voltak a legnehezbbek. Hamar besötétedett, és ilyenkor már ment volna aludni. Pedig öt örakor még nem lehetett neki aludni. Ha nem nézhette a kedvenc énekes csatornáját,akkor minden baja volt. Még a fiát is idegesítette. Lassan de bitosan elérkezett a lefekvés órája. Felállok a kanapéról majd szólok Omának.

- Oma wir gehen schlafen.

- Ojé. mondja megkönnyebülten. Feláll. Aztán gondol egyet.- Helfen mutat nekem

- Ja. a szék mellé lépek, és segitek, de csak úgy teszek, mert amúgy ő egyedül fel tud állni, csak nincs kedve hozzá.

- Oma müde. mondja Hans az órájára nézve.

- Ja felei gépiesen Oma. Majd elindul. Közben én beugrom a gyógyszereiért a konyhába.

- Guten nacht Oma mondja Hans

- Guten nacht. mondja Oma. Kijön a nappliból. Elhalad az iroda mellett.

- Guten nacht Oma . köszön el Mariam, közben le nem veszi a szemét a laptopról

- Guten nacht. kiván jó éjszakát Oma

- Guteb nacht Oma. mondja Lini, s felpillant egy percre a könyvéből

- Guten nacht. mondja gépesen Oma. Majd a vasalószoba felé veszi az írányt.

- Nein Oma. Wir gehen nach Oben.

- Warum? kérdezi

- Wir gehen Dusche, und schlafen.

- Ja. kinyitja az ajtót, ami az első gangba nyilik, s megáll egy pillanatra. Mellette kilépek, és felkapcsolom a villanyt. Majd a lépcsöhőz megyünk. Számolok, félúton szünetet tartunk, majd megint számolok, és felérünk. Fent Oma elbizonytalanodik

- Oma gehst starken. Strom, ist automatisch. belököm az ajtót egy kicsit, és felkapcsol a villány. na ekkor már bátrabban megy.

- Erste Toilette. Balra veszi az írányt. lesegítem róla a nadrágot, s leültetem. Mig a dolgát végzi, addig megengedem a tusolót, hogy mire jövünk addigra a maminak meleg legyen a viz.

- Fetig Oma? lépek a wc-be.

- Ja.

Megtörlöm a popóját, majd besétálunk a fürdőbe, ahol már jó meleg van. Levetközünk, majd gyorsan lemosdatom. Majd ráadom a hálóinget, és már kész is. Kivetetem vele a fogsort, de csak az első sikerül egyedül

- Helfen.

Odalépek, és gumikesztyűs kézzel kiveszem az alsót.

- Gut. Majd irány az ágy. A fürdőt, majd utánna rendbe teszem, ha a mami elaludt.

- Wo gehts Oma ?

- Schlafen. mondja

- Wo schlafst Oma ?

- Maria Zimmer

-Whem ist Maria?

- Ich. mondja nagy büszkén. Sechsundachtiß jahre alt.

- Gut mondom mosolyogva, hogy a mami még tudja a korát. Az ő szobájára fölt volt írva a neve, mert amugy összekeveri. Mariam szobájával. Ami az ő szobájábal szemben van. Nem volt buta ezeket kapásból tudta, hogy hivják, meg hogy hány éves. Lefektettem, bekentem egy kicsit az arcát, majd jó éjt kivántam

- Guten nacht Oma. Bekapcsoltam a babatelefonokat, az egyik ott maradt, a másikat elvittem magammal. Lekapcsoltam a villanyt.

- Gutan nacht .

Becsuktam az ajtót.

Minden nap igy telt el, mig az a bizonyos nap be nem következett, hogy oma örökre elaludt.ü

Három hét telt el azóta, hogy Oma meghalt. Egy hétig még kint voltam, azátn hazajöttem. Nincs mami, akkor nekem sincs munkám. Pedig mennyi szép emlék füz hozzá. Az utolsó héten csak a maminak dolgait pakolásztuk. A fürdőben otthagyott papucsok, meg a fogai benne a vizben.Furcsa, hogy a mami már nincs köztünk. Egy kicsit idegennek tüntek a dolgok. Éreztem valami hiányzik. Ami eddig kitöltötte az életemet. Hát a mami. Egy kicsit megint visszapergetem az időt, és Németországban vagyok, csak most a mami nélkül.

Hétfő van a mami előzőhét pénteke este halt meg. A kezeim között halt meg. Még minden szép volt jó volt. A karácsony meg a Szilveszter olyan jól eltelt, és kigondolta volna, hogy pár napra rá a mami meghal.

Huszonnegyedike az esti készülődés. Délelőtt fa diszités, ami megint másként történik. Diszek, meg égők és kész. Szalancukor kint nincsen. Lini diszít, mert Hans lesérült, és nem tudja megcsinálni. Egy kicsit csipkelődik, és nem állja ki szó nélkül. Majd Oma védelmére kel Lininek. Hans leszavazva.A délelőtt gyorsan elment. Délután Heni jött át, s pezsgőt bontottunk. Míg Oma aludt a vasalószobába, addig Lini elkészített a vacsorához.Hans meghallotta a kurutyolásunkat, és ő is bejött, hogy részt vegyen a beszélgetésbe. Rossz neki, mert tényleg ágyhoz van kötve, és ez nagyon unalmas neki. Addig addig, míg egyszer csak Oma idő előtt felébred. Lini leint, hogy majd ő elintézik mert Oma mérges, amiért aludnia kell. Oma olyan lett, mint egy gyerek. A délután gyorsan eltelt. Egy kis pihenő mert hosszú még az este.

Sürgés forgás szenteste van. Lini a konyhában szorgoskodik, készíti a vacsorát. Kint úgy mondják, hogy Fondü. Több saláta, meg az asztalnál sütjük össze a húst, meg a hozzá való zölségeket. Nagyon finom volt.

Oma is úgy evet mint a fene. Ilyenkor még másik tányérokból is eszünk. Láttam, hogy a vacsorához, mindenki átöltözik. Egyedül Omá maradt. Az asztal megterítve, már csak a vendégek érkezését vártuk.

Addig mi is átöltöztünk. A vacsora az egy óra hosszáig eltelt, vagy még kettő. Utánna átadtuk az ajándékokat. A gyerekek azok úgy várták a kint úgy mondják, hogy Krisk.Nálunk azt mondják jézuska. Mindenhol másképp mondják, de úgyanazt jelenti. Karácsony. Amint nyolcat ütött az óra, mindját rohantak a gyerekek a nappaliba, amit előtte Mariam bezárt az ajándékok miatt. Átadtuk mindenkinek az ajándékokat egy kicsit baeszélgettünk, majd kabátot húztunk, és átmentünk Heniékhez Lini húgáékhoz, hogy nekik is átadjuk az ajándékokat. Közben Lini mutógatta, hogy merre van a templom, mert én másnap el akartam menni a Misére, mivel Szent este nem tudtam elmenni. Így másnap mentünk.Ötperc múlva ott is voltunk a Heniéknél ott egy kicsit elbeszélgettünk, meg bólét ittunk. Amit Heniék készítettek. Gyümölcs Bor, meg Cukrot olvasztottak bele. Hát mit ne mondjak Heniék családja még nagyobb Ott négy gyerek van. Három lány meg egy fiú, ebből az egyik lány meg a fiú ikrek. Ott is van két nagy kutya meg Oma . Lini anyukája. Omát egyszer elvittem ott is Wc-re. Aztán tizenegy óra felé hazamentünk. Már későre járt. Oma elfáradt. Nem szokott ő ilyen sokáig fent maradni. Hazamentünk gyorsan megfürdettem, és be az ágyba. Éjfél volt mire elaludtam. Másnap csak a mamit kellett elrendeznem. Még a reggeli is kimaradt, mert elmentem a Misére. Nagyon szép volt. Hatalmas templom, két bejárattal. Meg azok a hatalmas nagy freskok. A németek tényleg nagyon hivők. Végig ez járt a fejemben. A mi kis falunkban csak fal festmények vannak. A faluban ahol én voltam ott hatalmas rézkeretekben a nagy freskok. Nagyon szépek voltak. Jól esett egy kicsit kikapcsolodni. Nem igazán mentem ki, mivel a mami nagyon beteg volt,és nem lehetett magára hagyni. Pihenőm a négy fal között volt. Hazafele sétáltam. Mindenki akivel találkoztam üdvözőlt.

- Grüß Gott. Isten hozotot jelent.

- Grüß Gott. válaszltam mosolyogva.

Aztán ebédre haza is értem. A munkákat azt délután csináltam meg. A délutáni pihenőmet azt kilőtték. A karácsony is gyorsan eltelt.

                                                                Komáromi Edina                                                                      

2008

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

strauss•  2008. október 31. 14:59

Levél

                                                         Levél

Szia mama

Ma egy hete volt a temetésed, számomra ez még most is hihetetlen.az egész család mély Gyászban van. A fehér, és világos öltözéket felváltotta a sötét fekete ruha. Nagyon hiányzol. Nekükn már csak az emléked maradt. Magam előtt látom az arcodat, és a mosolyodat Istenem de sokat ültünk kint a ház előtt, és beszélgettünk. Nekem más volt a kapcsolatom veled, mint az unokáddal a férjemmel.Ő volt a gondozód, én meg a segédje, ha lehetne mondani.Most már csak levelet tudok írni, és rengeteg emléket. Most már nincs kihez elmenni, egy kicsit beszélgetni. Istenem, hogy ez mennyire hiányzik.A boltban vagyok, és épp a kávésornál tartok, mikor meglátom a Ricoré kávét, mindjárt eszembe jutsz róla nagymama, hiszen te mindig ilyet ittál.A kenyér a szívószálas,és a kávé az nálad mindennapos dolog volt. Zoli elvitte neked. Ő sokat segitett. Vizet vitt a kutról elvitte a kannákat, ha úgy látta, hogy üresek, ellátta a jószágokat, ha nem volt neki mit enni. Ezek a munkák, és segítések mint hiányoznak az életünkből, mert te mama a családhoz tartoztál, még akkor is, ha nem laktál velünk. Volt olyank hogy rántott húst csináltam, és épp délelőtt még kész lettem vele, ekkor megkérdezetem a páromat,hogy nem- e visz a dédinek. Tudtam, hogy nagyon szereted. Beletettem, egy tálba, és Zolival elküldtem neked. A kisfiam is nagyon szeretett. Mikor mindig hazajött apa, egyfolytában a rágot kereste rajta, amit a dédi küldött neki. Most már ez is elmarad. Ha elmegyek a Márti boltja előtt mindig azt figyelem nincs- e ott a botod, de aztán eszembe jut, hogy most már nem is lehet. Mikor vásároltál mindig bementél ittál egy kávét, rágót vettél a gyerekeknek, akik nagyon szerették.Ha véletlen összefutottunk, akkor úgy üdvözöltük egymást.- Szerbusz Edinkám. - Csokolom Dunckanéni. - Hogy van?- Jól. Köszönöm kérdésed. mosolyogtál egyet, aztán a pult felé fordulták, s a számlát kérted. Tudod a Zoli előhivatta a képeidet, és ahogy azon elnézlek, mintha még mindig élnél. A képek élethűen sikerültek, ezért modjuk, hogy emlék.Rengeteg emlékem van veled kapcsolatban, de most egyenlőre ennyi jut eszembe.Ha leírom őket, akkor könnyebb téged elengednem.

 

                                                         Szia dédi

 

                                                                      2008 10.31

                                                                                     Komáromi Edina

strauss•  2008. október 30. 08:55

Tehetetlenség

 

 

Tehetetlenség

 

Tűz és víz- e kettő tombol most én bennem.

Ellentétes érzelmek, melyre választ

egyenlőre nem lelek.

 

Mitévő legyek most tán,nehogy

megsértselek eztán.

Mindenkinek jót akarok, és azt

szeretném, hogy ne fájjon,

de ezt megtenni nem lehet.

 

Nézem a fotókat, és mintha

itt lenne velünk, de ez képtelenség,

hiszen elment, s ránk- e szép

fotók emlékül marad.

 

Nem létezése nagy űrt és fájdalamat

hagyott, miért pont ő, s mily ilyen hirtelen,

ez a nagy kérdés amit nem érthetek.

 

Az élet ily kegyetlen, és kiszámíthatatlan.

Ő aki itt hagy minket, nem érez semmit,

csak a nagy végtelent.

Akiket viszont itthagyott, annak marad a nagy

fájdalom, és az űr,

amit az idő betölt majd.

 

Kicsit csillapodnak a kedélyek,

s elhalkul szavunk.

Becsukjuk szemünk, nem jön ki a hang,

csak a belső válaszol.

Adj időt, s majd segítek néked.

 

 

 

2008. 10. 27

 

Edina Com

 

 

strauss•  2008. október 28. 23:00

Nagymama

 

Nagymama

 

Drága nagymama itt hagytál minket

egy búcsúszó nélkül.

Nem maradt más csak az emlék,

és a nagy fájdalom, ami sebet ejtett

a lelekemen.

Szívem szakad meg, ha rád gondolok,

Miért hagytál el engemet?

E nagy fájdalom űrt hagyott

bennem, amit elfogadni nem lehet.

Mindennap kijárok hozzád,

hogy egy kicsit könnyebb,

legyen az életem.

A sok selyem virág, és a rengeteg

mécses, ezzel téged már

visszahozni nem lehet.

Talán az idő segit,s ezt a tántongó

ürességet begyógyítja majd.

Egyszer majd rám is lesüt,

a nap, s talán úgy fogom érezni,

világos van .

 

Most csak egyre gondolok,

hogy tudtál engem így itt hagyni.

Sötét van ,és fázom, mert nagyon

hiányzol.

Drága nagymama, nagyon szeretlek,

míg élek szívemben tovább őrizlek

örök emlékként megmaradsz.

2008.10. 28

Edina Com